Alvászavar, szorongás, stressz. Szomorú, de igaz, hogy a magyarok felét éri káros stresszhatás, a negyedük pedig rosszul alszik. A nőket különösen magas százalékban érinti a probléma. Te is köztü(n)k vagy? Ha igen, lássuk, milyen természetes nyugtatókhoz nyúlhatsz!

Egy felmérés szerint minden 10. magyar felnőtt állandó rohanásban van, sokkal kevesebb idő jut pihenésre, relaxálásra, kikapcsolódásra. Ezek hiánya pedig nemcsak a fizikailag tapasztalható betegségeknek ágyaz meg, hanem a mentális problémáknak is. Nem kell nagy dolgokra gondolni: alváshiány, alvászavarok, állandó stressz és szorongás. Nem tűnnek nagy problémának, pedig nagyon is azok. Gyomorpanaszokat, legyengült immunrendszert, később pedig akár hormonális gondokat is okozhat az állandó stressz. Ez pedig csak pár mellékhatás, amelyet a sok szorongás okozhat.

Kapcsolódó bejegyzések

Mit tud az ashwagandha?

Mi is az ashwagandha? Mire jó, és mennyire hatásos?

A legkellemetlenebb az egészben az, hogy a tüneteket sokan nem is veszik komolyan, hanem tovább hajszolják magukat, és egyre jobban kimerülnek. Ez már olyan állapotot eredményez, amely sokkal nehezebben fordítható vissza.

A megfelelő minőségű alvást nehéz elérni a fent említett okok miatt, azonban vannak olyan természetes megoldások, amelyek segíthetnek visszazökkenteni a szervezeted a normál állapotba. Első körben érdemes mindig a természetes gyógymódok felé fordulni, mert sok esetben már ezek is segítségedre lehetnek.

Nézzük a leginkább használt alvássegítő, nyugtató gyógynövényeket!

Citromfű

Az első, ami eszedbe juthat növényi nyugtató címszó alatt, az a citromfű. A finom ízű, kertben is könnyen termeszthető gyógynövény segít az álmatlanság leküzdésében, nyugtatja az idegeket, sőt az idegesség okozta gyomorproblémákon is segít.

Fejfájás és frontérzékenység esetén is bevethető, oldja a szorongást, és az alvászavarok enyhítésére is remek megoldás. Elsősorban teaként vagy koncentráltabb kapszula formájában fogyasztják, de fürdővízben, illóolajként vagy fürdősóba keverve is kifejti hatását.

Levendula

Kedvenc nyári rovarmágnesünk, a levendula sem véletlenül került a listába. Azon túl, hogy enyhíti a fájdalmat, javítja a vérkeringést, a gyomorproblémákon is segít, a fejfájást is enyhíti, és leginkább a szorongás elleni küzdelemben remek társ.

Kapcsolódó bejegyzések

Levendula – Ismerd meg, ültesd, használd!

A levendula számtalan módon felhasználható, nem csak kerti dísznövényként.

Egy tanulmány szerint a levendula hatékonyan javítja a menopauzát átélő nők alvásminőségét. De nem csak rajtuk segíthet. A következő módokon érdemes kipróbálni:

• cseppents néhány csepp illóolajat egy diffúzorba az ágy közelében,
• dörzsöld be hígított illóolajjal a homlokod és az orrod,
• cseppents pár csepp illóolajat a párnádra,
• használj levendulateát,
• használd az esti fürdődben!

Fontos, hogy mindig hígított illóolajat használj, és a terápia előtt egy allergiatesztet is érdemes végezni!

Golgotavirág

A golgotavirág segít ellazulni és nyugtató hatású (nem mellesleg nagyon szép). Egy tanulmány kimutatta, hogy a golgotavirág négy hétig szedve enyhítette az alvászavarokat. A vizsgálatban részt vevők szorongása csökkent.

Emellett nemcsak a szorongást, hanem a gyulladásokat, a menopauza tüneteit és a fájdalmat is enyhítheti. Kapszula vagy tea formájában fogyasztják elsősorban. Kúraszerűen érdemes alkalmazni, maximum két hónapig. Efelől érdemes érdeklődni a gyógyszerésznél. Azt is ki kell emelni, hogy egyes gyógyszerek mellett nem szabad fogyasztani, és bizonyos típusú antidepresszánsokkal együtt sem ildomos alkalmazni.​

Macskagyökér

A valeriána vagy macskagyökér szintén a nyugtató, altató hatású gyógynövények táborát erősíti, a növény gyökerét alkalmazzák.

