Itt a mikrozöldekről, illetve termesztésükről szóló, saját tapasztalatokon alapuló sorozat harmadik része, amelyben bemutatom a népszerűbb növényeket, és azt, hogy milyen teendőink vannak, amíg saját termesztésű zöldségeink a tányérunkra kerülhetnek.
Ahogy még az első részben említettem, nem sok magyar nyelvű tartalom szól a mikrozöldfarmok létrehozásának mikéntjeiről, azonban az internet angol régióiban nagyon sok infót lehet szerezni. Egyfelől ajánlom a Youtube-ot azoknak akik szeretnének elmerülni a témában, egy teljes alternatív univerzum lehet bejárni, ahol zömmel amerikai és kanadai termelők mutatják be nagyon komoly farmjaikat, legyenek azok kisebb, szobányi birtokok vagy csarnoknyi ültetvények.
Az előző rész alapján mindenki beszerezhette a mikrozöldek termesztéséhez szükséges eszközöket. Ezek közül is a két legfontosabb a kókuszrost termesztőközeg és az étkezésre szánt biomagvak. Ez utóbbit nem győzöm hangsúlyozni, senki ne próbálkozzon vetőmagokkal – ma már a legtöbb áruházban is kaphatók csíráztatásra szánt magok, amelyek nekünk is tökéletesen megfelelnek.
Na de milyen zöldségeket ültessek?
Nagyon-nagyon sokféle zöldség magja lehet a mikrozöldségek alapanyaga, lényegében a különféle magvak beszerezhetősége az egyetlen akadály. Ha nagyon belemerülünk a témába, akkor természetesen az internet segítségével bármilyen egzotikus magocskát be tudunk szerezni, de kezdetnek kiválóan megfelel a magyar gyártók ugyancsak széles kínálata, különösen azért, mert kezdőként érdemes olyan növényeket választanunk, amelyek kevésbé kényesek. Ha ajánlanom kellene egyet, amivel érdemes kezdeni, a retket mondanám.
A retek mellett nem csak az szól, hogy könnyen és gyorsan termeszthető, de a mindenki által ismert markáns, kissé csípős íz miatt is jó választás lehet. A mikrozöldekről általában elmondhatjuk, hogy ízük a kifejlett növény, illetve annak termésének ízével egyezik meg, viszont az apró növénykékben az íz sokkal koncentráltabban jelenik meg.
A brokkolival ugyanígy nem lehet mellélőni, ezt talán csak azért nem hangsúlyoznám túl, mert viszonylag népes a zöldség ellentábora. Az egyik nagy kedvenc lehet viszont a vöröskáposzta, melynél nem csak az íz, de a küllem is különleges a lilás szín miatt. Ha inkább a fűszerek irányába mozdulnánk, akkor kezdésként a mustár, a bazsalikom, esetleg a petrezselyem is szóba jöhet, hiszen mindegyik meglehetősen intenzív ízzel rendelkezik.
A vetés
Nem túlzottan nehéz vagy összetett műveletről van szó, a lényeg csupán annyi, hogy viszonylag egyenletesen és jó sűrűn beterítsük a földet a magokkal. Ez nem a kert, itt nem kell kapával sort húzni vagy a magokat földdel betemetni, egyszerűen rászórjuk a talajunkra. Ezután érdemes alaposan a földet alaposan meglocsolni az előre bekészített spricnivel, és ha három tálcával készültünk, az egyikkel nyugodtan befedhetjük a magokat. A legjobb az, ha le is tudjuk súlyozni őket, a profik betonkockákat pakolna a felső tálcákra, de idáig azért nem kell elmennünk. Erre azért van szükség, mert a magok jobban és erősebben csíráznak így.
A következő néhány napban elkezdenek a magok megkapaszkodni a talajban, majd megjelennek a hajtások. Ezen a ponton a felső tálcát megfordíthatjuk, hogy a növények elkezdhessenek nőni, azonban még mindig lehetnek sötétben. Ez már tényleg csak pro tipp, így elvileg erősebb szárat növesztenek és nem fognak megnyúlni. A színük miatt ne aggódjunk, ha már elég nagyok és 5-10 nap után eltávolítjuk a tálcát, a növények szépen be fognak zöldülni. Fontos, hogy semmiképp se hagyjuk kiszáradni a termőközeget a folyamat során.
Amikor már elég nagynak ítéljük meg a hajtásokat (ez azért növénytől függően eltérő lehet, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, érdemes utánajárni), akkor elkezdhetjük a betakarítást. A művelet során a fodrászok mindenképpen előnyben vannak, hiszen a hajvágáshoz nagyon hasonló mozdulatokra lesz szükség: megfogjuk a zöldeket, és a talajhoz viszonylag közel elvágjuk a szárukat. Ezzel meg is vagyunk, már ehetjük is. Mivel a művelet nagyjából steril, így mosásra nincs is szükség. Fontos, hogy egyszerre csak annyit takarítsunk be, amennyit meg is eszünk, hiszen gyorsan elfonnyadnak a kis növények. Ha mégis le szeretnénk szüretelni a teljes tálcát, akkor nedves konyhai törlővel bélelt műanyagdobozzal a hűtőbe helyezve nyerhetünk pár napot.
Aratás után
A mikrozöldekből senki nem fog főzeléket csinálni, és nem is az a dolguk, hogy kiváltsák az étkezésünk alapvető elemeit. Amit én a legjobban szeretek bennük, hogy minden étkezést fel tudnak dobni már csak azzal is, hogy látom őket. A szemet gyönyörködtető friss növénykék kiváló feltétek lehetnek szendvicseken, salátákban, de akár a főtt vagy sült ételeken is. Ha egyszer újra lehet majd házibulikat tartani, akkor biztosan nagy sikert arathatunk a mikrozöldekkel feldobott mártogatósunkkal.
A csírákhoz hasonlóan a mikrozöldek is kaphatók már egyes boltokban, természetesen műanyagba zárva. Ezeket azért nem ajánlom megvásárlásra, mert ahogy a csíráztatásnak is, úgy a mikrozöld-termesztésének is pont az az egyik alapvetése, hogy bármiféle kert nélkül, egyszerűen, az otthonunkban is tudunk zöldséget termeszteni, és ehhez szinte egyáltalán nincs szükség arra, hogy műanyagszemetet termeljünk. És a persze az egészben pont az a legkúlabb, hogy otthon, a szemünk láttára nőnek ki a földből ezek az apró, általunk termelt növények, amiket aztán el is fogyasztunk.
A termés betakarítása után közelebbről is meg tudjuk vizsgálni a termesztőközeget, amit varázslatos módon, keresztül-kasul átszőttek a gyökerek. Pont ezért is a következő vetésre már nem alkalmasa kókuszföld, hiszen elvesztette sterilitását, a bomló gyökerek környezetében megjelenő baktériumok és gombák megbetegítenék a növényeinket. A visszamaradó anyag mégsem szemét, hiszen kiválóan lehet komposztálni, így hosszú távon duplán nyerünk. A következő termesztés előtt érdemes alaposan elmosni a tálcákat, hogy a folyamatot teljesen tiszta közegben tudjuk megismételni.
Ameddig a boltokban csak import zöldség-gyümölcsből tudunk némi vitaminhoz jutni, mindenképp érdemes próbálkozni a mikrozöldek termesztésével, aki viszont belejön, akár egész évben is folytathatja a termesztést, hiszen egy nagyon finom és egészséges dologról beszélünk, ami ráadásul nagyon izgalmas is!
