fbpx

Lehet-e egy cég tényleg zöld, avagy elvárható-e a lelkiismeret egy gazdasági szereplőtől? Az októberi Countdown Tedx-es előadás a klímavédelmi és a gazdasági szereplők kapcsolata körül forgott.

Csepreghy Nándor, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatója elénk tárt pár fogalmat és megválaszolta, hogy hogyan lehet egy befektetési alap megtérülő és fenntartható is egyben.

Csepreghy Nándor/forrás: portfolio.hu

Mit is takar pontosan az, hogy fenntartható beruházás? Az alapproblémát az okozza, hogy a gondolkodás fogyasztásközpontú. A cégek koroktól, földrészektől függetlenül mindig egy képlet szerint működtek. Ez nem más, mint a beruházott összeg és a várható hozam viszonya. Attól lesz valami jó befektetés, ha nullánál nagyobb számot hoz az egyenlet végén.

Ebből kifolyólag nincs “lelkiismerete” egy cégnek, egyszerűen kódolva van a DNS-ében, hogy a célja a nyereségtermelés. Szerencsére a gazdasági világ is többrétű. Bár el kell fogadnunk az irányadó egyenletet, de azt is tudnunk kell, hogy be lehet helyettesíteni más szereplőket. Az ökonómia eredendően ilyen játékszabályok alapján működik, de vannak olyan szereplők, akiknek a profitja nem csupán anyagi, hanem maga a közjó. Ezek klasszikusan az állami intézmények, hatóságok, szervezetek, akik részesülnek az állampolgárok által átruházott hatalomból.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány befektetési alapja mögött is ott az állam, és ezzel együtt a polgárok megbízása és felelőssége. A befektetési alap filozófiája a következő:

Nem csak azt nézzük, mennyi a nyereség, hanem azt is a könyvelésbe vesszük, mennyire hatunk a környezetre. Úgy véljük, hogy nem a profitvolumentől lesznek versenyképesek a vállalkozások, hanem hasznosságuktól.

A Klímavédelmi Kockázati Tőkealap célja, hogy megtalálja és finanszírozni tudja a gazdaságilag életképes és klímavédelem szempontjából is hasznos fejlesztéseket, valamint hogy ösztönző példát mutasson, katalizátorként szolgáljon a többi befektető számára. Ennek a tőkealapnak legnagyobb előnye, hogy a befektetés elvárt hozama a többi kockázati tőkealapokhoz képest alacsonyabb, viszont az alap befektetéseinél a klímavédelem szempontjai a pénzügyiekkel egyenrangúak – a vállalkozásnak valós környezeti teljesítménnyel és társadalmi hasznossággal kell rendelkeznie.

Az Alapítvány a Start-Up Trambulin programjával és a Hblf Klímavédelmi Díjával is ezen az úton jár. De pályázati kiírástól függetlenül is bármilyen mikro-, kis- és középvállalkozás, akinek ilyen terméke vagy szolgáltatása van, bátran jelentkezhet a tőkealaphoz: csak egy jelentkezési lapot kell kitölteni és üzleti tervet mellékelni.

A Kék Bolygó Alapítvány hisz abban, hogy átformálható a gazdasági gondolkodás, és abban is, hogy a jövőben a befektetések megváltoztathatják a szemléletünket.

A cikk a Greendex műhelyében készült, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával.

search icon