Vállalatok százai, köztük olyan jelentős kibocsátók, mint a United Airlines, a BP, a Nestlé vagy a Dell tett már ígéretet arra, hogy csökkentik az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásukat, 2050-re pedig elérik a nettó nulla szén-dioxid kibocsátást. Ezek a tervek ambiciózusnak tűnnek, de valójában mi kell a valódi klímasemlegességhez, és ami még fontosabb, elegendőek lesznek-e ezek a vállalások a klímaváltozás lassításához?
A nettó nulla kibocsátás elérésének útja leegyszerűsítve a következőképpen néz ki: A vállalat azonosítja a környezeti terhelését és amennyire csak lehetséges csökkenti azt. Majd a fennmaradó rész ellentételezésére olyan projektekbe fektet, amelyek megakadályozzák a kibocsátást más területeken.
A folyamat valójában ennél sokkal összetettebb, és még mindig nagyrészt szabályozatlan. Emiatt a vállalatoknak nagy mérlegelési lehetőségük van a kibocsátásuk bejelentésének módját illetően. Például egy multinacionális bányászati vállalat kiszámolhatja a kitermeléséből és feldolgozásából származó terhelését, miközben kifelejtheti például a szállításából származó kibocsátásokat – emlékeztet Matthew D. Potts PhD és Oliver Miltenberger kutatópáros.
A vállalatok emellett mérlegelhetik azt is, hogy ellentételezés gyanánt milyen projekteket támogatnak. A Shell olajóriás például azt tervezi, hogy 2050-re eléri a nettó nulla kibocsátást miközben káros alaptevékenységét továbbra is fenntartani és növelni is tudja. Ennek megoldására az ökológiai lábnyomuk nagy részét olyan hatalmas természeti projektekkel ellensúlyoznák, amelyek szén-dioxid megkötést és tárolást tesznek lehetővé. Például az erdők és az óceánok helyreállítása területén a Shell 2030-ra önmagában is több eredményt kíván elérni, mint amennyi globálisan elérhető volt 2019-ben.
Kapcsolódó bejegyzések
Folyik a pénz az erdőirtó globális vállalatokba
Megoldásra váró probléma került felszínre A Global Witness Campaign Group kutatásából, ugyanis azt tárták fel, hogy 119 milliárd dollár finanszírozáshoz jutott 20 olyan globális agrárvállalat, melyek tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak az erdők pusztulásához. Bár a nagyvállalatok is próbálkoznak klímavédelmi programokkal, – jellemzően faültetési projektekkel – de a kiterjedt multinacionális vállalatoknál nem lehet ilyen egyszerűen kezelni a […]
Hasonló ígéretért nem kell messzire mennünk, hiszen a MOL is 2050-re ígéri karbonsemlegességét. Igaz, a magyar olajipari szereplő az üzleti alaptevékenysége mellett olyan új területek fejlesztésébe fektet, amikkel saját maga képes hozzájárulni a fenntarthatósághoz.
De gondoljunk bele mi történik, ha más olajvállalatok, légitársaságok, hajózási cégek, vagy államok is ilyen megoldásokat választanak! Van-e reálisan elegendő szárazföld és óceán az ellensúlyozáshoz, és valóban megoldást jelent-e az éghajlatváltozásra a környezet helyreállítása anélkül, hogy alapvetően megváltoztatná a szokásos üzleti paradigmát?
(forrás: The Conversation)