A népgyógyászatban az egyik legrégebben használt növény, teáját citromfűvel és komlóval társítva alvászavar kezelésére alkalmazzák. Elsősorban enyhe és közepes alvászavarok esetén hatásos. Szedését illetően a legjobb, ha fokozatosan növeled az adagot, és 2–6 hétig fogyasztod.

Kamilla

A csodás hatású kamilla az alvásproblémáidon is segíthet. Az ellazulás és az elalvás elősegítéséhez remek megoldás, sőt a szorongásos tüneteket is enyhítheti.

Emellett jót tesz az emésztésnek, enyhíti a fejfájást, és ellazítja az izmokat. Általában tea formájában használják, de emellett jótékony hatású a hígított illóolaj belélegzése is. Helyileg tinktúraként vagy kapszula formájában is alkalmazható.

A kamilla-illóolajat mindig hordozóolajjal, például olívaolajjal kell hígítani. Mielőtt hígított illóolajat kennél a bőrödre, feltétlenül végezz tesztet!

Ginzeng

A ginzeng nemcsak az alvásminőség javításában népszerű, hanem az energiaszint emelésében is. Ezeken felül az immunitás javításában is jeleskedik. Hatóanyagát a gyökérből nyerik, amelynek 6–7 évre van szüksége a megfelelő állapot eléréséhez. A benne lévő vegyület, a ginzenozid a szellemi és a fizikai teljesítőképességet is növeli, és segít emelni a koncentrációképességet is. Remek bőrápoló krémeket, kapszulákat készítenek belőle, de érdemes ezt is kúraszerűen, maximum 10 hétig alkalmazni.

Nézzünk meg két olyan alvássegítőt is, amely nem növényi alapú!

Melatonin

Sokan esküsznek a melatoninra, amely a tobozmirigyben termelődő hormon. Ez szabályozza a cirkadián ritmust, így némi többlet bevitele segíthet gyorsabban elaludni, és javíthatja az alvásminőséget is. A napszak befolyásolja a hormon termelési és felszabadulási ciklusát: a melatonin szintje természetesen emelkedik este és csökken reggel. Ha a cirkadián ritmusban hiba lép fel, a melatonin szedése segíthet ezt helyreállítani.

Egy tanulmány eredményei szerint a melatoninszint emelése hasznos segítség az elalvásban. Azok az éjszakai műszakban dolgozók, akik 3 milligramm melatonint vettek be, gyorsabban el tudtak aludni, és ciklusonként több időt töltöttek alvással.

Glicin

A glicin egy aminosav, amely fontos szerepet játszik az idegrendszer működésében, így az alvás javításában is segíthet. A glicin szintén jelez a testnek, hogy itt az ideje aludni, élénkebb ébredést, tisztább fejet eredményezhet másnap. Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a glicin milyen hatással van a rosszul alvó tesztalanyokra. A kutatók megfigyelték a résztvevők agyhullámait, pulzusát és légzését alvás közben. Azok, akik lefekvés előtt 3 gramm glicint vettek be, jobb alvásminőséget mutattak. Azt is ki kell emelni, hogy vannak bizonyos élelmiszerek, amelyek glicinben gazdagok:

• bab és hüvelyesek,
• hús és hal,
• tojás,
• spenót,
• kel- és fejeskáposzta.

Összességében tehát bőven van lehetőség arra, hogy jobban és pihentetőbben aludj. Az enyhébb szorongáson, alvászavaron sokat segíthetnek a természetben is előforduló megoldások. Ám minden esetben érdemes gyógyszerész vagy orvos véleményét is kikérni, különösen terhesség, szoptatás vagy más gyógyszerek szedése esetén.

Emellett pedig jó, ha szakítasz időt a valódi kikapcsolódásra, megtanulsz relaxálni, és csökkented (vagy legjobb esetben teljesen elhagyod) a lefekvés előtti képernyőzést.

