Dél-Európában súlyos ivóvízhiány alakulhat ki a század végére, de Kelet-Európa is veszélyben van – mondta az InfoRádió ReggelInfó című műsorában az ENSZ éghajlat-változási kormányközi testületének alelnöke.
Az ENSZ éghajlat-változási testületének (IPCC) új jelentése szerint a karbonkibocsátás „gyors, mélyreható és azonnali” csökkentésére van szükség.
A kutatók szerint a következő néhány év kritikus jelentőségű, mert ha a kibocsátást nem sikerül 2030-ig megfékezni, akkor szinte lehetetlenné válik a felmelegedés korlátozása az évszázad későbbi szakaszában.
A jelentés legfontosabb üzenetét talán úgy lehet összefoglalni, hogy „most vagy soha” – emelte ki Ürge-Vorsatz Diána.
Amennyiben 1,5 Celsius-fokon akarjuk tartani a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előttihez képest, akkor nagyon fontos, hogy legfeljebb 2025-ig tetőzzenek a kibocsátások, onnantól radikálisan csökkenjenek, 2030-ig több mint 40 százalékkal. Az évszázad közepére pedig nettó 0 kibocsátásnak kell lennie, vagyis csak annyit bocsájthatunk ki, amennyit el is tudnak nyelni a Föld rendszerei.
Az előző, februári IPCC-jelentés megmutatta, hogy például Dél-Európában – amely zónának határán helyezkedik el Magyarország – 3 Celsius-fokos melegedés fölött már nagyon súlyos hatásokat látni, és köztük sok olyat, amelyhez már nem fognak tudni ott alkalmazkodni.
Ilyen a vízhiány, vagyis hogy nagyon sok sok helyen nem lehet majd kiszolgálni a lakosság és a mezőgazdaság vízigényét.
„Hiszen nagyon sok mindent tudunk gyártani, importálni, pénzért megvásárolni, de vizet gyártani nem lehet, és ilyen messzire nem is lehet szállítani ilyen nagy mennyiségű vizet” – hangsúlyozta a szakértő. Ürge-Vorsatz Diána rámutatott: egyre több kelet-európai régió fog egyre többször vízhiánnyal küzdeni.
További részletek arról, hogy mik az IPCC „klímakatasztrófa-elkerülő” javaslatai az életünk egyes területein, itt lehet többet olvasni (angolul). A teljes jelentés itt olvasható szintén angolul.
(Forrás: infostart.hu Kép: pexels.com)
