A klímaváltozással kapcsolatos, különböző tudományterületeken folyó kutatásokat összefogó csoport alakult a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
A klímaváltozás az egyik legégetőbb probléma, amellyel ma az emberiség szembenéz, és amelynek hatásai már most is érezhetőek. A probléma összetettsége miatt elengedhetetlen az interdiszciplináris megközelítés, amely lehetővé teszi a különböző tudományterületek szinergiáinak kiaknázását és új kutatási távlatok megnyitását – olvasható az SZTE közleményében.
Kapcsolódó bejegyzések
Ürge-Vorsatz Diána: szűk három évünk van elkerülni a klímakatasztrófát
Dél-Európában súlyos ivóvízhiány alakulhat ki a század végére, de Kelet-Európa is veszélyben van – mondta az InfoRádió ReggelInfó című műsorában az ENSZ éghajlat-változási kormányközi testületének alelnöke.
A Szegedi Tudományegyetem egyedülálló, mindeddig azonban csak részben kihasznált potenciállal rendelkezik egy ilyen interdiszciplináris kutatócsoport működtetéséhez, hiszen a különböző karokon számos kutatócsoport és kutató foglalkozik a klímaváltozáshoz kapcsolódó kérdésekkel. A március 1-jétől működő kutatócsoport célja, hogy összefogja ezeket az erőforrásokat, és olyan platformot hozzon létre, amely elősegíti a párbeszédet és az együttműködést, ezáltal a közös tudásgyarapodást.
A kutatócsoport az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományok értékelésével foglalkozó testületének (IPCC) hatodik értékelő jelentése alapján meghatározott, interdiszciplináris megközelítést igénylő – Európa számára releváns – nyitott kutatási kérdésekre fókuszál.
Kapcsolódó bejegyzések
2050-re hárommilliárd ember él majd a globális felmelegedés által érintett gócpontokon
A Tíz új felismerés az éghajlat-változásban című jelentés szerint 2050-re hárommilliárd ember él majd a globális felmelegedés gócpontjaiban.
A szegedi kutatók a kockázatok és sérülékenység időbeli és térbeli alakulását, az alkalmazkodás hatékonyságát, a víz, a biodiverzitás, az egészségügyi kockázatok, a természetalapú megoldások és a parti környezet kérdéseit, az éghajlati politikák koherensebbé tételét, az ágazati és rendszerszintű átalakulásokat, a földhasználatot, a mezőgazdaságot és a szén-dioxid eltávolítást, a méltányosságot és az igazságos átmeneteket, az éghajlatvédelmi intézkedések felgyorsítását, az éghajlati intervenciót, valamint a napsugárzás módosításának lehetséges hatásait és kockázatait vizsgálják.
A projekt legfontosabb mérföldkövei egy tudástérkép elkészítése, valamint a kutatói hálózat kialakítása köré épülnek. A kutatócsoport projektbemutatót, egyetemi belső konferenciát, workshopokat és tudományszervezési platformok megalapozását tervezi.
(SZTE)
Fotó: Canva