Lesotho 2024 óta gazdasági és mezőgazdasági válsággal küzd. Súlyos aszály tombol az országban, és a gazdaság húzóágazatának számító textilipar is jócskán visszaesett.
Az Energiastratégia Intézet a publikációjában kiemeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok 2025 áprilisától a Lesothóban gyártott termékekre 50 százalékos vámot vetett ki, amely augusztustól 15 százalékra csökkent. Az ebből eredő gazdasági instabilitás mintegy 30 százalékra emelte a munkanélküliséget, és súlyos élelmezési bizonytalanságot okozott. A kormány júliusban 2 évre szóló nemzeti válsághelyzetet hirdetett annak érdekében, hogy rendkívüli forrásokat mozgósíthasson a helyzet kezelésére.
Kapcsolódó bejegyzések
Fenntartható-e az észak-afrikai földgázexport?
2021 és 2024 között Észak-Afrika összesített gázexportja mintegy 30%-kal esett vissza, aminek fő oka az egyiptomi és a líbiai termelés csökkenése.
Lesotho mintegy 2,3 millió lakosú, harmad magyarországnyi területű, hegyvidéki királyság, amely teljes egészében a Dél-afrikai Köztársaság területén belül fekszik, azaz enklávé. 2024-ben az egy főre jutó GDP-je 1 100 dollár volt, s bár gazdasága 2025-ben 2,3 százalékkal növekedett az előző évhez képest, ez döntően infrastruktúra-projektek, például vízvezeték- és építési beruházások eredménye volt. Az ország gazdaságának legnagyobb szektora a textilipar, amely közel 40 ezer embert foglalkoztat, és az ország feldolgozóipari exportjának 90 százalékát adja, azonban az elmúlt időszakban termelékenysége a bányászattal együtt jelentősen visszaesett.
Lesotho gazdasága erősen ki van téve a külső tényezőknek: bevételeinek közel fele a Dél-afrikai Vámunióból származik, emellett tetemes forrást jelentenek a vízdíjakból származó bevételek is. Bár a mezőgazdaság a GDP-hez csak korlátozott mértékben járul hozzá – 2022-ben az arány mindössze 6,2 százalék volt –, a foglalkoztatottak mintegy 40 százaléka ebben az ágazatban dolgozik.
Kapcsolódó bejegyzések
Hódít a nearshoring Észak-Afrikában és Törökországban
Az Észak-Afrikába és Kelet-Közép-Európába érkező nearshoring befektetések éves összege 2023-ra elérte a 82 milliárd dollárt.
Lesotho 2024 eleje óta folyamatosan súlyos aszállyal küzd. Az El Nino-jelenség miatt mind a tavalyi, mind az idei nyári csapadékos időszakot szélsőséges csapadékhiány jellemezte, ami drasztikus terméscsökkenést eredményezett. 2024 júliusában a kormány élelmiszer-biztonsági katasztrófahelyzetet is hirdetett.
A Világbank és a Világélelmezési Program (World Food Programme – WFP) kimutatásai szerint a lakosságnak több mint a fele nyomorban él. A nagy munkanélküliség, valamint a HIV-fertőzések gyakorisága miatt Lesotho nagymértékben támaszkodik a külföldi támogatásokra az egészségügy és a szociális ellátórendszer finanszírozásában. Erre való tekintettel a Világbank külön felhívta a figyelmet arra, hogy az, hogy nem hosszabbították meg az idén szeptemberben lejárt Afrikai Növekedési és Lehetőségi Törvény (African Growth and Opportunity Act – AGOA) programját, valamint csökkentek a nemzetközi segélyek, további jelentős munkahely-veszteségeket idézhet elő Lesothóban. A Nemzetközi Vöröskereszt jelentése szerint az országban a vidéki háztartások 41 százaléka a bevételének több mint felét élelmiszerre költi.
Kapcsolódó bejegyzések
Vészhelyzet Dél-Afrikában
Alighanem 2018 február 13. bevonul a klímaváltozás következményeinek vészjósló történetébe. Ezen a napon katasztrófa sújtotta területté nyilvánították a dél-afrikai hatóságok az ország egészét, mert Fokváros környékét emberemlékezet óta nem tapasztalt szárazság sújtja hónapok óta.
Lesotho klímaváltozással szembeni sérülékenysége magas, mivel a vidéki lakosság jelentős része alacsony termelékenységű, csapadékfüggő mezőgazdaságból él, és a rossz talajminőség, valamint az erózió is megnehezíti a boldogulást. A legelőket is érintő, hosszan tartó szárazság következtében a vidéki háztartások élelmezési nehézségekkel szembesülnek, az állatállományt pedig nem tudják elegendő vízzel ellátni. A közbiztonsággal sem kicsi a gond: a Gallup 2024-es felmérése szerint a lakosság mindössze 34 százaléka érzi magát biztonságban egyedül az utcákon. Ezzel – Botswana mellett – Lesotho a második legkevésbé biztonságos országa a világon a Dél-afrikai Köztársaság után.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva