Közös felelősségünk, hogy helyreállítsuk a természetet, enélkül nem biztosítható a klímaváltozás elleni harc sikere – jelentette ki Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős biztosa Strasbourgban.
Sinkevicius, az Európai Parlament plenáris ülésének a természet helyreállításáról szóló uniós jogszabály vitáján azt mondta, a klímaváltozás és a biodiverzitás – a fajok sokszínűsége – válságának hatásai egyre jobban megmutatkoznak. Majdnem minden embert és gazdasági szereplőt érintenek és Európa élelmiszerbiztonsága ellenállóképességét fenyegetik.
Az ökoszisztémák már most veszélyben vannak, az erdőtüzek, a talajromlás és a szárazság a megélhetést fenyegetik. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen, hogy az erdők, a termőföldek, a tengerek továbbra is élelmiszerforrások maradhassanak, meg kell óvni a biodiverzitást – húzta alá. A szárazságok, árvizek, erdőtüzek a jelen részévé váltak, amelyeket a klímaváltozás, a talaj romlása és a biodiverzitás gyengülése okoz és serkent. Minél többet teszünk a természet érdekében, annál kevesebbet kell tenni a klímaváltozás elleni harc sikeréért – mondta.
A természet nagy részét pusztítottuk el Európában, itt az ideje, hogy megfordítsuk ezt a folyamatot.
Mivel a banki hitelek 75 százalékát az ökoszisztémától függő vállalatoknak nyújtották, a természetromlás a pénzintézeteket is közvetlen veszélybe sodorhatja – figyelmeztetett.
A természet helyreállításának közös prioritásnak kell lennie. A közös jövőnk függ a jogszabály bevezetésétől
– tette hozzá az uniós biztos.
Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában kijelentette: soha nem volt ennyire meggondolatlan, ennyire megosztó egy jogszabálytervezet, mint a természet helyreállításáról szóló rendelet.
Miközben a teremben mindenki elismeri a természet helyreállításának fontosságát, ki kell mondani: ez a tervezet ebben a formában nem megvalósítható
– fogalmazott Tóth Edina.
Szavai szerint „az Európai Bizottság és a baloldal” irreális és végrehajthatatlan javaslatai veszélyeztetik a gazdálkodók megélhetését, és akár 30 százalékkal is csökkenthetik az élelmiszertermelést Európában. Mindez magasabb élelmiszerárakat, gazdaságok megszűnését és az unión kívüli országoktól való függés növekedését fogják eredményezni.