Az európai borászat filoxéra szintű nehézségekkel néz szembe, melyekre ehhez mérten kell válaszokat adni. Ismerve Európa és hazánk volumenét a világban, az alkalmazkodás lesz a feladatunk. De a magyar szőlőterületekben a nehézségek ellenére is van még potenciál.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa idén ünnepli 25 éves fennállását, de sajnos nem lehet ünnepléssel tölteni a születésnapot. Tapasztaljuk, hogy a világban, Európában és Magyarországon visszafordíthatatlan nehézségeket állít a mezőgazdaság elé a klímaváltozás.

Szerdán a 25 éves évforduló kapcsán nemzetközi rendezvényt szervezett a HNT, ahol francia és olasz borászok is megosztották véleményüket. A nyitóbeszédet Áder János tartotta.

Hogy áll a világ a klímaharcban?

A korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke maga is több nemzetközi klímakonferencián járt és szólalt fel, így hitelesen beszélt a 1,5 vagy a 2 °C-os tervek illúziójáról.

Szomorú kimondani, de valóban illúzióról van szó. Már 2015-ben a Párizsi egyezményen sem volt realitása a 1,5 °C tartásának, sőt ha az akkor megtett ígéretét az összes ország szisztematikusan betartja, akkor is 2,7 °C-os hőmérséklet-emelkedésről lenne szó. De közel sem járunk ahhoz, hogy betartsák az országok a megállapodásaikat.

A világban 24 ezer km új – földgáz és kőolaj szállítására alkalmas – vezeték munkálatait kezdték meg, továbbá az USA soha nem látott mértékben fokozta a palagáz kitermelését. A volt köztársasági elnök rámutatott arra, hogy nem valószínű, hogy 2050-ig valódi struktúraváltások jönnének. Illetve az is aggasztó, hogy az immáron 8 milliárdos bolygó lakosságának 3-szor nagyobb ütemben nő az energiaigénye.

A mi fegyverünk az alkalmazkodás

Az USA és Kína termeli a világ károsanyag-kibocsátásának megközelítőleg 40%-át. Az egész EU nem egészen 10%-ért, és Magyarország mindössze 0,14%-ért felel. Tehát ha Magyarország vagy az EU eltűnne, ezt a világ kibocsátása különösebben meg sem érezné. Ismerve a helyünket a világban, a mi feladatunk az alkalmazkodás.

Milyen év volt Európában borászati szempontból?

Tokaj Hegyközségi Tanácsának elnöke ősszel azt mondta, hogy a szokásos 500 mm-hez képest idén 250 mm csapadéknál járunk, és az elmúlt 2 évet tekintve lassan egy teljes év csapadékmennyisége hiányzik.

Hasonló a helyzet egész Európában. A Rhone völgyében a szokásos 4–600 mm helyett idén csak 250 mm esett. Olaszországban 1800 óta (azóta vannak feljegyzések) ez volt a legszárazabb év. A Pó felső szakaszán nyáron az aszály miatt akadoztak a vízi erőművek, Bourdeau-ban pedig félő, hogy 3–5 éven belül alkalmatlan lesz a terület a szőlőművelésre.

(Hasonló történt az USA-ban. A tradicionális kaliforniai mandulaültetvényeken sok helyen ki kellett vágni a fákat, és meg kellett szüntetni a termesztést, mert már alkalmatlan volt rá a térség.)

Áder felhívta a figyelmet arra, hogy itthon ez már a harmadik aszályos évünk, és idén nyáron 120 kisebb-nagyobb víztestünk tűnt el, 500 ezer hektáron ment teljesen tönkre a termés, és 1000 milliárd forintos kárral számol a hazai mezőgazdaság.

Alkalmazkodni kell, de van megoldás

A borászati ágazat szerencsére nagyon sokrétű, hatalmas tudás halmozódott fel benne, így példát adhat alkalmazkodásból. Nem véletlen, hiszen bő 150 éve, a 19. század végén már átélt egy filoxéraválságot, amely során a területek közel 90%-a kipusztult.

Azt is tudatosítani kell, hogy most is hasonló volumenű kihívás előtt állunk. 2030-ra a szőlő vegetációs időszakára eső csapadékos napok száma 20–25%-kal csökken, a 35 °C-osnál melegebb napok száma pedig ötszörösére nő. Mindennek ellenére van potenciál a hazai területekben.

Elengedhetetlen új fajtákat adaptálni, keresztezni és nemesíteni, szerencsére komoly tapasztalatunk van ezen a téren. A változatos borrégiókon tájfajtákban kell gondolkozni, illetve szőlészeti technikák is használhatóak az alkalmazkodás során, például zöldmunkák vagy a telepítések helyének megváltoztatása.

A csepegtető öntözésé lesz a jövő

Dr. Luca Rigotti olasz és Thierry Coste francia borász világossá tette, hogy öntözés nélkül a jövőben nem lehet termelni. De csak a precíz locsolásnak van értelme, és annak is még az előtt, hogy az ültetvényeket az aszály sokkolná. A két külföldi szakember elmondta, hogy időzített csepegtetőrendszereket használnak, ezt a magyar borászszakmának is szem előtt kell tartania.

Áder még kitért a bormarketing fontosságára, és arra, hogy fokozni kell a hazai kulturált borfogyasztást.

A bormarketing lehetséges eszközeként említette a konferenciaturizmust és a hozzá kapcsolódó vendéglátást is, amely alkalmas arra, hogy a konferenciaturizmus résztvevői egyszerre tudjanak megismerkedni a magyar gasztronómiával és a vele együtt a magyar borokkal. Hozzáfűzte, hogy ehhez az is szükséges, hogy a hazai vendéglátóhelyeken tudjanak az ételekhez társítható magyar borokat ajánlani, így szükség van a területen dolgozók képzésére is.