Európa vadászati kultúrája hosszú múltat tudhat magáénak. A szarvastól a nyúlon át a vaddisznóig a vadhús meglepő választékából választhatunk. Manapság is gyakori mind a sportvadászat, mind pedig a hússzerzés céljával történő vadászat. Az állatok vadászása olykor populációik kontrolljául szolgál, a túlszaporodást előzi meg vagy kezeli.

A hús környezeti lábnyoma

A jelenleg elterjedt húsipari módszerekkel rengeteg a probléma. A hústermeléshez sok takarmányra van szükség, amelyet általában nagy, monokultúrás növénytermesztésre kialakított szántóföldeken termesztenek. Ebből fakadóan a világ számos pontján jelentős erdőirtás zajlik, de a prérik és a legelők is gyakran áldozatul esnek a termőföldek terjeszkedésének. A természetes élőhelyek mezőgazdasági területté alakítása során rengeteg szén-dioxid szabadul fel, ami hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A termőföldeknek és az állatok tartásának ráadásul hatalmas a vízigénye.

És akkor arról még nem is ejtettünk szót, hogy a termőföldeket mérgező vegyi anyagokkal kezelik, amelyek a környező vizekbe kerülnek. Olyan káros anyagok kerülnek a környezetbe, mint például az antibiotikumok, a növényvédő szerek és a nehézfémek. Az állatok trágyája sem épp környezetkímélő. Bomlása során metán, ammónia és szén-dioxid szabadul fel. Az állatok ráadásul emésztés közben is metánt bocsátanak ki.

Kapcsolódó bejegyzések

Jelentősen csökkenthető lenne a felmelegedés tempója, ha visszafognánk a metánkibocsátást

Egy friss ENSZ jelentés szerint, ha 2030-ig sikerülne 45%-al visszafogni a metánkibocsátást, azzal 2040-ig 0,3 fokot lehetne faragni a felmelegedés mértékéből.

Milyen választ ad erre a vadhús?

A vadhúsfogyasztás számos negatív környezeti hatást mérsékel. Mivel nem állattartásról van szó, a plusz kibocsátásokkal – például a metánéval – nem kell foglalkoznunk. Bizonyos esetekben a vadászat révén csökkent vadpopulációk segítenek különböző ökoszisztémák, például az erdők, a mezők, esetlegesen a mezőgazdasági területek védelmében is. A vadászat egyrészt mérsékli a vadkárokat, másrészt fogyasztásra alkalmas húst biztosít. Emellett a vadhús gyakran helyi forrásból származik, vagyis nem kell országokon át utaztatni, hogy a mezőről a tányérodra kerüljön.

Valahol csak így jut élelemhez az ember

Petrovich Ivanov a kazah határhoz közeli orosz sztyeppén él. Elszigetelt, önfenntartó gazdaságot alakított ki, ahol főként növényeket termeszt saját célra, ahhoz a kevés húshoz pedig, amit elfogyaszt, kizárólag vadászat révén jut hozzá.

Kapcsolódó bejegyzések

Amikor az önellátás nem választás kérdése – élet az orosz sztyeppén

Ezen a vidéken az ember nem hobbiból él fenntarthatóan, csak így lehet túlélni a zord körülményeket. Ez Petrovich Ivanov személyes története.

A vadhús egészségesebb is

A vadhús fogyasztásának az is nagy előnye, hogy egészséges. Zsírtartalma alacsony, ásványianyag-tartalma pedig kiemelkedő a húsfélék között. Főleg foszfort, vasat, cinket, szelént tartalmaz. Elsősorban B-vitamin, de valamennyi A- és D-vitamin is található a vadhúsban. A vadon élő állatok húsa nagyobb arányban tartalmaz többszörösen telítetlen zsírsavakat, például omega-6- és omega-3-zsírsavat. Egészségügyi szempontból mindenképp említésre érdemes, hogy a vadak étrendjében nem szerepelnek növekedési hormonok, mivel étrendjük természetes. Az olyan vadak, mint az őz, a nyúl, a galamb és a fajd antibiotikum-mentesek.

Milyen hátrányai vannak?

A szén-dioxid-kibocsátás sajnos a vadhús fogyasztásával sem zárható ki teljesen. A vadászat, a vadak feldolgozása és szállítása is jár szén-dioxid-kibocsátással. A megtett távolságtól azonban sok minden függ. Viszonylag hatékonyan minimalizálható a vadászattal kapcsolatos kibocsátás, ami persze hatékony vadászati módszereket kíván. Sajnos a vadhús nagy része hatalmas távolságot tesz meg, mire a fogyasztó tányérjára kerül. Az országok közötti szállítás során megtett kilométerek jelentős mértékben növelik a vadhús szénlábnyomát is.

