A nőszirmok, más néven íriszek gyakori kerti dísznövények, ami nem csoda. Évelők, gyönyörűek, ráadásul sok fajuk, változatuk létezik, de nem csak a kertekben! Ismerd meg ezt a néhány hazánkban élő írisz fajt!

A törpéktől az óriásokig

Magyarország legkisebb nőszirma alig 10–15 centiméter magas, és találó módon apró vagy törpe nősziromnak nevezik. Nem csoda, ha ismerős a név: kertekben is ültetik egyes változatait, de védett faj. Természetközeli élőhelyről kiásni vagy leszedni tilos! Kora tavasszal virágzik, vadon egy lila és egy sárgás virágú változata a leggyakoribb, néha azonban lehet találni más egyedeket is. Sziklás élőhelyek, sztyepprétek jellemző növénye, de nemcsak a középhegységekben él, hanem tömeges például egyes homokpusztákon is. Helyenként együtt nő a hozzá méretben is hasonló, sárga virágú homoki nőszirommal.

Legnagyobb íriszeink a sárga vagy mocsári nőszirom és a korcs vagy fátyolos nőszirom. A mocsári az egyetlen faj, amely nem védett hazánkban; nedves élőhelyeken általánosan elterjedt. A fátyolos nála sokkal ritkább. Rajta kívül tarka szirmú még a pázsitos, a tarka és a szibériai nőszirom. A már említett sárga, apró és homoki nőszirmon kívül a magyar nőszirom is egyszínű virágokat hoz.

A nőszirmok évelő, hagymás vagy rizómás növények. Magjaik nagyok. Több évig csíraképesek maradnak, azonban terjedőképességük csekély. Méretüknél fogva a szél nem szállítja őket nagyobb távolságokra, és a csipkebogyóval vagy más bogyókkal ellentétben nem is vonzók a madarak vagy az emlősök számára, melyek akár több száz kilométeres távolságra is elhurcolhatják utóbbiak magjait.

Kiemelt kép: Canva