Mindenkinek van feladata és felelőssége is természeti értékeink megóvása ügyében – hívta fel a figyelmet Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke – jubileumi, századik – előadásában, amelyet a 10. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét keretében a Vas vármegyei Csörötnek község művelődési házában tartott általános iskolások számára.
„Menjetek ki minél többet a szabadba, szemlélődjetek, fedezzétek fel a természet szépségét, ismerjétek meg a világot, váljatok ti is a természet részévé és védelmezőjévé!” – buzdította a diákokat, akikkel játékos formában közösen megoldottak egy klímavédelmi totót, beszélgetve az abban feltett kérdésekről, illetve a helyes válaszokról.
A kérdések legfontosabb természeti kincseinkre, az iható édesvíz korlátozottságára, a levegő tisztaságának megőrzésére, a termőtalaj megóvására, a növény- és állatvilág védelmére, a klímaváltozás negatív hatásaira, a megújuló energiákra, a még rendelkezésre álló erőforrásokkal való észszerű gazdálkodásra, valamint az indokolatlan, mértéktelen fogyasztás csökkentésének fontosságára hívták fel a figyelmet.
Kapcsolódó bejegyzések
Gombák, giliszták és szén-dioxid-megkötés: a talajok jelentőségéről szólt az idei elnöki tanóra
A X. Fenntarthatósági Témahéten „Ássunk a mélyére! – A talaj élete” címmel tartott előadást Áder János a Szegedi Tudományegyetemen.
Áder János előadásában kitért arra is, hogy az üvegházhatás természetes, de a fosszilis energiahordozók túlzott használata miatt nő a szén-dioxid-kibocsátás, ez pedig hozzájárul bolygónk fölmelegedéséhez, és felgyorsítja a klímaváltozást. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte, hogy a 2015-ben kötött párizsi klímamegállapodás célja az volt, hogy másfél Celsius-fok alatt maradjon a hőmérséklet-emelkedés, ennek ellenére minden esztendőben tovább nőtt a földfelszíni hőmérséklet.
Magyarországon már a két Celsius-fokot is meghaladta ez a változás, Európa egyik legérzékenyebb régiójaként pedig sokkal drámaibban érezhetőek itt az éghajlatváltozás következményei.
Áder János fényképekkel is alátámasztott példákkal mutatta be, hogy az Alpokban a hóhatár csökkenése, az óceánokon és tengereken a felszíni vízhőmérséklet emelkedése, vagy akár a kiterjedt erdőtüzek milyen súlyos következményekkel járnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Ideje cselekedni: hatszorosára gyorsult a magyar vizek felmelegedése
Évtizedes értékben mérve is gyors a tempó, a kutatás rávilágít az egyértelműre: tennünk kell valamit az ökoszisztéma védelmében.
A korábbi köztársasági elnök a diákok kérdéseire válaszolva zárásul megemlítette, hogy a statisztikák szerint Magyarországon évente átlagosan 66 kilogramm élelmiszert dobnak ki az emberek; emellett sok olyan cipőt és ruhát is vásárolnak, amelyeket nem hordanak rendszeresen. Nagyobb odafigyeléssel és egy kis önkorlátozással mindenki sokat tehet azért, hogy kevésbé terheljük a környezetet.
(MTI)
Kiemelt fotó: Canva