Egy természetközeli erdőben senki nem lombfúvózik, hogy aztán nejlonzsákban teherautóra tegye a leveleket, mégsem járunk nyakig az avarban. Ha kidől egy fa, nem kell elszállítani, és nincs szükség az állati tetemek megsemmisítésére sem. Adjunk hálát a lebontóknak!
A kör vége és kezdete
A termelők és a fogyasztók egy hatalmas részének tevékenysége elképesztő mennyiségű élő anyagot hoz létre. Az életnek pedig természetes velejárója a halál, és bármilyen közhelyesen is hangzik, ez valóban valami új kezdete lehet. A fatörzsek, levelek, izmok, csontok és rengeteg más dolog újra fel lesz használva. De ahhoz, hogy a termelők számára felvehető formába kerüljenek, le kell bomlaniuk kisebb-nagyobb építőegységeikre. Biológiai folyamatok nélkül ez borzasztóan lassú lenne. Az összetett lebontási folyamatokban a legkülönfélébb élőlények sokasága játszik szerepet.
Kik eszik az elhalt részeket?
A lebontókról talán az elsők között jutnak eszünkbe a gombák. Kidőlt fától régóta ázó szénán keresztül a múlt heti ebédmaradékig sokfelé találkozhatunk velük, és újrahasznosító tevékenységükért nem lehetünk elég hálásak (még ha jelenlétük az esetek egy részében bosszantó is). A munkához azonban segédeszközök is kellenek. Ezt a szerepet a lebontó gombák esetében különféle enzimek töltik be, melyek lehetővé teszik az összetettebb anyagok egyszerűbb molekulákká alakítását.
Nem csak a gombák takarítanak: holt vagy egyéb szerves anyagot fogyasztanak például a varjúfélék, a keselyűk, valamint számtalan rovarfaj is. A nyilvánvalóbb példák közé tartoznak a holtfában fejlődő rovarok, például sok cincérfaj vagy épp az orrszarvúbogár. Rajtuk kívül viszont olyan meglepőbb lebontókkal is találkozhatunk, mint a zengőlegyek. De a házi légy és más kétszárnyúak lárvái is szorgalmasan bontják azt, amihez sokaknak már hozzáérni sem lenne gusztusa. Bár szabad szemmel láthatatlanok, óriási jelentősége van a mikroorganizmusok, köztük a baktériumok végtelenül sokszínű társaságának is.
Avar a kertben
A lebontók tudják a dolgukat, és teszik is, ha hagyjuk. A természet takarítói szüntelenül dolgoznak, és kétségkívül részei annak a lenyűgöző nagy egésznek, amelyben az élet folyton újjászületik. Ez a túlzás nélkül csodás folyamat nemcsak a számunkra távoli, rejtélyes, buja őserdőkben zajlik, hanem megtörténne a városi parkokban vagy az udvarunkon is. Súlyos ökológiai ára van annak a látszólagos rendnek, amit sokak szemében az avar összetakarítása és elszállíttatása hivatott megteremteni. Nyilván bármelyik kertnek lehetnek olyan részei, ahol tényleg útban van az avar.
Ez azonban minimális erőfeszítéssel kezelhető, csak gyűjtsük egy félreeső helyen! Egyébként is érdemes megismerkedni a komposztálással. Ennek éppen az a lényege, hogy segítjük és hagyjuk dolgozni azokat lényeket, melyek képesek megtenni a legkülönfélébb anyagok újrafelhasználásához vezető nélkülözhetetlen lépéseket.
Jelen cikkünkben azokra a lényekre összpontosítottunk, amelyek a körforgás újraindulását közvetlenül megalapozzák: a holt anyagok lebontóira. Szerepek a természetben című sorozatunk korábbi cikkeiben kifejtettük, hogy miért annyira fontosak az ökológiai rendszerek termelői, majd kitértünk a fogyasztókra is (utóbbi csoport magába foglalja a lebontókat).
Kiemelt kép: Pribéli Levente