Ki végezhet vadászati tevékenységet Magyarországon, és milyen keretek között?

A vadászati törvény kimondja, hogy a vadászati év az adott év márciusának első napján kezdődik, és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. Az idény pedig az a naptári időszak, amely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét. A vadászati idényen kívüli időszakban, vagyis a vadászati tilalmi idő alatt – bizonyos esetek kivételével – a vadfajt kímélni kell.

A vadászat a vadgazdálkodás része és engedélyköteles tevékenység. Ahhoz, hogy valaki vadásszá váljon, ma Magyarországon az az első lépés, hogy jelentkezik egy az Agrárminisztériumnál nyilvántartott tanfolyamszervezőnél a vadászvizsgát megelőző tanfolyamra. Ennek keretében megismerkedik a vadászat elméleti alapjaival, a vadfajokkal, természetvédelmi ismereteket sajátít el, fegyvertant tanul, és lőgyakorlaton vesz részt. A tanfolyam után kapott tanúsítvánnyal kell jelentkezni az OMVK területileg illetékes szervezeténél vadászvizsgára. Ezt a vizsgát Magyarországon – hatósági jogkörben – kizárólag az OMVK bonyolítja, így hazánkban vadász csak az lehet, aki magyar nyelven, a területi vizsgabizottság előtt sikeres vadászvizsgát tesz.

Ehet-e mindenki vadhúst?

Habár tanulmányok támasztják alá, hogy a vadhús fogyasztása fenntarthatóbb a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok tekintetében, érdemes feltenni azt az elméleti kérdést, hogy mi lenne akkor, ha az egyik napról a másikra a Föld népességének a fele hirtelen áttérne a vadhúsfogyasztásra. Természetesen ez nem lenne lehetséges, hiszen nem adott hozzá a vadállomány. Az eddigiek alapján pusztán azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy amennyiben törekszünk a húsfogyasztás fokozatos – vagy akár nem fokozatos – csökkentésére, esetleg a húsételek elhagyására, illetve megpróbáljuk hússzükségletünket fenntartható gazdálkodásból származó hússal vagy részben vadhússal fedezni, ezzel hozzájárulhatunk saját ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez.

Elengedhetetlen meggyőződni arról, hogy a kiszemelt vadhús valódi, nem pedig tenyésztett. Néhol a szarvasokat és a vaddisznókat ugyanúgy tenyésztik, mint a teheneket és a juhokat. A tenyésztett „vadhús” sokkal nagyobb környezeti hatással járhat.

Törekedjünk a vadhús esetében is arra, hogy helyi, de legalább hazai húst vásároljunk. Ezzel tudjuk leginkább csökkenteni a hús szénlábnyomát és támogatni a helyi beszállítókat.

Melyik vad húsát milyen formában fogyasszuk?

Az őzhús nemes, durva rostozatú hús karakteres ízvilággal. Általában sülteket, steakeket és pörkölteket készítünk belőle.

A szarvashúst a vadhúsok királyaként emlegetik. Zsírszegényebb, mint a szarvasmarha húsa, fehérjetartalma magasabb. Sokrétűen felhasználható: medium steak, bécsi szelet, hamburgerpogácsa, pörkölt készíthető belőle.

A vaddisznó húsát használjuk pörkölthöz, de darált húsként is kitűnő alapanyag, ugyanakkor készíthetünk belőle rántott húst, sülteket és kemencés ételeket is. Óvatosan kell fűszerezni.

Hol juthatunk vadhúshoz?

Budapesten például a Lehel téri csarnokban és a Tátra téri piacon lehet vadhúst szerezni. A Fővám téri piacon csak fagyasztott formában tudunk vásárolni, ahogy egyébként sok áruházlánc üzleteiben is, ugyanilyen formában tudunk rendelni például a Kiflitől is. Van pár jó hírnevű online vadhúsbolt is, mint például a Matusz, a Vadex és a Biobarlang.

Mit tegyünk, ha elütünk egy vadat?

Ha elütünk egy vadat, akkor a rendőrséget és a területileg illetékes vadásztársaságot is értesíteni kell, mivel az elütött állat a társaság tulajdona. Sokan azt gondolják, hogy az elütött állatot hazavihetik, azonban ez lopásnak minősül.

Ha még jobban érdekel a vadászat világa, hallgass bele podkasztunkba, melyben egy igazi vadász beszél az agarakkal történő vadelejtésről!