Kiemelt kép: canva

A WWF legújabb jelentése az élelmiszer-termeléshez kapcsolódó fenntarthatósági problémákat és a hazai átlagos étrendet mutatja be, hasznos tanácsokkal ellátva az olvasót.

Étkezési szokásaink újragondolása és átalakítása a legnehezebb feladatok egyike, nem meglepő, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés kapcsán felmerülő környezeti szempontok szenvedélyes vitákat gerjesztenek. A vita hevében azonban sokszor nem kapnak teret a valós környezetvédelmi érvek. Ezt mutatja be a WWF „Tányérunkon a változás – WWF jelentés a fenntartható táplálkozásról Közép-Európában” című közleménye, amely a legfontosabb adatokra hívja fel a figyelmet.

A mezőgazdaság a területigénye miatt jelenleg a természet legnagyobb versenytársa

Minden hektár szántó valamilyen egykori élőhely – erdő, ősgyep vagy mocsár – helyén jött létre. Világszinten az ember számára lakható területek fele, megközelítőleg 51 millió km² áll mezőgazdasági művelés alatt, melynek csupán 23%-án termelünk közvetlen emberi fogyasztásra szánt növényi alapanyagokat, 77%-án a haszonállatainknak termelünk takarmányt. Miközben hatalmas területeket veszünk igénybe a hústermeléshez, Európában – így hazánkban is – fokozatosan visszaszorul a gyepek szabadtéri legeltetésén alapuló (ún. külterjes) állattartás, mely többek között a nemzeti örökségünket képező magyar háziállatok fenntartásához és értékes őshonos gyepeink védelméhez is szükséges lenne.

A regeneratív mezőgazdasággal foglalkozott a Planet Business Club első workshopja

Sikeresen lezajlott a Planet Business Club rendezvénysorozatának első felvonása.

A tányérunkra kerülő hús döntő része zárt rendszerű, nagyüzemi termelésből származik, melynek már nincs köze a termőföldek és gyepek fenntartható hasznosításához. Érdekes adat az is, hogy a termőterületek kisebb részét használó növényi élelmiszer-termelés biztosítja a globális kalóriaigény 82%-át és a fehérjeellátás 63%-át. A mezőgazdaság területfoglalása azért is jelent problémát, mert a bolygónk véges felszínén épp a klímaváltozás elleni küzdelem miatt lenne fontos minél több erdő és vízjárta élőhely újbóli kialakítása, hogy megkössük a légköri szén-dioxidot, megakadályozzuk a talajok erózióját, csökkentsük a villámárvizek és az aszályok káros hatásait. A WWF Élő Bolygó Indexe szerint 1970 és 2022 között átlagosan 69%-kal csökkent a vadon élő gerinces állatfajok állománymérete, és ez csak egy az élővilág kritikus helyzetét leíró adatok közül, vagyis az élővilág pusztulása még egyáltalán nem állt meg.

A fejlett országok lakosságának 40%-a túlsúlyos, miközben a világ népességének 10%-a éhezik

Jogos szempont, hogy az emberiség 8 milliárd főre gyarapodása megnövelte a globális élelmiszerigényt, de elkendőzi azt, hogy a fejlett országokban átalakultak a fogyasztási szokásaink is. 1961 és 2020 között az egy főre jutó globális húsfogyasztás 22,93 kg-ról 42,26 kg-ra, vagyis majdnem duplájára nőtt, és hasonló trendeket látunk a répacukor és a liszt esetében is. Az arányok eltolódása mellett problémát jelent, hogy az élelmiszereket egyenlőtlenül osztjuk szét: a világ népességének majdnem 40%-a túlsúlyos vagy elhízott, míg csaknem 10%-a éhezik.

Az egyes országok fogyasztási szokásai között természetesen nagy különbségek vannak. Míg az USA a legnagyobb cukor- és húsfogyasztók egyike, addig például Indiában tradicionálisan magas a növényi ételek aránya. Az átlagos hazai étrendben a Blonk Consultants által 2023-ban elvégzett kutatás szerint meghatározó a gabonafélék (23%), a zöldségek (18%), a húsfélék (15%), a tejtermékek (14%) és a gyümölcsök aránya (12%), míg a hal, a tojás, és az olajos magvak néhány százalék erejéig gazdagítják az étrendünket.

