Több figyelmet érdemelnek a természet takarítói, a lebontók

Több figyelmet érdemelnek a természet takarítói, a lebontók
Több figyelmet érdemelnek a természet takarítói, a lebontók

Egy természetközeli erdőben senki nem lombfúvózik, hogy aztán nejlonzsákban teherautóra tegye a leveleket, mégsem járunk nyakig az avarban. Ha kidől egy fa, nem kell elszállítani, és nincs szükség az állati tetemek megsemmisítésére sem. Adjunk hálát a lebontóknak!

A kör vége és kezdete

A termelők és a fogyasztók egy hatalmas részének tevékenysége elképesztő mennyiségű élő anyagot hoz létre. Az életnek pedig természetes velejárója a halál, és bármilyen közhelyesen is hangzik, ez valóban valami új kezdete lehet. A fatörzsek, levelek, izmok, csontok és rengeteg más dolog újra fel lesz használva. De ahhoz, hogy a termelők számára felvehető formába kerüljenek, le kell bomlaniuk kisebb-nagyobb építőegységeikre. Biológiai folyamatok nélkül ez borzasztóan lassú lenne. Az összetett lebontási folyamatokban a legkülönfélébb élőlények sokasága játszik szerepet.

Medvehagyma levele tör át a korhadó faanyagon. Az élet körforgásában a lebontásnak is kulcsszerepe van.
Kép: Pribéli Levente

Kik eszik az elhalt részeket?

A lebontókról talán az elsők között jutnak eszünkbe a gombák. Kidőlt fától régóta ázó szénán keresztül a múlt heti ebédmaradékig sokfelé találkozhatunk velük, és újrahasznosító tevékenységükért nem lehetünk elég hálásak (még ha jelenlétük az esetek egy részében bosszantó is). A munkához azonban segédeszközök is kellenek. Ezt a szerepet a lebontó gombák esetében különféle enzimek töltik be, melyek lehetővé teszik az összetettebb anyagok egyszerűbb molekulákká alakítását.

Az egyébként nagyon finom sárga gévagomba holtfákon is fejlődik.
Kép: canva

Nem csak a gombák takarítanak: holt vagy egyéb szerves anyagot fogyasztanak például a varjúfélék, a keselyűk, valamint számtalan rovarfaj is. A nyilvánvalóbb példák közé tartoznak a holtfában fejlődő rovarok, például sok cincérfaj vagy épp az orrszarvúbogár. Rajtuk kívül viszont olyan meglepőbb lebontókkal is találkozhatunk, mint a zengőlegyek. De a házi légy és más kétszárnyúak lárvái is szorgalmasan bontják azt, amihez sokaknak már hozzáérni sem lenne gusztusa. Bár szabad szemmel láthatatlanok, óriási jelentősége van a mikroorganizmusok, köztük a baktériumok végtelenül sokszínű társaságának is.

Az aranyos virágbogár lárvái is lebontók, komposztban például gyakran találkozhatunk velük. Emlékeztetnek a cserebogárpajorokra, emiatt sem érdemes mindent gondolkodás nélkül pusztítani.
Kép: Canva
A különböző hangyafajoknak is hatalmas szerepük van az elhalt anyagok lebontásában.
Kép: Pribéli Levente

Avar a kertben

A lebontók tudják a dolgukat, és teszik is, ha hagyjuk. A természet takarítói szüntelenül dolgoznak, és kétségkívül részei annak a lenyűgöző nagy egésznek, amelyben az élet folyton újjászületik. Ez a túlzás nélkül csodás folyamat nemcsak a számunkra távoli, rejtélyes, buja őserdőkben zajlik, hanem megtörténne a városi parkokban vagy az udvarunkon is. Súlyos ökológiai ára van annak a látszólagos rendnek, amit sokak szemében az avar összetakarítása és elszállíttatása hivatott megteremteni. Nyilván bármelyik kertnek lehetnek olyan részei, ahol tényleg útban van az avar.

Az avar áldás, nem átok!
Kép: Canva

Ez azonban minimális erőfeszítéssel kezelhető, csak gyűjtsük egy félreeső helyen! Egyébként is érdemes megismerkedni a komposztálással. Ennek éppen az a lényege, hogy segítjük és hagyjuk dolgozni azokat lényeket, melyek képesek megtenni a legkülönfélébb anyagok újrafelhasználásához vezető nélkülözhetetlen lépéseket.
Jelen cikkünkben azokra a lényekre összpontosítottunk, amelyek a körforgás újraindulását közvetlenül megalapozzák: a holt anyagok lebontóira. Szerepek a természetben című sorozatunk korábbi cikkeiben kifejtettük, hogy miért annyira fontosak az ökológiai rendszerek termelői, majd kitértünk a fogyasztókra is (utóbbi csoport magába foglalja a lebontókat).

Kiemelt kép: Pribéli Levente

search icon