Az Európa Tanács nem hivatalos ülésén, 2024. november 8-án az EU vezetői elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot az Új Európai Versenyképességi Egyezményről. A magyar kezdeményezésre létrejött stratégiai dokumentum 12 pontjából 4 pont szól a környezeti fenntarthatóságról.

A magyar elnökségnek kezdettől fogva ismert célkitűzése volt az Európai Unió globális versenyképességének növelése. Az azonban nem volt nyilvánvaló, hogy a magyar elnökség kezdeményezésére az uniós vezetők olyan paktumot hoznak tető alá Budapesten, amely hazánk markáns zöldpolitikai elköteleződését is jelzi.

• A megállapodás 3. pontja rögzíti, hogy a dekarbonizációs célok elérése érdekében új iparpolitikára van szükség, amely minőségi munkahelyeket teremt és versenyképességet növel.
• A nyilatkozat 7. pontja a klímasemlegesség mellett 2050-re energiafüggetlenséget és egy új energiauniót irányoz elő. Az egyes országok energiapiacainak összekapcsolását ígéri annak érdekében, hogy vállalkozások és a lakosság tiszta, megfizethető és karbonmentes energiához jussanak.
• A dokumentum 8. pontja a körforgásos gazdaság jelentőségét hangsúlyozza, ösztönzi a kritikus és stratégiailag fontos, másodlagos nyersanyagok kinyerését és belső uniós piacuk megteremtését.
• Az egyezmény 12. pontja a gazdák helyzetének javítása mellett a fenntartható és ellenálló agrárium mellett tör lándzsát.

Magyarországgal kapcsolatban többször elhangzott, hogy diplomáciailag elszigetelt, valamint, hogy nem kezeli elsődlegességként a közösségi klímapolitikai célok elérését. A Klímapolitikai Intézet értékelése szerint a Budapesti Nyilatkozat a fenti két politikai állításra egyszerre cáfolt rá.

A nyilatkozat szövegéből örvendetes módon kitűnik a technológiasemlegesség elve, ugyanis nem zöld vagy megújuló, hanem tiszta energiáról és karbonmentes energia-előállításról van szó benne. Vagyis az uniós vezetők konszenzusa szerint a gazdasági és társadalmi versenyképesség és a klímapolitikai célok együttes eléréséhez nem nélkülözhető a nukleáris energia sem.

A paktum további jellemzője, hogy – az USA-hoz és Kínához hasonlóan – nem kizárólag éghajlatváltozási, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is foglalkozik a fenntarthatósággal. A világ vezető két hatalmának stratégiájával szemben az Európai Unió eddig többnyire zöld ideológiai alapon foglalkozott a klímaváltozással. A Klímapolitikai Intézet álláspontja szerint a Budapesti Nyilatkozat az első olyan uniós dokumentum, amely egyensúlyba hozza a környezeti érdeket az uniós vállalkozások gazdasági érdekével és az állampolgárok szociális érdekeivel. Felismeri, hogy ezen érdekek érvényesítését nem egymás kárára, hanem egymás javára kell megvalósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.        

További információ: klimapolitika@mcc.hu