Amikor híján vagyunk a friss hazai zöldségnek és gyümölcsnek, akkor a csírák jelenthetik az egyik fenntartható és rendkívül egészséges alternatívát. Persze ma már bármilyen évszakban be lehet szerezni szinte mindent, de a nem szezonális termékek gyakran távoli országokból érkeznek. Az ilyenek fogyasztásához tetemes méretű karbonlábnyom kapcsolódik, beltartalmi értékük pedig messze elmarad a napérlelte terményekétől. Ebben az időszakban egyébként is érdemes a lehető legtöbb vitamint adnunk a szervezetünknek. Erre remek lehetőséget kínálnak az otthon, akár az ablakpárkányon megtermelhető mikrozöldek és csírák.
A mikrozöldekről és a termesztésükről korábban részletes cikksorozatban számoltunk be, most a csírák kerülnek terítékre. A két műfajt sokan keverik, főleg a mikrozöldekről gondolják sokan, hogy csírák, pedig a kettő között kis túlzással akkora a különbség, mint ég és föld között.
Kapcsolódó bejegyzések
Farm a negyediken – Miért termesszünk mikrozöldeket? – 1. rész
A mikrozöldek egészséges, intenzíív ízű, lakásban termeszthető apróságok. Első hallásra a csírák jutnak eszünkbe, de ez valami teljesen más!
Alapok: Mi is az a csíráztatás?
A magvak kifejlődésük után, a megfelelő körülményekre várva, nyugalmi állapotba kerülnek. Amint azonban a megfelelő környezeti feltételek kialakulnak (például megfelelő hőmérséklet, fény vagy nedvesség hatására), megkezdődik a csírázás, és a mag életre kel.
A mag fajtájától függ, hogy mennyi idő szükségeltetik a csírázás megindulásához. Egyes növényeknél például meg kell törnie a maghéjnak, másokról a víznek kell lemosnia a csírázást gátló anyagokat. Sőt, olyan mag is van, melynek csírázásához előbb el kell fogyasztania azt egy állatnak, és végig kell haladnia az állat bélrendszerén. Természetesen otthon nem ilyen magokkal dolgozunk majd.
Fontos még, hogy a megfelelő körülményeket folyamatosan biztosítani kell, mert a magoknak több-kevesebb időre van szükségük ahhoz, hogy nyugalmi állapotukból kimozduljanak.
Mit jelent a csíráztatás?
A csíráztatás lényegében az a folyamat, amikor étkezési célból valamely növény magvait rávesszük arra, hogy a fentieknek megfelelően életre keljenek. A folyamatot persze nem visszük végig, nem várjuk meg, hogy kifejlett növények jöjjenek létre. A célunk a csíraállapot elérése. A csírák rengeteg, általában könnyen emészthető tápanyagot és vitamint tartalmaznak, de ehhez meg kell teremtenünk néhány fontos feltételt, melyekre később még kitérünk.
Mi a különbség a csírák és a mikrozöldek között?
Az alapvető különbség az, hogy a mikrozöldek elvetett magokból kifejlődő fiatal növényi hajtások, míg a csírák csupán kicsírázott magvak. Az utóbbiak esetében nincs ültetőközeg, jellemzően előbb fogyaszthatóvá válnak, illetve ízük és beltartalmuk is némileg más. Ezekből fakadóan valamivel kevesebb eszközre és kellékre van szükség a megtermelésükhöz, következésképp egyszerűbb is foglalkozni velük. Gyakran hangzik el érvként, hogy a nevelése során esetlegesen megjelenő baktériumok miatt kockázatosabb lehet fogyasztásuk, a veszély azonban egy kis odafigyeléssel minimalizálható.
Csíráztatás házilag
A mikrozöldekkel sem kell sokat foglalkozni, de a csírák termesztése még ennél is egyszerűbb. És ami legalább ennyire fontos: gyorsabb! Ha van otthon egy üres befőttesüvegünk és néhány magunk, már el is kezdhetjük a folyamatot. De hogyan is néz ez ki pontosan?
A csíráztatáshoz megfelelő magok
Aranyszabály, hogy csak olyan magokat használjunk, melyeket kifejezetten csíráztatáshoz vagy étkezési célra árulnak. Vetőmaggal még akkor se kísérletezzünk, ha nem csávázottak! Kizárólag vegyszermentes, biomagokat csíráztassunk! A magok fajtáinak csak a beszerzési forrásaid szabnak határt.
A legnépszerűbb, bioboltokban, sőt akár szupermarketekben is beszerezhető magvak között különféle hagymamagokat, retekmagokat, mustármagot, napraforgót és hüvelyeseket találni. Utóbbiak esetében jó hír, hogy a hüvelyesekből készült ételekkel szemben a belőlük nevelt csíra nem okoz puffadást.
