A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága (KNP) szerint a veszélyeztetett faj védelmében még nagyobb összhangra van szükség a mezőgazdasággal.

A Felső-Kiskunság szikes pusztái tradicionális túzok élőhelyek, így itt található a hazai állomány nagy része is, a legutóbbi felméréskor épp 569 egyedet számoltak a szakemberek. –írja közleményében a KNP. A fészkelésre alkalmas gyepeken és szántókon már hetek óta zajlik a költés így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.

Kapcsolódó bejegyzések

Izgalmasan telnek a napok a nemzeti parkokban

Egyrészt a legtöbb nemzeti parkunk napokon belül újra megnyithatja kapuit a korlátozások feloldásával, másrészt pedig a természet is sorra hozza csodáit, melyek miatt érdemes minél több időt a szabadban töltenünk.

A túzok gyakorta magasabb füvű gyepeken fészkel, azonban előfordul, hogy gabona- és lucernatáblákban, esetenként egyéb növénykultúrákban is találni túzokfészkeket. Mivel a faj a talajra rakja fészkét, a mezőgazdasági területeken igen nagy a költés megsemmisülésének veszélye.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a tyúk 4 hétig kotlik legfeljebb két tojásán, majd újabb 6–8 hét eltelik, mire a fióka már annyira megerősödik, hogy képes a gyors menekülésre, felrepülésre. Tehát csaknem 3 hónapig szinte helyváltoztatás nélkül kell túlélniük a jellemzően intenzív művelés alatt álló agrártájban.

Épp ezért a hazai túzokvédelem kiemelt feladata, hogy megtalálja és létrehozza az összhangot a mezőgazdasági művelés és a faj védelme között. Ez leginkább a külterjes állattartásra alapozó gazdálkodási forma mellett és a faj ökológiai sajátosságait figyelembe vevő takarmánytermesztés mellett tud érvényesülni.

Sok múlik persze azon is, hogy a gazdálkodók és a gépkezelők hogyan állnak hozzá a kérdéshez. Gyakori például, hogy a mezőgazdasági gépek elől menekülő tojó felrepül, hátrahagyva tojásait vagy fiókáit. Utóbbiak olyan rejtőszínnel rendelkeznek, hogy a veszély esetén ösztönösen lelapuló és mozdulatlanná dermedő fiókát szinte lehetetlen észrevenni, viszont ha a gép továbbhalad, akkor szinte biztos, hogy lekaszálja a kismadarat.

Minden olyan esetben hívható a természetvédelmi őr, ha felmerül a túzokok jelenléte a területen. Általános gyakorlatként a felrepült madár környezetében egy jókora területet (kb. egy hektárt) kihagyva a művelésből védőzónát kell kialakítani, a tábla többi részében pedig folytatható a munka. A tojó így visszatérhet, és biztonságos helyre vezetheti a kicsiket.

A jelenleg is folyó „ A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában ” című LIFE pályázat tevékenységei között számos veszélyeztető tényező csökkentése mellett a mezőgazdasági művelés negatív hatásának mérséklése is kiemelt cél.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

Fotók: Lóránt Miklós/KNP