Hazánk is a túlfogyasztó országok közé tartozik

Összességében sajnos hazánk is a túlfogyasztó országok közé tartozik. Bár a magyarországi túlfogyasztás napját nem csak a táplálkozásunk ökolábnyoma alapján számolják ki, sokat elárul az életmódunkról, hogy ez a nap 2023-ban május 30-ra esett, vagyis 5 hónap alatt éltük fel az egy évre elegendő erőforrásokat. Míg a globális túlfogyasztás napja augusztus 2-án jött el, tehát a nemzetközi átlaghoz képest is rosszabbul teljesítettünk. Jelenlegi túlfogyasztó étrendünk az elmúlt 50-60 évben alakult ki, és az ma már bizonyossá vált, hogy az étkezés kapcsán az egyéni döntéseknek is hatalmas jelentősége van.

Mi az a bolygóbarát étrend?

Az adatokból az is látszik, hogy a húsfogyasztás mértéke és jellege nagyon fontos eleme a bolygóbarát étrendnek, de nem az egyetlen szempont, amit figyelembe kell vennünk. Az élelmiszerek ökológiai lábnyoma magában foglalja a termelés módját, a felhasznált energia és a vegyi anyagok mennyiségét, a szállítás és tárolás hosszát, az élelmiszer-pazarlás mértékét. A környezeti fenntarthatóság sok elemből áll – bármely szempontból lépünk előre, máris tányérunkon a pozitív változás.

Puskás-Dallos Peti: „A vegánság olyan dolog, amivel változtatni lehet.” – Interjú

Az idén a hazai Veganuár egyik arca a friss apuka, Puskás-Dallos Peti volt. Ennek kapcsán beszélgettem az énekes-műsorvezetővel a vegánságról, valamint arról, hogy milyen apává válni, és hogyan lehet képviselni a környezettudatos döntéseket a gyermeknevelésben. Az idén te voltál a Veganuár egyik arca. Miért vállaltad a felkérést? Király dolog, hogy a vegánizmus végre kilép az […]

„Bármilyen táplálkozási elvet vallunk magunkénak, bármilyen étrendet is követünk, környezetünk megóvásáért mindannyian tudunk tenni. A döntően növényi alapú, változatos étrendnek összességében előnyösebb környezeti hatása van, mint a húsalapú táplálkozásnak, de azok is csökkenthetik az étkezésükből adódó ökolábnyomukat, akik nem szeretnének teljesen lemondani a húsevésről. Ne becsüljük alá a kis lépéseket és a fokozatosságot a fenntarthatóbb étrend felé vezető úton!” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Induljunk el a bolygóbarát étrend felé!

A szakértők egyszerű aranyszabályokkal segítik mindazokat, akik szeretnének elindulni egy bolygóbarát étrend felé:

• Nincs egyedüli helyes étrend. Keresd meg az adottságaidhoz és a lehetőségeidhez legjobban illeszkedőt!
• Tanulj minél többet, nézz utána az élelmiszereknek (például az összetevőiknek, a származási helyüknek, vagy ha lehet, az előállítási körülményeiknek)! Légy tudatos – és ha lehet, akkor főzz!
• Egyél több zöldséget és gyümölcsöt!
• Csökkentsd a húsfogyasztásod! A vörös húsok helyett inkább a halat és a szárnyast válaszd! Keresd az ökológiai gazdálkodásból, külterjes tartásból származó termékeket!
• Tarts mértéket a tej és tejtermékek fogyasztásában!
• Fogyassz kevesebbet a magas só- és cukortartalmú élelmiszerekből!
• Részesítsd előnyben a környezeti minősítéssel rendelkező termékeket!
• Amikor teheted, válassz szezonális és helyben termelt élelmiszereket!
• Annyit egyél, amennyire valóban szükséged van! Ne pazarold az ételt!
• Az étrendváltoztatás kaland – légy nyitott, próbálj ki új, fenntartható ételeket!
• Ne a tökéleteset akard azonnal elérni, lépésenként haladj a változásban!

A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért és egészségünkért kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.