Ha azt mondom, hogy Insula Leporum, valószínűleg kevesen értik, miről beszélek. A Nyulak szigete talán már ismerősebb lehet. Ha viszont azt mondom, hogy Margit-sziget (vagy Margitsziget mint Budapest városrésze) akkor mindenki tudja, hogy mire gondolok. Cikkünkben Budapest zöld szívéről gyűjtöttünk össze egy nagy csokorra való tudnivalót és érdekességet.
A rómaiaktól napjainkig
Nem tisztázott, hogy a rómaiak megtelepedtek-e a Margit-szigeten: a 19. századi kutatók meggyőződése szerint már az ókorban is több kőépület lehetett errefelé. A 20. századi vizsgálatok viszont ezt a feltevést nem támasztották alá, de az elképzelhetőnek tűnik, hogy a mai Margit hídhoz hasonlóan dunai átkelőhely létesítéséhez vették igénybe a sziget csúcsait.
Sokkal színesebb a sziget középkori története, hiszen mai neve is innen ered. Ahogy a bevezetőben említettük, egykor a Nyulak szigeteként volt ismert, nem véletlenül. Az Árpád-kor jelentős részében királyi birtok, vadászterület volt, és a legenda szerint hemzsegett a nyulaktól. Az 1200-as évek első felében a területet az egyháznak adományozták, templomok, kolostorok épültek, sőt ha vissza tudnánk utazni az időben, valószínűleg egy falut is találnánk valahol a Nyulak szigetén.
Legalábbis akkor, ha valóban így nevezték a szigetet. Néhány kutató szerint ugyanis eredetileg Insula Leprorum néven emlegették, amely csak egyetlen betűben tér el az Insula Leporumtól (Nyulak szigete), a jelentése viszont teljesen más, a középkor egyik borzasztó betegségére utal. A Leprások szigete elnevezés azért is lehet helytállóbb, mert bizonyítékokat találtak arra, hogy a középkor egy szakaszában leprakórház és temető is volt a szigeten. Később, amikor a betegség visszaszorult, a latin elnevezést kreatívan „megszelídíthették” egyetlen betű elhagyásával.
Később Nádor-szigetnek vagy – ahogy talán többen ismerik – Palatinus-szigetnek is hívták, mert az 1700-as évek végétől egy ideig az ország mindenkori nádorának birtoka volt. A mai elnevezés az 1200-as évekből ered. A szigeten működő domonkos rendi zárdában töltötte élete egy részét, és ott is halt meg Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla király lánya. Az ő személye és a hozzá kapcsolódó Margit-legenda nyomán már egészen korán Margit-sziget néven is emlegették a területet, hivatalosan viszont csak a 19. század közepén nyerte el ma is használt nevét.
Több szigetből egy
Érdekesség, hogy a mai Margit-sziget eredetileg másként nézett ki, sőt nem is egyetlen sziget alkotta. Az 1870-es években egyesítették a Festő-szigetet, a Fürdő-szigetet, valamint a Nyulak szigetét, így jött létre a ma ismert – ám a következő évtizedekben területét tekintve még fokozatosan bővülő – Margit-sziget.
Margitsziget vagy Margit-sziget?
Sokaknak fejtörést okozhat, hogyan kell helyesen írni a szóban forgó terület nevét, ugyanis két írásmóddal is lehet találkozni. Az egybeírt és a kötőjeles verzió is helyes, de eltérő jelentéssel. Míg a Margit-sziget név magára a földrajzi helyre vonatkozik, az egybeírt forma a főváros egyik városrészét jelöli.
A Margitsziget természeti kincsei
Már a középkori szerzetesek gyógy- és fűszernövényeket termesztettek a szigeten, ahová a 18. században kezdődő parkosítások során több száz fafajt és számtalan más növényt telepítettek. Egykori természetes növényzetéből mára nem sok maradt, de így is a hazai fajok színes palettájából sok megtalálható a területen, amelyek kiegészülnek ritka és egzotikus fafajokkal és cserjékkel is. Ezek Európa egyik legszebb dendrológiai parkjává teszik a Margitszigetet.
Bár a sziget lakosságának zömét ma már nem a nyulak alkotják, azért többükkel össze lehet futni a Margitszigeti Kisállatkertben. Az 1950-es évek óta létező, néha vadaskertnek is nevezett állatkertben olyan fajokkal lehet találkozni, mint a dámszarvas, a mezei és az üregi nyúl, a póniló, valamint a különféle díszrécék, díszbaromfik, sőt gólyák. Nyitvatartási időben az állatkert a parkban kialakított sétányon haladva ingyenesen bejárható.
