A Mérgezett Föld című magyar dokumentumfilmen keresztül már megvizsgáltuk a pusztuló talajainkat: górcső alá vettük, hogyan is működik az élet odalent. Most gyakorlati választ adunk arra, hogyan is javíthatjuk a termőföldek minőségét.
A filmben bemutatott talajjavító szer és alternatív művelési módszer alapvetően a pusztaszabolcsi Agrár Zrt. sikereit domborította ki. Bennem – és mint utóbb kiderült, másokban is – felmerült egy triviális kérdés: ha ez ennyire egyszerű, vajon mi az oka annak, hogy nem mindenki így gazdálkodik a termőföldeken?
Nem hagyott nyugodni a gondolat, így aztán felkerestem a talajjavító szert forgalmazó Sersia Farm Kft. ügyvezető igazgatóját, Kontró Józsefet, hogy gyakorlatiasan körbejárjuk a témát. Nem árulok el titkot, nincs szó csodaszerről, ám a beszélgetés végére mégis sok minden kiderült.
Rossz mezőgazdasági metódus a termőföldeken
A talaj degradációja, a terményeink romló minősége és a beporzóink pusztulása mind olyan tényezők, amelyek egymást erősítve negatív spirállá alakulnak. Szántással, fedetlen területekkel és szűk vetésforgókkal lecsökkentettük a talajéletet, így a kellő hozamhoz műtrágyát kellett bevonni. A mesterséges tápoldatoktól a növények szövetei meggyengülnek, így újfent technikához kellett nyúlni, hát elkezdtünk vegyi anyagokkal permetezni, tovább pusztítva a talajéletet és a beporzókat is.
Ennek a dominóhatásnak köszönhetően most úgy állunk, hogy van egy életben szegény termőtalajunk, egy mesterségesen növelt terméshozamunk és pusztuló beporzóink – melyeket szintén mesterségesen akarunk pótolni.
Kapcsolódó bejegyzések
Mérgezett Föld – Kétezer éve rosszul műveljük a földünk?
A Mérgezett Föld című magyar dokumentumfilm a termőföldünk pusztulását mutatja be – amiért nagy részt a mezőgazdaságunk vonható felelősségre.
A bőrünkön érezzük a klímaváltozást
A sokat látott agronómusok azt mondják, már régóta így folyik a termelés, állításuk szerint Magyarország örök stabil agrárország. De sajnos a Kárpát-medence is érintett a klímaváltozásban, ami elsősorban a szélsőséges időjárás változásokon érhető tetten. A csapadék eloszlása bizonyítottan aránytalanabb, dömpingben érkezik, miközben az aszályos napok száma is több. Ennek hatása már a terméshozamokon is érezhető, az öntözés pedig plusz költségként jelenik meg.
Az egészséges talaj a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás hatásainak kiegyensúlyozásában játszik fontos szerepet. A vastag humuszréteg és a levegős, porhanyós föld hatékonyan szívja be az esőt, így nedvesség- és tápanyagtartályként szolgál az ínséges időkben.
Lássuk a „csodaszert”!
Sokat beszéltünk a problémáról, most essen szó a megoldásról. Kontó József ügyvezető igazgató elmondta, hogy a Sersia Farm Kft. már több mint 20 éve jelen van a piacon, talajjavító anyagok kereskedésével és szakmai tanácsadással is foglalkozik. Kifejlesztettek egy szisztémát, melyet intenzív, természetszerű gazdálkodási rendszernek neveztek el (röviden Integren). Ennek célja, hogy a gazda ökológiai módszerekkel, intenzív termelés mellett akár növelni is tudja a hozamot, úgy hogy ezáltal a talaj és a termény is egészségesebb lesz – ráadásul a hagyományos módszernél gazdaságosabban.
A módszer lelke a termőföldek élettel való megtöltése
A földbe kerülő szerves anyagokat mikrobáknak kell feldolgozni, hogy aztán a növények tápanyagként felvehessék. Ehhez két termékük érhető el, a Bactériosol és Bactériolit. A gyártó egy SOBAC nevű francia cég, a két termék hatóanyaga pedig ugyanaz: komposztkeverékből álló, zömében gombákat tartalmazó természetes ökoszisztéma.