A különböző csírák tulajdonságai
Lucernacsíra
A lucerna sokoldalúsága miatt az egyik legnépszerűbb csíra. Íze enyhe és friss, így bármilyen ételhez hozzáadható, hogy egy kis extra ropogást és tápanyagot adjon. Érdemes kipróbálni zöldturmixban is, már csak azért is, mert lúgosító hatású, és elősegíti a koleszterinszint csökkenését.
Brokkolicsíra
A brokkolicsíra íze kissé kakukktojás: nem annyira a brokkolira, mint inkább a fűszeresebb retekfélék ízére emlékeztet. Tökéletes kiegészítője bármilyen ételnek. Pozitív tulajdonságai között megemlítendő immunizáló és vitalizáló hatása, már csak azért is, mert kitűnő C-vitamin-, folsav- és béta-karotin-forrás. Emellett védi a szívet és a tüdőt, illetve rákprevenciós hatása is lehet.
Csicseriborsó-csíra
A gazdag és krémes ízű csicseriborsó fehérjében gazdag. Épp ezért az egyik leglaktatóbb csíra, mely tökéletesen használható olyan ételekben, mint a saláták és a sült zöldséges ételek. Lehet próbálkozni a belőle készült humusszal is. Amire figyeljünk, hogy az átlagosnál hajlamosabb a rothadásra, így legyünk résen, és vegyük nagyon komolyan az öblítést!
Zsázsacsíra
A zsázsa is a népszerű csírák közé tartozik, hiszen finom fűszeres íze van, és a magok gyorsan kicsíráznak. A zsázsa tökéletes társa minden olyan ételnek, amelybe egy kis fűszert szeretnél tenni. Fogyasztása cukorbetegeknek különösen ajánlott.
Görögszéna- vagy lepkeszemmagcsírák
Kesernyés, curry-s ízt kölcsönöz az ételeknek a nálunk kevésbé ismert görögszénacsíra. Ráadásul egészségügyi hatásai is jelentősek, segíti az emésztést, csökkenti a koleszterinszintet, illetve vértisztító, gyulladáscsökkentő és vérképző hatású.
Zöldborsócsíra
Édes, friss és ropogós, pont, mint a zöldborsó! Így aztán tökéletes kiegészítője salátáknak, de egy szelet kenyéren is megállja a helyét! Természetes inzulinszabályozó, koleszterincsökkentő, vérnyomás-szabályozó és szíverősítő.
Póréhagymacsíra
Szereted a hagymát és a fokhagymát? Ha igen, akkor imádni fogod a póréhagymacsírát! Íze olyan, mint az enyhe és friss hagymáé, így tökéletes kiegészítője bármilyen sós ételnek. Antibiotikus hatása ismert, emellett tisztítja a vért és a májat.
Lencsecsíra
A lencsecsírának gazdag, diós íze van, és nagyon ropogós! Bónuszpont, hogy a sima lencséhez hasonlóan elkészíthető belőle bármilyen recept, viszont sokkal könnyebben emészthető, mint csírátlan változata. Alkalmas a cukorbetegek diétájának kiegészítésére és fogyókúrázóknak. Jelentős a magnézium-, a vas-, a cink- és a krómtartalma.
Mungóbabcsíra
A mungóbabcsíra remek választás bármilyen étel mellé. Aki szokott ázsiai leveseket enni, biztosan találkozott már vele. Lédús, enyhe ízű és ropogós, ráadásul tele van jótékony tápanyagokkal! Koleszterincsökkentő és vércukorszint-szabályozó, jelentős vas- és C-vitamin-tartalommal. Különösen ajánlott sportolók és kisgyermekek részére!
Mustármagcsíra
Épp olyan fűszeres, mint a mustár: ízében visszaköszönnek a csípős, földes, tormás árnyalatok, ennek megfelelően használhatjuk. Bármilyen salátát és szendvicset remekül feldob. Ráadásul segíti a máj tisztító munkáját, erősíti a gyomrot, elősegíti az emésztést, görcsoldó és ismert vértisztító.
Vöröskáposzta-csíra
A vöröskáposzta-csíra íze enyhe, káposztára emlékeztető. Igazi extrája a fantasztikus lilás színe, mely tökéletesen alkalmassá teszi arra, hogy bármilyen étel küllemét feldobja. Emellett gyulladáscsökkentő hatású, táplálja a bőrt, tisztítja a vért, és javítja a látást.
A vörös retek csírája
A vörös reteké szintén a dekoratív csírák közé tartozik, de ennek a csírának nemcsak a színe, hanem az íze is intenzív. Csípőskés, fűszeres, erőteljes retekíze van. Ennek köszönhetően hatékony béltisztító, bélféregűző.
Napraforgócsíra
A napraforgócsíra lédús és ropogós, ízében visszaköszön a szotyi és egy picit a dió íze. Remekül felhasználható salátákban, turmixokban és szendvicsekben, vagy bárhol máshol! Ez ugyanis a fogyókúrázók egyik legkedveltebb csírája, hiszen vízhajtó hatású. Említést érdemel még magas jódtartalma.
