Magyarország élen jár a használt mobilok és laptopok begyűjtésében
Magyarország élen jár a használt mobilok és laptopok begyűjtésében

Az e-hulladék begyűjtését tekintve Magyarország az uniós ranglista élmezőnyében található, de egyelőre így sem éri el az EU célszámát. Az Európai Unióban több e-hulladékot gyűjtenek be és hasznosítanak, mint a világ legtöbb részén, de még sincs ok elégedettségre.

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékának kategóriája (WEEE, elektronikus hulladék vagy e-hulladék) sokféle berendezést foglal magában. A háztartási elektromos kisgépektől kezdve az informatikai eszközökön, például a mobiltelefonokon és a laptopokon át az olyan nagygépekig, mint a fotovoltaikus panelek vagy a bankjegykiadó automaták. Nem tartoznak viszont ide az akkumulátorok, amelyekre az EU-ban külön jogszabályok vonatkoznak.

Az a probléma, hogy az e-hulladék rendkívül sokféle anyagból áll, és ezeket nagyon nehézkes és költséges szétválasztani.

A gazdaságnak és a környezetnek is jó

Megfelelő kezelés hiányában az e-hulladék károsítja a környezetet, mivel gyakran rendkívül mérgező anyagokat tartalmaz, összetett kombinációban. A kezeletlen e-hulladék elégetése veszélyes vegyi anyagok, például dioxin felszabadulásával járhat. Az elektromos berendezésekben bizonyos fémek – például az ólom és a higany – használatát 2003 óta korlátozzák az uniós országokban, de régebbi termékekben továbbra is jelen lehetnek.

Az e-hulladék gyakran tartalmaz olyan fémeket és műanyagokat is, amelyek új termékek nyersanyagául szolgálnak, tehát újrafeldolgozhatóak. Az e-hulladék megfelelő kezelése ezért jelentős gazdasági előnyökkel járhat, és csökkentheti a nyersanyagok iránti keresletet. Például 1 tonna okostelefon körülbelül százszor annyi aranyat tartalmaz, mint 1 tonna aranyérc. Az e-hulladék további fontos fémeket – például ezüstöt, rezet, nikkelt, indiumot vagy palládiumot – is tartalmazhat.

Minden telefonban és számítógépes microchipben elemi arany van, ami különböző kémiai módszerekkel és égetéssel kinyerhető.

Az e-hulladék újrafeldolgozása a hulladék- és műanyagválság enyhítése mellett hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez is. Mivel csökkenti az új anyagok, különösen a fémek előállításából származó üvegházhatású gázok kibocsátását. Az uniós finanszírozású ProSUM projekt az e-hulladékban 49 kémiai elemet azonosított. Ezek közül sokat újra fel lehet dolgozni más termékekben való felhasználás céljából. A 49 elem közül az Európai Bizottság 18-at a kritikus fontosságú, vagyis kiemelkedő gazdasági jelentőségű és az ellátás szempontjából magas kockázatot jelentő nyersanyagok közé sorolt.

e-hulladék

Az Európai Unió 2003-ban fogadta el az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló első irányelvét, amelynek helyébe 2012-ben új lépett. Az irányelv bevezette a „kiterjesztett gyártói felelősség” elvét, amely a „szennyező fizet” szabály nyomán előírja, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésével járó pénzügyi terheket a gyártónak kell viselnie. Az e-hulladékra vonatkozó irányelv ösztönzi a gyártók és az újrafeldolgozók együttműködését is, hogy már a termékek megtervezése elősegítse az elektromos és elektronikus berendezésekből származó alkatrészek és anyagok szétszerelését és hasznosítását. Az e-hulladék-irányelv különböző közös, minden tagállamra vonatkozó begyűjtési és hasznosítási célértékeket ad meg, valamint újrahasználatra és újrafeldolgozásra való előkészítésre vonatkozó célértékminimumokat is kitűz.

e-hulladék

Az Európai Számvevőszék (European Court of Auditors, ECA) legutóbbi jelentése szerint az EU e-hulladék-gazdálkodási kerete globálisan is megállja a helyét, az uniós országok összesen több elektronikus hulladékot gyűjtenek, illetve hasznosítanak, mint a világ más részei.

A forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége csökkent, az összegyűjtött e-hulladék tömege pedig nőtt az EU-ban. Az utóbbi az előbbi értéknek több mint 45 százalékát teszi ki az Eurostat legutóbbi (2018-as) adatai alapján. A 2012 és 2018 között az EU-ban begyűjtött e-hulladék több mint 87 százalékát hasznosították, és több mint 80 százalékát dolgozták fel újra. A hasznosítás több, különböző típusú műveletet ölel fel. Egyebek mellett az újrafeldolgozást, az újrahasználatra való előkészítést és az energetikai célú égetést.

e-hulladék

Magyarország az élmezőnyben

Az egyes uniós országokat tekintve a 2018-ig rendelkezésre álló adatok alapján az e-hulladék-begyűjtés aránya vegyes képet mutat (az előző három évben forgalomba hozott termékek átlagos tömegéhez viszonyítva). Magyarországon – több más országhoz hasonlóan – ez az arány 2016 és 2018 között valamelyest csökkent, azonban hazánk így is a legjobban teljesítő tagállamok között van. Ennek megfelelően az Európai Bizottság 2017-es értékelésében Magyarországot az első, „A” országcsoportba sorolta az e-hulladékra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés szempontjából. A 2019-es begyűjtési céltól a 2018-as magyar arány ugyan elmarad, de mivel a célérték elérésének határideje tíz tagállam között Magyarország esetében is 2021. augusztusáig halasztható, a 2019-es statisztika e tekintetben nem lesz döntő.

e-hulladék

Tartósabb elektronikai berendezések jöhetnek

Az Európai Számvevőszék új áttekintése szerint az e-hulladék uniós begyűjtése és hasznosítása összességében javuló tendenciát mutat. De az uniós és tagállami szintű e-hulladék-gazdálkodás előtt továbbra is jelentős kihívások állnak. Ezek egyike az e-hulladék-kezelésre vonatkozó követelmények teljesítése, de a helytelen e-hulladék-gazdálkodás, az illegális hulladékszállítás és az egyéb büntetendő cselekmények is problémát okoznak. Mindemellett tovább kell dolgozni az e-hulladék gyűjtésére, újrafeldolgozására és újrahasználatára vonatkozó célok meghatározásán is.

Erre van is esély, hiszen az Európai Bizottság által 2019-ben bejelentett európai zöld megállapodás a kapcsolódó problémák átfogó megoldását célozta meg. A megállapodás egyebek mellett az alapanyag-felhasználás csökkentésével, valamint az újrahasználat újrafeldolgozással szembeni arányának növelésével kívánja támogatni az uniós gazdaság erőforrás-hatékonyságának növelését, illetve korszerűsítését.

2020-ban a bizottság egy új, körforgásos gazdaságról szóló cselekvési tervet ismertetett, amely az elektronikai eszközöket „sürgős, átfogó és összehangolt intézkedéseket igénylő” termékekként határozza meg. Ösztönzi a terméktervezés javítását, a fogyasztók szerepvállalásának és a gyártók felelősségének a növelését, valamint a termelési folyamatok körforgásos jellegét. A körforgásos gazdaság komoly értékként kezeli a termékeket és a bennük található anyagokat. Ezért törekszik a hulladék mennyiségének minimalizálására és arra, hogy az anyagok a gazdaságon belül maradjanak.

A technika ilyen sebességű fejlődése gyors elavulást, ezáltal még több szemetet eredményez.

Az Európai Bizottság 2021 utolsó negyedévében tervezi előterjeszteni az „elektronikai berendezések körforgására irányuló kezdeményezést”, melynek célja a termékek hosszabb élettartamának előmozdítása. A várható szabályozási intézkedések érinteni fogják például az elektronikai berendezések energiahatékonyságának, tartósságának, javíthatóságának, korszerűsíthetőségének, újrahasználhatóságának és újrafeldolgozhatóságának növelését. Lépések várhatók a mobilok és más eszközök töltőire vonatkozóan, és felülvizsgálják az elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok uniós szabályozását is. A kezdeményezés az e-hulladék-begyűjtés rendszerét is tökéletesíteni kívánja, és vizsgálja a régi mobilok, tabletek és töltők számára szolgáló uniós szintű visszavételi rendszer létrehozásának lehetőségét is.

fotók: canva.com

search icon