A Bactériosol granulátum formában érhető el, amely a területre kiszórva a földben megnöveli a mikrobiális életet. A Bactériolit ezzel szemben por formájú és a nyers marhatrágyára szórva, az élesztőhöz hasonlóan beoltja, megérleli a trágyát. Hiszen a trágya nem elsősorban a szervesanyagtartalma miatt, sokkal inkább a benne található mikrobák miatt értékes a földnek. A kezelt trágyából pedig már elég a szokásos mennyiség 50%-át (10-20 t/ha) szétteríteni.
Sekély talajművelés és zöldtrágya
Az intenzív, természetszerű gazdálkodási rendszer azonban nem csak ebből a két szerből áll, a módszer sikerességéhez elengedhetetlen a szántóföldi talajművelési szokások megváltoztatása. A kulcs a mélyszántás teljes elhagyása mellett a kíméletes, sekély talajművelés alkalmazása, amely a szerves anyagot az aerob rétegben hagyja. A köztes időszakban pedig takarónövényeket, úgynevezett zöldtrágyát kell vetni.
Egy hagyományos vetésforgóban gabona, kukorica és repce található, ám a gabona betakarítása és a kukorica vetése között 8 hónap telik el. Ebben az időszakban takarást és szerves tápanyagot kell szolgáltatnunk a földnek, ezt nevezik zöldtrágyának, amely úgy funkcionál, mint az erőben az avarréteg.
A Mérgezett Földben láthattunk egy talajvizsgálatot, de a SOBAC egy másik, több éven át tartó összehasonlító kísérlet eredményeit is bemutatta. A tesztnél 3 éven át vizsgáltak kezelt és kezeletlen földet, 10, 40 és 80 cm mélyen, szondák segítségével. Kiderült, hogy a kezelt terület kevésbé száradt ki, és hamarabb visszanyerte az optimális nedvességét, így 3 héttel előbb értek le a kukorica gyökerei 80-cm mélyre. A növény nagyobb tápanyagkészlettel gazdálkodott, és a levélzet, majd a termés is fejlettebb volt. Valamint a talaj porózusabb lett és jobban elvezette a nedvességet.
Az egészséges termőföld az üvegházhatású gázok problémájára is megoldást nyújtana
Klímavédelmi szempontból a talajnak a rajta élő növények miatt van szerepe, hiszen ezek fejlődésük közben CO2-ot vonnak ki a légkörből. A talaj és a rajta élő növények a világ CO2 kibocsátásának mintegy 20%-át kötik meg. A Pusztaszabolcsi Mg. Zrt. 7 éve kezelt táblájából vett minta alapján kiderült, hogy az élettel teli termőföld évente 11,7 tonna/hektárral, azaz 37%-al több szenet kötött meg, mint egy hagyományos művelés alatt álló terület. Ez azért lényeges, mert ha a földjeink szénmegkötő hatását évente 0,4%-al növelnénk, azzal megoldódna a CO2, mint üvegházhatású gáz problémája. SOBAC kezeléssel ez 37% volt, azon túl, hogy a nitrogén tartalom is 59%-kal (1,4T/ha/év) emelkedett.
De mit mond a kockás papír?
Nem vagyok naiv, tudom, hogy a gazdálkodásnál az ember megélhetése az elsődleges. Ezért nézzük a számokat, mennyibe is kerül a kezelés, és mennyi a megtérülési idő!
Az a gazdaság van előnyben, ahol szarvasmarhatartás is folyik, ők tudják használni a Bactériolit trágyakezelőt és a takarmány vetőmagkeverékeket. A módszer úgy működik, hogy a gazda bekezeli a trágyáját, majd lecsökkenti a 40 tonna/hektáros mennyiséget 20 tonna/hektárra, majd egy év kihagyásával a harmadik évben újra trágyázza az adott területet. Két évre előre kell befektetni, de egy évre lebontva a trágyakezelőszer kb. 21.000 Ft/hektár plusz költséget jelent.