A csíráztatás kellékei
A boltokban remek csíráztatótálakat és -üvegeket lehet kapni. Ha van lehetőséged, érdemes ilyet vásárolni. Ezekkel nincs vesződség, rendkívül egyszerű őket használni, és ha vigyázunk rájuk, szinte örök darabok. Az üveg- és a műanyag megoldások mellett lehet kapni agyagból és kerámiából készült csíráztatótálakat is.
Ha viszont nem akarsz rá pénzt költeni, kezdetben remek szolgálatot tehet egy befőttesüveg is. Csupán egy hálós szövetdarabra (szúnyoghálóhoz hasonlóra) lesz szükséged és egy befőttesgumira, amellyel a hálót az edény szájára fogathatod. Ez teszi majd lehetővé, hogy a csírák szellőzni tudjanak, és egyszerű legyen átmosni őket.
Fontos megjegyezni, mert ezen állhat az egész mutatvány: a csíráztatásra használt eszközök legyenek makulátlanul tiszták. Kifőzni azért nem kell őket, de ha valakinek ez nem okoz gondot, ártani nem fog vele!
A csíráztatás lépései
- A magokat tegyük a csíráztatóedénybe, majd engedjünk rájuk vizet! Ezt a lépést akár többször is megismételhetjük, hogy biztosan ne maradjon szennyeződés a magok között. Ne használjunk túl sok magot, mert a növekedéshez helyre lesz szükségük! Egy átlagos befőttesüvegbe egy evőkanálnyinál több mag ne kerüljön! A mennyiség persze függ a mag fajtájától is, így ezt érdemes kitapasztalni.
- A magocskáknak nagyjából 6–8 órát kell ázniuk, sőt van, ahol azt ajánlják, hogy egy éjszakára is hagyjuk őket így. Az áztatás azért fontos, mert elősegíti a csírázást. Ez a módszer kertészkedéskor is jól jön, érdemes az elvetni szánt magokat az ültetés előtt beáztatni.
- Miután leöntöttük a vizet, egyetlen lépés maradt az aratásig: az átmosás. Ezt fogjuk napi kétszer ismételni. A növekvő csíranövényeket reggel és este lehetőleg kézmeleg vízzel öblítsük át, majd a hálón át öntsük le a vizet!
- Ha mindent jól csináltunk, nagyjából 24–48 órán belül megjelennek az első hajtások. Magja válogatja: valamit már a harmadik napon le lehet aratni, valaminek több időre van szüksége.
- Aratás után a csírákat öblítsük le hideg vízzel! Lecsepegtetés után a csírákat hűtőben kell tárolni. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a csírák mennyi ideig fogyaszthatók, de biztosan nem nyúlunk nagyon mellé, ha néhány napon belül megesszük őket. Ezután érdemes újabb adagot készíteni.
+1 tipp:
A csíráztatóedénynek próbáljunk világos és meleg helyet keresni, de óvjuk az edényt a közvetlen napfénytől, amely megfőzné a magjainkat! Ha csak kevés fényt tudunk biztosítani, az sem baj. A legfontosabb a párás közeg, amely az üvegben képződik.
Együnk csírákat!
A csírák értékes tápláléknak számítanak, ugyanis koncentráltan találhatók meg bennük a vitaminok, az ásványi anyagok és az antioxidánsok, valamint fontos fehérjeforrások, és a rosttartalmuk is magas. Azonban, ahogy más ételek esetében is, a csíráknál is fontos a fokozatosság. Első körben nem érdemes túl sokat enni belőlük. Azt illetően igencsak megoszlanak a vélemények, hogy szabad-e nyersen fogyasztani a csírákat. Hozzátéve persze, hogy a fogyasztók túlnyomó többsége így eszi meg őket.
Egyes szakemberek a potenciális bakteriális problémák miatt minden esetben a hőkezelést javasolják, de ha körültekintően neveltük a csíráinkat, ettől el lehet tekinteni. A hőkezelés talán a hüvelyesek esetében a leginkább indokolt, mert bennük minden olyan fehérje lebomlik, amely emésztési problémákat okozhat. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy hőkezeléskor számos mikrotápanyag lebomlik.
A csírákat rendkívül sokszínűen fel tudjuk használni, akár nyersen, akár főtt ételben. Szórhatunk csírákat egy sűrű téli krémlevesbe, de a vietnámi pho levesben is megállják a helyüket. Ugyanígy illenek a főzelékekhez, a sültekhez, de akár egy egyszerű reggeli pirítóst is remekül fel tudnak dobni.
Ha kellően nagy mennyiségű csíránk van, pesztót is készíthetünk belőlük. Igaz, itt fontos, hogy a megfelelő csíraféléket válasszuk. A retek csípőssége például túlzó lehet önmagában, de ha szeretjük ezt az ízt, mindenképp próbáljuk ki! És ha már pesztók: a csírák a tésztákon is remekül mutatnak, friss ízükkel pedig feldobják az egyszerű paradicsomos szószokat is.
A cikkben használt fotók forrása: canva.com
