Korábban részletesen foglalkoztunk az Otthonfelújítási Programmal, amely a régebbi házak energetikai korszerűsítését támogatja. Ráadásul jövőre újraindul a 3 + 3 milliós otthonfelújítási támogatás is. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mit tesz mindez az építőiparral, és mennyire nyomja fel az építőipari árakat egy-egy felújítási program. Mire számíthatunk 2025-ben?

Fenntarthatósági szempontból mindenképpen előnyös a magyar lakóházak energetikai korszerűsítése, hiszen a hazai ingatlanok a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak Magyarországon. A KSH adatai alapján 2,8 millió családi házból 2,2 millióra tehető a szigetelés nélküli, gyenge és rossz energiahatékonyságú ingatlanok száma. Éppen ezért egyre több támogatás érhető el korszerűsítésre, hiszen enélkül aligha teljesíthetők a klímacélok. Az építőipar azonban nincs jó helyzetben, nélküle viszont aligha valósulhatnak meg a felújítási munkálatok. Nagy Richárdot, a Masterplast Csoport kommunikációs igazgatóját kérdeztük arról, milyen hatással van az iparágra az egyre több korszerűsítési program.

Kapcsolódó bejegyzések

Indul az építkezési szezon – Melyik építőanyag leginkább időtálló?

A vályog-, a tégla-, illetve az ökoházak előnyeit és hátrányait járjuk körbe Nagy István kőműves szakember segítségével.

Nagy lehetőség, bonyolult folyamat

Nagy Richárd szerint az építőipar élt már meg szebb napokat. Az otthonfelújítási programok azonban reménykeltőek. Az iparágnak kétségkívül nagy szüksége volt a megrendelésállomány élénkülésére, ezért az Otthonfelújítási Program iparági fogadtatását nagy várakozások előzték meg. Sokan bíztak abban, hogy a korábban már jól vizsgázott 3+3 milliós felújítási programban megismert egyszerű és mindenki által érthető folyamat könnyen végigvihető. Éppen ezért a kereskedelmi szereplők komoly befektetéseket tettek, szakértői csapatot létesítettek, és többen felépítettek egy célzott pályázatkezelő-tanácsadó szolgáltatást.

Az Otthonfelújítási Programban azokat az 1990 végéig épült családi házakat támogatják, amelyek esetében szükséges az energetikai korszerűsítés. Akár 7 millió forint is igényelhető, amely a 14 százalék önrész megléte esetén kamatmentes hitelből és vissza nem térítendő támogatásból áll. A kritériumok között szerepel a minimum 30 százalékos energiamegtakarítás, ám ennél magasabb érték esetén a támogatás is nagyobb lehet. Járásonként más és más a hitel és a támogatás aránya. Az Európai Unió által finanszírozott pályázat 2024. július 1-jétől nyújtható be, és 2025. december 31-ig vagy a keretösszeg kifulladásáig igényelhető.

A július elején elindított pályázat túl van az első féléven, ám ennek tapasztalatai némileg csalódást keltettek. Az iparági szereplők érthető módon a program egyszerűsítését és az ügymenet gördülékenyebbé tételét szeretnék elérni, mert enélkül nem tudnak felfutni a felújítások, és a potenciális igénylők is elpártolhatnak a lehetőségtől.

Hogyan hat a program az építőiparra?

A szakember szerint azonban ennek ellenére ez nagyon fontos program, amely – különösen az adminisztrációs folyamat praktikus egyszerűsítése után – sok pozitívumot hozhat az építőiparnak. Mik lehetnek ezek?

Kapcsolódó bejegyzések

Így csökkentsd a rezsid: beruházások, felújítások, energiahatékonyság! – Podcast

Aktuális adásunkban áttekintjük, milyen megoldások állnak rendelkezésünkre a rezsi hosszú távú csökkentésére, akár nagyobb szabású beruházások nélkül is.

1. A kereslet fokozatos növekedése: A program első szakaszában körülbelül 20 ezer családi ház korszerűsítése valósulhat meg, ami körülbelül 200 milliárd forintnyi építési megbízást jelent az iparág számára. Erre a keresleti növekedésre égető szüksége van az építőiparnak, ami különösen a mikro- és kisvállalkozások számára jelenthet megrendeléseket. 
2. A regionális különbségek csökkenése: A vidéki területeken élők számára különösen nagy jelentőségű lehet a program, mert ott is keresletet generálhat, ahol korábban nem volt érdemi építőipari aktivitás.
3. Gazdasági élénkülés: A mélyfelújítási beruházások nemcsak az iparágban, hanem a teljes gazdaságban is pozitív hatásokat gyakorolhatnak. A megnövekedett anyag- és munkaigény hozzájárulhat a gyártók kapacitásának jobb kihasználásához, valamint a kereskedelmi forgalom élénküléséhez.
4. Foglalkoztatási lehetőségek: A program által generált új megrendelések támogatják a munkahelyek stabilitását az építőiparban. A várakozások szerint a program felfutásával a kivitelezők kapacitásának kihasználtsága optimálisabb lehet, és új munkaerő felvételére is ösztönözheti a vállalatokat.

