Annyi fajtája van, hogy már szinte megszámolni sem lehet, mégis gyakran a déligyümölcsöket választjuk helyette az őszi-téli időszakban. Pedig az alma valódi kincs, melynek felhasználási köre is sokrétű.

Minden nap egy alma, az orvost távol tartja!

Mesék, mondák főszereplője, a termékenység, a teljesség, a tudás szimbóluma, amelyből napi egy még az orvost is távol tartja. Az almát már az ókorban is termesztették. A rómaiak hódításaik során egyre több helyre juttatták el a gyümölcsöt. A későbbi korszakokban is előszeretettel fogyasztották, gyógyító hatást tulajdonítottak neki. Nem is csoda, hiszen az alma igazi „superfood”. Manapság kevésbé jó a marketingje, ezért fordulhat elő, hogy a téli hónapokban előbb nyúlunk az egzotikus gyümölcsökhöz, mint az almához. 

Pedig A-, B-, C-vitamin-, valamint kálium-, kalcium-, cink-, fluor-, jód- és szeléntartalma segít a hűvösebb hónapokban is jó erőben tartani az immunrendszerünket. Emellett antioxidáns-tartalma segíthet az öregedés lassításában, pektintartalma pedig jó hatással van a koleszterinszintre, és a vércukorszint kontrollálásában is segíthet. Az említetteken kívül prebiotikus hatása is van. 

Kapcsolódó bejegyzések

Csíráztatás otthon – Termelj vitaminbombát!

Az igazi vitaminbombának számító csírák otthon is könnyedén megtermelhetők. Ehhez pedig még csak komoly előkészületek sem kellenek!

Almafa a kertedben

Egy almafa ültetése minden családtag számára kedvező lehet nemcsak a termése, hanem természeti értékei miatt is. 

Fontos, hogy mindkét nemű almafád legyen, hogy a beporzás megtörténhessen, és a fák teremhessenek. Az almafa szereti a napfényt, ezért ne ültesd a házhoz közel! A talaj előkészítését már ősszel el lehet kezdeni: fellazítani, komposztot és/vagy trágyát tenni az ültetendő fa gödrébe, hogy tökéletes talaj várja az almafát.

Az újfehértói génbankban az almának már több mint 1000 régi fajtáját őrzik. Fogyasztása manapság sem unalmas, rengeteg fajtája található meg a piacokon más-más külsővel és ízjegyekkel.

Egy gyümölcs, amely ennél sokkal több

Egy esős őszi vagy egy cidris téli napon ki mondana nemet egy meleg, fahéjas almás pitére? De a klasszikus pitén kívül még számtalan módon felhasználhatjuk az almát. 

Nyersen salátákat gazdagíthatunk vele, akár szeletelve, akár nagyobb lyukú reszelőn lereszelve zellerrel, répával, céklával is jó kombináció.

Kapcsolódó bejegyzések

Tündérkertek – Értékmegőrzés őshonos gyümölcsfákkal

A Tündérkert-mozgalom a régi őshonos gyümölcsfajták megőrzésével foglalkozik, s mára Kárpát-medence-szerte elterjedt.

Főzve készíthetünk belőle almapürét, amelyet sütikben, palacsintában tojás helyettesítésére használhatunk. Ha kicsit tovább főzzük, akkor sűrűbb, karamellesebb almavajat kapunk, amelyet akár magában is kanalazhatunk, de a reggeli zabkására, palacsintára, gofrira is tehetünk belőle. 

Kisebb kockákra vágva, pici vízzel, citrommal, fűszerekkel gyors almakompótot főzhetünk, amely náthás időszakokban is nagyon jót tesz, és még finom is. Növényi tejszínnel, fűszerekkel seperc alatt összedobhatunk egy melengető krémlevest. Kicsumázva, mindenféle finomsággal (pl. zabpehellyel, dióval vagy diókrémmel, mazsolával, kis citromhéjjal, fűszerekkel) megtöltve és megsütve egy hosszú nap utáni életmentő desszert lehet. 

Ha az édes ételek kevésbé kedvünkre valók, akkor készíthetünk a gyümölcsből csatnit is, amely sült sajtokhoz, lencsesültekhez isteni megoldás.

Minden része felhasználható 

Az alma igazi „zero food waste” alapanyag, minden részét felhasználhatjuk. A héjából – ha kiszárítjuk – teát főzhetünk. A csumáját és a héját üvegbe gyűjtve almaecetet készíthetünk. 

Ehhez még egy kanál cukorra vagy mézre lesz szükség, annyi tisztított vízre, ami ellepi az almát, egy konyharuhára, amivel letakarjuk az üveget, valamint jó pár napra, amíg elindul a folyamat. Az elkészült ecetet használhatjuk salátákhoz, limonádéba, de kozmetikumként is. 

+1 tipp:
Az alma etilénkibocsátó növény, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy erre érzékeny zöldséget, gyümölcsöt (pl. brokkolit, répát, burgonyát) ne tároljunk együtt vele, mert hamarabb megromlanak. 

Almás hagymaleves

Hozzávalók:

• 1 kg hagyma
• 2–3 db alma
• kb. 1 liter zöldség alaplé
• 2–3 babérlevél
• kakukkfű, só, bors
• 2 dl almabor (cider)
• 2 dl olaj
• 1 csokor snidling
• pirított kenyérkocka

Így készítsd el!

A keskeny karikákra vágott hagymát kissé sózzuk, és kevés vizet aláöntve, lefedve, kis lángon kb. 25–30 percig pároljuk meg! Időnként keverjük meg, és ha kell, pótoljuk a vizet! Ha a hagyma már puha, aranybarna színű, öntsük fel az almaborral (vagy egy kevés almaecettel), majd az alaplével, adjuk hozzá a babérlevelet és a kakukkfüvet, és kis lángon, lassan főzzük kb. 35–40 percig! Hozzávetőleg a főzési idő felénél adjuk a leveshez a lereszelt almát és az (olíva)olajat. Míg a leves fő, szeleteljük fel és pirítsuk meg némi olajon a kenyeret vagy a bagettet. Krémleves állaghoz le is turmixolhatjuk az így kapott levesünket. A forró levest egy-egy pirított kenyérszelettel és apróra vágott snidlinggel megszórva tálaljuk!

A sokféle zöldség alaplé közül egy semleges változat: 2 l víz, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 150 g sárgarépa, 60 g zellergumó, 60 g fehérrépa, 3 nagyobb babérlevél, 5 szem fekete bors, só. A nagyjából egyformán kicsi darabokra vágott zöldségeket a fűszerekkel együtt tegyük 2 liter forrásban lévő vízbe, majd közepes hőfokon, fedő alatt gyöngyözve főzzük puhára az egészet! Vegyük le a tűzről, 20 percig lefedve hagyjuk állni! Végül a levét szűrjük kisebb befőttesüvegekbe vagy fagyasztóba tehető tárolóedényekbe! Hűtőszekrényben 1 hétig, mélyhűtőben 3 hónapig tárolhatjuk. A főtt zöldségeket köretként hasznosíthatjuk.

A cikk és a recept elkészítésében Szabó Eszti segített nekünk.

Képek: canva