Ha egy színpompás kék madarat látsz elsuhanni egy homokos partfal közelében, jó eséllyel egy gyurgyalaggal van dolgod. Júniusban ugyanis aktívan eteti a fiókáit ez a fokozottan védett költöző madár.

Kecses és színes

A gyurgyalag (Merops apiaster) az egyik legszebb madárfaj Magyarországon. Testhossza kb. 25–29 cm. Hosszú, enyhén ívelt csőre, karcsú teste és hosszú, hegyes szárnyai vannak. A farka villás. Tollazata gyönyörű: a feje vörösesbarna, a háta aranysárga és zöld, a hasa türkizkék, a szemvonala fekete. A szivárvány minden színe megjelenik rajta, innen a népi neve: színcinke vagy méhfogó, ez utóbbi inkább táplálkozására utal.

Kapcsolódó bejegyzések

Dr. Bubó, rántotta és vadlúdvonulás – Mi mindent köszönhetünk a madaraknak?

A madarak ugyan gyakran felhívják magukra a figyelmet, de számos véletlen adományuk észrevétlen marad. Szerepük nemcsak az ökológiai rendszerekben, hanem a kultúránkban is sokrétű.

Leginkább homokos partfalakba vájt költőüregekben él. Kedveli a folyópartokat, homokbányákat, löszfalakat, ilyen környezetben rendszeresen láthatod repkedni. Telepekben fészkel, azaz egy-egy falrészleten sok pár is élhet egymás közelében.

Az utóbbi évtizedekben valóban nagy, 50-nél több párt magában foglaló, tömeges fészkelés nem jellemző rájuk, de néhány párra szinte bármilyen partfal mentén számíthatsz. A gyurgyalagok állományának fele költ Európában, a fennmaradó állomány másik része Észak-Afrikában és Ázsiában költ. Magyarországon a 60-as években csökkent az állomány, de azóta folyamatosan, kisebb mértékben emelkedik a számuk.

Repülő rovarok, vigyázzatok!

A gyurgyalag főként repülő rovarokat, köztük méheket, darazsakat, szitakötőket fogyaszt. Kiemelkedő helyen lesi áldozatát, majd zsákmányát röptében elkapja, végül egy ágon lecsapja, hogy eltávolítsa a fullánkot. Táplálkozása miatt a méhészek aggódnak a méheket illetően, de ennek leginkább a hosszan tartó esős időben van alapja. A darazsak, legyek, böglyök, szitakötők, poloskák, lepkék és más repülő rovarok jobban retteghetnek tőle. Táplálékát a költőhelye 1–2 km-es környezetében szerzi be.

Kapcsolódó bejegyzések

Több tízezer kilométert vállalnak minden évben

A költöző madarak nemritkán 10–20 ezer kilométeres utazásra vállalkoznak, de a csúcstartó annyit repül, mint a Föld kerülete.

Júniusban költ, és eteti fiókáit, akik neveléséből mindkét szülő kiveszi a részét. Mivel későn, májusban érkezik meg az országba, sietnie is kell a fiókák nevelésével, ugyanis augusztus második felében már vonulásra kész. A gyurgyalagok több százas tömegekben gyülekeznek az indulásra, hogy a telet Kelet- és Dél-Afrikában, többnyire az Egyenlítőtől délre eső területeken, illetve a Kongó-medencében töltsék.

Amit nem tudtál a gyurgyalagról

A gyurgyalag költését számos tényező fenyegeti, ezek közül néhány:

• a költést megzavarhatja a bányászat, a lövészet, a kempingezés;
• a fészkelőhelyet megsemmisíthetik: eltömíthetik, tönkretehetik a fészkeket (igen, az emberek);
• a benőtt partfalak megakadályozzák a madarak szabad mozgását;
• a bányarekultiváció során a függőleges partfalakat rézsűsre alakítják, ezáltal ezek fészkelésre alkalmatlanná válnak;
• lelőhetik a madarakat, mivel gyönyörűek, és sokan sajnos az otthonukban is szeretnék látni őket, kitömve;
• mérgezés áldozatai is lehetnek, mivel a repülő rovarok szervezetében gyakran lehet növényvédő szer, őket elfogyasztva a madarak elpusztulhatnak;
• gyakran repülnek az autók elé, ilyenkor könnyen elüthetik őket.

A természetvédelmi értékük 100.000 forint. A Magyar Madártani Egyesület célul tűzte ki, hogy elősegítsék a gyurgyalagok nagyobb fészkelőhelyeinek fennmaradását, és a fenti problémákra megoldást találjanak. Fontos, hogy ezt a színpompás madarat megvédjük, sokszor éppen önmagunktól.

Kiemelt kép: canva