Az épületek korszerűsítésével az iparág – az eredeti küldetésének megfelelően – jelentős többlet értéket állíthat elő az emberek és az ország számára, ami javíthatja az iparág általános megítélését és vonzerejét is. Nem mellesleg pedig az egyik legnagyobb érv lehet mindemellett a korszerűbb, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású épületállomány, a kevesebb energiahasználat és a jobb lakhatási feltételek.

Valóban magasabbak lesznek az építőanyagárak?

Gyakori félelem egy-egy felfutó program esetében, hogy a nagy érdeklődés felnyomja az építőanyagok árát. Nagy Richárd szerint relatív, hogy mihez képest vizsgáljuk az árak színvonalát. Az elmúlt két évben az építőanyagok kereskedelme jelentős visszaesést szenvedett el, és a kiélezett versenyben számos terméknek csökkent az ára, sok esetben a koronavírus-járvány előtti szintre esett vissza. Ha reálértéken nézzük, akkor nagyon rég volt utoljára olyan olcsó az építőanyag, mint most, a valóságban persze ezt máshogy érzékelhetjük.

Nagyon leegyszerűsített feltételezés, ha azt gondoljuk, hogy egy extrémen lecsökkent piacon a keresleti élénkülés azonnali árrobbanáshoz vezet. Ugyanakkor az árak nagyon is változhatnak, és változnak is, aminek az oka inkább az építőanyagok összetett költségszerkezetében keresendő.

Miért változnak az építőanyagárak?

Az építőanyagok árváltozását alapvetően az alapanyagok árváltozása és elérhetősége, az energiaárak, a logisztikai költségek, valamint a munkaerő elérhetősége és költségváltozásai indukálják, valamint ezeken kívül természetesen az infláció és a forint árfolyamváltozása is visszaköszön az építőanyagok árában. Belátható tehát, hogy az építőanyagok árazásában a keresleti viszonyokon kívül több tényező is érvényesül, amelyek a hatással vannak az árak szintjére.

A szakember 2025-ben alapszcenárióként az árak enyhe emelkedésére számít, amiben szerepet játszanak az alapanyagok áremelkedésén és a logisztikai költségek növekedésén kívül a továbbra is magas tőkeköltségek, az enyhébb, de még mindig érezhető inflációs nyomás és a forint gyengülése. Mindemellett természetesen, ha egy piacon extrém kereslet keletkezik, és hiány lép fel, ez áremelkedéshez vezet, de itt erre nem kell számítani.

Jelenleg közel sincsenek kihasználva a gyártói kapacitások, az alapanyagok elérhetősége növekvő ártrend mellett stabil, az energiaárak a jelenlegi kilátás szerint viszonylag stabilak, és a beruházási tevékenység is nagyon alacsony, továbbá a bérnyomás és a munkaerőpiaci feszültség is enyhült.

Nagyon nehéz megmondani, hogy mekkora keresleti növekedésre lehet számítani a következő évben, de az valószínűsíthető, hogy 2025-ben az építőipart támogató kormányzati ösztönzők és az új programok hatására, valamint az „állampapíros évek” után helyet kereső megtakarítások újra életet lehelnek az építőiparba. Különösen az év második felétől lehet ennek érezhető hatása az árakban is, ezért annak, aki magánemberként biztosan szeretné elkerülni a keresleti tumultust, ajánlott mielőbb lépni.

Az építőiparra is hatással van a válság 

A szakember elmondta, hogy az építőipar jelenleg kihívásokkal küzd, és többnyire pesszimista várakozások vannak 2025-re is. Az ágazat teljesítménye nominálisan 1–2 százalékkal fog elmaradni a tavalyi – nagy esést követő – értéktől, de ha a forint leértékelődését és az inflációt hozzátesszük, akkor az iparág jelentős zsugorodáson megy keresztül. Az állami beruházások visszaszorulása nagy űrt hagyott maga után, és a kényszerűen magas kamatkörnyezet is természetes gátat szabott az ágazat fejlődésének, amin a – fogyasztói bizalom gyengülésének hatására – bezuhant lakossági és fejlesztői beruházási kedv sem segített. Ezt alátámasztja az is, hogy több ezer fővel csökkent az építőiparban foglalkoztatottak létszáma.

Az építés egy magas finanszírozási igényű tevékenység, ezért a magas tőkeköltség lefojtja az ágazatot; a tartósan 6,5 százalék körüli kamatszint mellett ne számítsunk érdemi növekedésre! Az építőipar a mostani 8 ezer milliárd forintra csökkent éves teljesítményével még mindig jelentős nemzetgazdasági szelet, a gazdasági növekedéshez azonban nélkülözhetetlen az építőipari konjunktúra. Ezért szükség van a támogatásra, részint a nagyon alacsony beruházási kedv és a visszaesőben lévő gazdasági környezetben továbbra is gyenge fogyasztói bizalom okán is. A kereslet ösztönzése, finanszírozási támogatás és tőkeprogramok is kellenek a növekedés újraindításához.