Virágról virágra szállnak, de közben azért szívesen megállnak egy pocsolya szélén, egy darab ürüléken, izzadó túrázókon, sőt, akár még tetemeken is. Mit szívnak a lepkék? Nem csak vizet!

Nyári túrákon jellemző az élmény, hogy a gyaloglás egy pontján lepketársaságunk akad. Örülünk neki, hogy körülöttünk repked, akár még ránk is száll egy szép rovar, látszólag mit sem törődve azzal, hogy emberek vagyunk – mintha még ragaszkodna is. Nem titok, hogy az izzadságunk jelenti a vonzerőt. De pocsolyák szélén is összeverődhetnek a lepkék, népes és sokszínű csoportosulásuk izgalmas látványt nyújt.

Szomjoltás?

A kérdésre, hogy mit csinálnak, a nyilvánvalónak tűnő válasz az, hogy így isznak, de a válasz ennél összetettebb. A legtöbb boglárkalepke esetében a hímek kékek, a nőstények pedig barnák felülről. Ha jól megnézzük a pocsolyák környékét, feltűnhet, hogy a boglárkalepkékből szinte csak kékeket látunk: leginkább a hímekre jellemző ez a szívogatás. Így van ez más lepkéknél is. Ha a folyadékbevitelhez lenne ez olyan fontos, a nőstényeknek is folytatniuk kellene ezt a tevékenységet. Valami másnak is kell tehát a háttérben állnia. 

Kapcsolódó bejegyzések

Mielőtt még tűzzel-vassal irtanánk – a „kártevők” káráról és hasznáról

Hajlamosak vagyunk mindent irtani, ami nekünk nem kedvez. Tüntessük el a Föld színéről a kártevők minden példányát? Álljunk csak meg! Mi az, hogy „káros”? Kinek, mikor, mennyire és miért?

Sós koktél

Az izzadságról köztudott, hogy sós, de a fent említett többi nedves dolog – a sár, a friss vagy ázott ürülék és a dögök – szintén nem csak színtiszta vizet tartalmaznak. Bár még vannak nyitott kérdések a témában, úgy tűnik, hogy leginkább nátriumot (sót) és nitrogént (akár aminosavak vagy fehérjék formájában) szívnak magukba ezekből a lepkék. Pödörnyelvüket öltögetve, a talajt vagy az ürüléket szondázva tehát igen fontos anyagokat gyűjtenek össze. A különböző kémiai anyagok hatnak is egymásra, a nitrogénnek köszönhetően könnyebben elérhetővé válhatnak a rovarok számára az aminosavak.

De miért a hímek?

Valószínűleg erre a kérdésre sincs egyetlen, kizárólagos válasz. A kutatók egyik felvetése az, hogy sok esetben a hím lepkék sokkal aktívabbak a nőstényeknél, jóval többet repülnek náluk, ők mennek a nőstények után. Ehhez pedig többlet tápanyagra lehet szükség. Ez a magyarázat nem nyert egyöntetű igazolást, de lehet benne valami.

Egy biztosabb lábakon álló elmélet a lepkék szaporodásával kapcsolatos. Párzáskor a hím úgynevezett spermatofórt (előre elkészített hímivarsejt-csomagot) ad a nősténynek, és ebbe kerülnek a fent említett sók és aminosavak (és még ki tudja, mi). Az így adományozott nátrium-ionok és aminosavak javíthatják a termékenységet.

Az eddigieket nem zárja ki, de további adalékot nyújt egy harmadik magyarázat. A lepkék hernyókorukban a tápnövényt fogyasztják, amelyből sok káliumion kerül a szervezetükbe. Miután a bábból kikel a lepke, a felesleg kiválasztását segítheti a szívogatás. A nőstények a lerakott petékkel is jelentős mennyiségű káliumiont távolítanak el a szervezetükből, ezért lehetnek kevésbé rászorulva arra, hogy nedves felszíneken szívogassanak.

Túl a lepkéken

Bár jelen cikkben rájuk koncentráltunk, nem csak a lepkék szívogatnak: az egyenesszárnyúak (sáskák, szöcskék, tücskök), csótányfélék, hártyásszárnyúak (darazsak, méhek, hangyák), poloskák és kétszárnyúak (például légyfélék) szintén mutatnak ilyen viselkedést. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a fajta szívogatás kiegészítő jellegű, tehát nem ez számukra a fő táplálékforrás.

Ahogy fecskéknek is készíthetünk sárgyűjtőhelyet, úgy időnként létrehozhatunk kisebb pocsolyákat, ahol sok élőlény lelhet fontos forrásokra.

Irodalmak:

• Bodri, M. S. (2018). Puddling behavior of temperate butterflies: preference for urine of specific mammals?. The Journal of the Lepidopterists’ Society, 72(2), 116–120.
• Inoue, T. A., Ito, T., Hagiya, H., Hata, T., Asaoka, K., Yokohari, F., & Niihara, K. (2015). K+ excretion: The other purpose for puddling behavior in Japanese Papilio butterflies. PLoS One, 10(5), e0126632.
• Molleman, F. (2010). Puddling: from natural history to understanding how it affects fitness. Entomologia Experimentalis et Applicata, 134(2), 107–113.