Ahol nincs állattartás (természetesen az ilyen gazdaságok vannak többségben), ott a zöldtrágya mellett Bactériosolt kell alkalmazni. Itt 100kg-ot kell műtrágyaszóróval kiszórni hektáronként, kétévente. Ennek egy évre vetített költsége 31.000 Ft/hektár.
„Itt ütközünk falba. Ez a 31 ezer forint/év már el szokta riasztani azokat a gazdákat, akik a hagyományos, kalászos-repce-kukorica vetésforgóban gondolkodnak. Mert nekik ez már komoly befektetés.”
Pedig a Bacteriosol és a Bacteriolit használata mellett elhagyható a foszfor és a kálium műtrágya, amelynek a bekerülési költsége nagyjából megegyezik a Bacteriosol és a Bacteriolit éves költségével, tehát a rendszer nem, vagy alig jár többletköltséggel. A talajszerkezet javulásával, valamint a talajművelés egyszerűsödésével pedig jelentős gázolaj költség spórolható meg. Így javuló talaj mellett gazdaságosabban termelhetünk, mint a hagyományos módszerrel.
Kontó József megjegyezte, hogy jellemzően ezért nem terjedt el széles körben ez a fajta gazdálkodás a nagy gazdaságokban. De pozitívumként kiemelte, hogy a film hatására folyamatosan jelen van a közbeszédben, és a kis, jellemzően családi farmok egyre többször fordulnak hozzájuk.
„Ők azok, akik a családjuknak is gazdálkodnak, és nálunk megvan a gondolat, hogy a gyerekemnek nem termelek silányt, akkor már eladásra is a legjobb minőséget készítem.”
Amikor mezőgazdasági témát érintettem, sokszor előjött a megtérülés, a gazdaságosság és az agrártámogatások témaköre. Ebben Kontó József is megerősített. Úgy tapasztalja, hiába látják, sőt, érzik sokszor már a pénztárcájukon is a gazdák a problémákat, nehézkes a változtatás. Hiszen a jelen gazdasági támogatások mellett még így is megéri hagyományosan termelni. Úgy gondolja, esetleg más ösztönzéssel lehetne rábírni a gazdákat az intenzív, természetszerű gazdálkodásra. Üdvözölendő, hogy az Európai Unió az agrártámogatási rendszer egy részét a műtrágyák, a növényvédőszerek és az antibiotikumok csökkentéséhez köti, de ennek részleteit még nem ismerjük.
Kapcsolódó bejegyzések
Az ökológiai gazdálkodás világszerte egyre nagyobb teret hódít
Az Unióban és itthon is egyre fontosabb az ökológiai gazdálkodás és a bio termékek. Ezeknek bevizsgálása szigorú folyamat.
Hamarabb történik a javulás, mint gondolnánk
A talajban – attól függően, hogy a gazda milyen kezeléseket tud alkalmazni – már pár év alatt komoly eredmény érhető el. A leggyorsabb eszköz a Bactériolit, a tesztekből világosan kiderül, hogy 3-5 év alatt markánsan nő a humuszréteg. De pusztán a Bactériosol és zöldtrágya használatának eredményeképp is 10 év alatt megerősödik a termőréteg.
Azon túl, hogy egészségesebb lesz a termés, esetenként jobb lesz a hozam, a szélsőséges időjárási tényezők negatív hatásai is mérséklődnek, nem lesz kisebb anyagi haszna a gazdának. Nem kell venni alap műtrágyát, továbbá csökken a talajművelés és a gázolajköltség.
Nem csak szántóföldekre fér rá a javítás
Szőlőterületeknél és gyümölcsösöknél is ugyanúgy lehet használni, sőt, itt a fajlagosan magas ár már nem is jelent problémát. Többek között a gyöngyöspatai Losonci Pince és a tolcsvai Bodnár-Perti pince is így kezdte el javítani a talaját. És ők már 1-2 év alatt látványos eredményeket értek el. Azt tapasztalták, hogy erősebbek a vesszők, strukturáltabbak a szemek, jobban érnek, és magasabb bennük az extrakt anyag, és az értékes, meredek dűlőket kevésbé rombolja a vízerózió.
Fotók: Sersia Farm Kft.
