A Kis-Balatonon természetvédelmi fejlesztés veszi kezdetét. A projektnek köszönhetően közel 1365 hektárnyi területen javul majd az élőhelyek állapota és a természeti értékek megőrzésének feltételei.
Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a projektnyitó rendezvényen elmondta, hogy a jelenlegi KEHOP Plusz pályázat keretében tervezett élőhely-rekonstrukciós beruházás Natura 2000 területen, valamint a fokozottan védett természetvédelmi terület központi részében elhelyezkedő Zalavári-belvízöblözetben valósul meg.
A program célja, hogy az Ingói-berek és a Zalavári-nagylegelő vízkormányzásának biztonságát fokozza, ezáltal biztosítva ezen értékes élőhelyek megmaradását. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a vagyonkezelésében lévő zalavári területének gyepeit mintegy 100 magyar bivaly legeltetésével tartja karban. A területkezeléseknek a minősége és a mennyisége is növekedni fog, így elősegítve a hagyományos legeltetéses területkezelés fennmaradását.
Kapcsolódó bejegyzések
Szelíd, ellenálló és az ökogazdálkodás élharcosa: ismerd meg a házi bivalyt!
Talán nem is gondolnád, hogy egy kis vakargatás, és a bivaly eldobja magát örömében. De nem csak ez a különlegessége.
2014-ben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kiépítése során, a Zalavári-belvízöblözet területéről történő vízkivezetés érdekében az Ingói-berek nyugati határolótöltésének megszakításaiba gerendázható hidak beépítését valósították meg. A négy zsilip közül – a pontos műszaki követelmények meghatározása után – kettő zsilipet átépítenek alapvetően kézzel működtethető zárószerkezet beillesztésével. Ez elsősorban a területet érintő nagyvizek és villámárvizek gyors levezetését fogja garantálni. Átlagos vízállapot esetén korábban egy szivattyútelep biztosította a Zalavári-belvízöblözet és az Ingói-berek közötti vízmozgatást, azonban ezt a létesítményt már elbontották.
A funkció pótlására két nagy teljesítményű belvízszivattyú beszerzését tervezik, így minden időszakban megoldható lesz a gazdálkodás céljainak, valamint a megfelelő természeti állapot fenntartásához szükséges vízszinteknek az elérése. A célterületen lévő mocsárrétek és kaszálórétek állapota is jelentősen javulni fog a vízkormányzás megvalósításával. Az újabb területek kezelését lehetővé tevő, elengedhetetlen infrastrukturális elemek kiépítése és fejlesztése, valamint a karám- és villanypásztorrendszerek kialakítása is valóra válik. A zalavári telepen épülő létesítmény biztosítani fogja az újonnan érkező állatok elhelyezését. A tervezett géptároló pedig a területkezeléshez használt mezőgazdasági gépek állagmegóvását szolgálja majd.
Kapcsolódó bejegyzések
Bővül a vízibivaly-állomány
Növekszik a vízibivaly-állomány létszáma a Kis-Balatonhoz közeli kápolnapusztai rezervátumban.
A szóban forgó fejlesztés az említett területen élő magyar (régi nevén Festetics) genetikájú bivalyok életminőségét is javítani fogja. Az 1940-es években még szabadon legelésztek a környéken, majd az 1950-es években egyes agronómusok kezdtek el foglalkozni velük, az 1960-as években pedig már gazdaságokban tartották őket. A történet valódi fordulata az 1990-es évek végén következett be. Ha a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nem avatkozik közbe, ezek a bivalyok valószínűleg kihaltak volna. 1997-ben a Nemzeti Park szó szerint egy vágóhíd kapujából vásárolta vissza a megmaradt állományt, és azóta is gondosan tenyészti ezt az értékes genetikai kincset.
A bivalyok fennmaradásához szorosan kötődik a Balatoni Futár egykori szerkesztőjének, Süli Ferencnek a neve is, aki megírta, hogy mi vár az utolsó bivalyokra, és valószínűleg részben neki is köszönhető, hogy a fajta így megmaradt Magyarországon – zárta beszédét Rácz András.
Fotó: Canva