Talán nincs is olyan kert, ahol ne találnánk meg valamely fajukat. Kiskorunkban megtanuljuk, hogy a vöröshangya bizony csíp, de a többiről nem sokat tudunk. Mit keresnek hát a kertben?

Európában mintegy 180 hangyafaj él, ami ahhoz képest, hogy eddig nagyjából 13 ezer különböző fajt írtak le, igazán csekély szám. Talán egyértelmű, hogy Afrika, Közép- és Dél-Amerika, valamint Ázsia a legdiverzebb, hiszen csak ezeken kontinenseken több mint 2000 fajuk él, sőt a fekete kontinensen közel 3000. Legalábbis azok közül, amelyeket leírtunk. Hazánkban 126 különböző faja fordul elő. Habár maguk az egyedek nem védettek, a vöröshangyafajok fészkei viszont természetvédelmi oltalom alá esnek.

Na, de a kertünkben mégsem tűrhetjük őket! Nem azért, mert maguk csinálnák a kárt, hiszen szorgalmasan eldolgozgatnak, építik a bolyt, szolgálják a királynőt, igazi munkástársadalmat tartanak fenn. Szerveződésük annyira rendkívüli, hogy egyre többen tartanak otthon formicariumot, azaz keskeny üvegterráriumban egy egész családot. De vissza a kertbe! Miért baj mégis, hogy ott vannak?

A válasz nem a hangyákban keresendő, hanem a táplálékukban. Ehhez persze ismernünk kell az arra utaló jeleket, hogy itt valami komolyabb baj lehet. Ha például azt látjuk, hogy szépen fel s alá masírozik a hangyatömeg valamely fánk törzsén, akkor az csak egy dologra utalhat: levéltetvek lepték el a lombot. A hangyák tulajdonképpen csak indikátorok, hiszen ők csemegézni járnak. A tetvek potrohát masszírozva jutnak hozzá a mézharmathoz, ami jó energiaforrás számukra. Néha persze magukat a levéltetveket is megeszik.

Tehát ha ilyet látunk, jó idejekorán megszabadulnunk a tetvektől némi permetezéssel, ugyanis minél többet „piszkálják” őket a hangyák, annál inkább roncsolják a leveleket.

Kapcsolódó bejegyzések

Fenntartható házi kedvencek: a hangyák – interjú Bakos Ádám hangyatenyésztővel

Magyarország első számú hangyatenyésztője mesél rendhagyó szenvedélyéről, a hangyák különleges világáról és arról, hogyan vált hobbija a munkájává.