Habár agyunk sok szempontból olyan, mint egy számítógép, szerencsére tárhelye másként működik.
A telefonunkon könnyen felhasználhatjuk az összes tárhelyet, vagy kimeríthetjük számítógépünk tárolókapacitását is, de vajon az agyunk memóriáját is képesek vagyunk telíteni? Neurológusok szerint egy átlagos, egészséges agy esetében a kapacitás nem meríthető ki egykönnyen.
„Nincs értelmezhető határa annak, hogy mennyi információt képes tárolni az agy” – mondta a Live Science-nek Elizabeth Kensinger, aki a Boston College professzora a pszichológia és az idegtudományok területén. „Az emlékek olyan adatok, amelyek segítenek az agynak megérteni az aktuális pillanatot és a jövőbeli tudást megalapozva előrejelzéseket generálni.”
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan tartsuk karban az agyunkat?
Az agy rendkívül fontos szervünk: több megoldás is van arra, hogy sokáig friss és egészséges maradjon.
Komplex tárolás
Az agy az emlékeket nem elszigetelt fájlokként tárolja egy-egy adott idegsejtben, hanem egyetlen emlék megőrzésében sok neuron részt vesz. Ezt a fizikai tárolódást engramnak nevezik. A neurológusok ezt a mintát elosztott reprezentációnak hívják, az egyes agysejtek mindegyike sok különböző emlékben játszik szerepet.
Gondoljunk csak egy emlékre, például egy születésnapi bulira: ez nem egyetlen mentális mappában tárolódik. A lufik színe, a torta íze, a barátok énekének hangja és az izgalom érzete különböző érzékszervi és érzelmi központokat aktiválnak: így a vizuális kérget, az ízlelőkérget, a hallórendszert és az érzelemfeldolgozó régiókat.
Ezek a területek egy meghatározott mintázatban együtt ragyognak fel, és tárolják az emléket. Amikor később az ember felidézi a partit, újra aktiválja a mintát. Ennek a módszernek jelentős előnyei vannak: mivel a neuronok számos kombinációban vehetnek részt, az agy rengeteg emléket képes kódolni. Kensinger szerint a rokon emlékek átfedő mintázatokkal rendelkeznek, amelyek segítenek az általánosításban és az előrelátásban. Ez sok idegtudós szerint a memóriának köszönhető. Ha néhány neuron megsérül, a több helyen való tárolás miatt az emlék még mindig helyreállítható.
Kép: canva
Miért nem emlékszünk mindenre?
Paul Reber, a Northwestern Egyetem idegtudományi professzora kifejtette, hogy az elosztott reprezentáció adja részben az agy hatalmas memóriakapacitását. A lehetséges kombinációk száma exponenciálisan nő, minden egyes neuron számos emlékben vesz részt. Ha az agynak nem szab határt a memóriaterület, akkor miért nem emlékszünk mindenre?
Azért, mert az agy memóriarendszere sokkal lassabban működik, mint ahogy az élet zajlik. Miközben folyamatosan áramlik be az információ, ennek csak töredéke jut el a hosszú távú tárba. Reber szerint érdemes úgy elképzelni a memóriát, mint egy videokamerát, amely csak a kapacitásának 10%-án működik, a konkrét eseményeknek, élményeknek és találkozásoknak csak a tizedére tudunk emlékezni. Azok az információk, amelyek mégis bekerülnek a rendszerünkbe, fokozatosan tartós, hosszú távú emlékké alakulnak. Ezt a folyamatot nevezzük konszolidációnak.
„A tárolási folyamat az igazi szűk keresztmetszet, nem pedig a rendelkezésre álló teljes hely” – mondta Reber. Óriási mennyiségű információ érkezik az agyunkba az összes érzékszervünkből, mégsem kell mindegyikre emlékeznünk.
A túlélést segíti
Lila Davachi, a Columbia Egyetem pszichológiai és idegtudományi professzora szerint az emberi memória nem a tökéletes felidézésre fejlődött ki. A túlélésre összpontosít, azért rangsorolja a hasznos dolgokat, hogy el tudjunk igazodni a világban.
„A memóriarendszer úgy épült fel, hogy csak azt kódolja, ami adaptív és szükséges” – mondta Davachi. – „Ez történetesen olyan jól sikerült, hogy van tartalékunk, ami lehetővé teszi, hogy visszaemlékezzünk olyan dolgokra, amelyek például főiskolás korunkban történtek. Ez nem adaptív jelenség, nem lenne szükségünk rá, valószínűleg csak véletlenül tart meg nem szükséges információkat a memóriánk” – tette hozzá.
Kensinger elmagyarázta, hogy agyunk hatékony az információk feldolgozásában és a visszaemlékezésében. „Amikor hasonló információval találkozunk újra és újra, hajlamos a konkrét részletek tárolása helyett az információ általánosabb tartalmát vagy sémáit rögzíteni.”
Agyunk memóriája nem fog egyhamar betelni, a tárhely folyamatosan átformálódik. Ez óriási segítséget jelent a folyamatos alkalmazkodásban, az előrejelzésben és a tanulásban.
Forrás: National Geographic
Kiemelt kép: canva