A Margitsziget egyik legvarázslatosabb helye a Japánkert, ahol úgy érezhetjük magunkat, mintha a Távol-Keletre kerültünk volna. A kicsit több mint egy hektáros területen kialakított tórendszert összekötő csatornák és patakok felett hangulatos hidak vezetnek, a vízben tavirózsák, aranyhalak, vadkacsák és teknősök élnek. Mindez kiegészül az évszázados dús növényzettel és a Távol-Kelet kertjeit idéző struktúrákkal. A közeli Thermál Szállót is ellátó melegvizes forrás télen is kellemes, meleg élőhelyet biztosít a Japánkert élővilágának.
Programok és látnivalók a Margitszigeten
Sportolás a Margitszigeten
A Margitsziget méltán lett a kikapcsolódni vágyó fővárosiak egyik zarándokhelye. A sziget sportpályáin, uszodáiban, árnyas fák alatt vezető útjain és a partvonal mentén haladó futókörön a sportok szerelmesei tudnak feltöltődni vagy épp kimerülni (ez nézőpont kérdése). A street workout kedvelői a gyúráshoz is megfelelő felszereléseket találnak, de a Margitszigeti Atlétikai Centrum is számos szolgáltatással várja a kispályás foci vagy épp a strandröplabdázás rajongóit, többféle sportszert ingyen is kölcsönözhetünk. A 2014-ben felújított Hajós Alfréd Uszoda és a Palatinus a csobbanni vágyókat várja tárt kapukkal.
Látnivalók
A legtöbben talán a sziget ikonikus, 1913-ban épült Víztornyát ismerik, mely ma a Margitszigeti Szabadtéri Színpaddal lényegében összeépülve várja a látogatókat. Nem a Víztorony egyébként az egyetlen látványos, szép régi épület: a 1800-as évek végétől gombamód szaporodtak a villaépületek, a vendéglők, a gyógyfürdők, a szállodák és a korabeli szórakozóhelyek.
Ezek közül többet ma is megcsodálhatunk, de bolyonghatunk régi kolostorok romjai között és rózsakertekben is. A nyáresti előadások és koncertek kavalkádja mellett a sziget Margit híd felőli végén találjuk a Zenélő szökőkutat, ahol híres dallamok csendülnek fel a víz és a fény játékának kíséretében. A sziget másik végén található a Bodor-kút, avagy zenélő kút (amely valóban kút, és nem szökőkút), ahol minden egész órában szintén zeneszó hallható.
Harapnivalók
A Margitszigeten több büfé és étterem várja a vendégeket, és rendszeresen vannak gasztronómiai vagy más témájú rendezvények is. Általánosságban elmondható, hogy a vendéglátóhelyek árai a belvárosi árakhoz hasonlóak, tehát a piknikezés is megfontolandó, főleg azért, mert szinte bárhol le tudjuk teríteni a plédünket.
Közlekedés a Margitszigeten
A fővárosiak kedvenc pihenőhelyének megközelítése egyszerűnek mondható. Gyalogosan bármelyik híd felől érkezhetünk, ahogy kerékpárral is könnyű dolgunk van. A szigeten három Bubi-állomás is található, így saját bringa sem kell a két keréken érkezéshez.
Négy keréken már némileg nehezebb a helyzet. A Margitszigeten autóval nem lehet keresztülhajtani, kizárólag engedély birtokában. Ha ilyennel nem rendelkezünk, akkor csak az Árpád-híd irányából tudunk autóval érkezni, hiszen a sziget északi végén található a parkoló. A parkolási díj (éjjel-nappal) 600 Ft óránként, minden megkezdett negyedóra után fizetni kell.
Az autónál sokkal jobb és költséghatékonyabb választás a közösségi közlekedés. A Margit hídon a 4-es és a 6-os villamos épp a lejárónál áll meg, a másik irányból pedig az 1-es villamos lehet a nyerő. Bár a kocsik nemigen hajthatnak be a szigetre, a buszok annál inkább! A 26-os busznak, amely a Nyugati pályaudvar és a Göncz Árpád városközpont között közlekedik, több megállója is van a Margitszigeten.
A szigeten lehetőség van bringóhintók bérlésére, melyekkel akár az egész család is utazhat. De talán a legjobb, amit javasolhatunk, az, hogy gyalog fedezzük fel a főváros e csodás helyszínét.
2023 őszén került megrendezésre a Planet Budapest Fenntarthatósági Expó. A rendezvény napjaiban még a Margitszigetnél is jobb választás volt a Hungexpo területén megrendezett esemény, hiszen az érdeklődők átfogó képet kaphattak a fenntarthatósággal kapcsolatos legfrissebb fejleményekről, a hazai helyzetről, de például a Your Planet című kiállításon a jövőbe is bepillantást nyerhettek.
