Mivel már a tavasz felén is túl vagyunk, és lassan nyakunkon a nyár, legtöbbünk alighanem egyre több időt tölt a szabadban, és igyekszik kihasználni a jó idő adta kültéri lehetőségeket. Ilyenkor szinte mindenki kertészkedik, kirándul, vagy a parkokban, egyéb zöldterületeken flangál, esetleg piknikezik. Sokan pedig nem is tudják, hogy az ilyen környezetben fellelhető növények egy része veszélyt jelenthet gyermekeikre és házikedvenceikre.
Különösen aktívak a szabadban a kisgyermekes családok, illetve az állattartók, hiszen számukra igazi felüdülést jelent pár órára kiszabadulni a négy fal közül és hagyni, hogy a csemete vagy a kutyus önfeledten élvezze a természet nyújtotta szabadság máshoz nem hasonlítható érzését. Sajnos azonban mindennek van hátulütője is, hiszen környezetünk tele van olyan növényekkel, amelyeket gyerekkel és kutyával jobb messzire elkerülni, ha pedig beltéri macskatartók vagyunk, akkor bizonyos szobanövényekkel érdemes vigyáznunk. Ezekről a mérgező hatású növényekről gyűjtöttünk össze néhány hasznos információt!
Kapcsolódó bejegyzések
Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
A porcsin megtalálható a kertekben, ráadásul ez a növény tartalmazza a legtöbb omega-3 zsírsavat.
Mit értünk azon, hogy egy növény mérgező?
Pokorny László Mérgező növények kézikönyve című tudományos munkájában emberi és állati szervezetre gyakorolt biológiai hatásuk alapján három nagyobb csoportba rendezi a növényeket. Rendszere alapján különbséget kell tennünk ártalmatlan, erős hatású, valamint mérgező növények között.
Az ártalmatlan növények csoportjába tartozik a legtöbb gyógynövény, hiszen ezek hosszabb ideig és nagyobb mennyiségben fogyasztva sem fejtenek ki káros hatást a szervezetre, ezzel szemben az erős hatású növények – például a piros gyűszűvirág, a vérehulló fecskefű vagy a nadragulya – túladagolva, illetve a jóváhagyottnál hosszabb ideig alkalmazva mérgezést okozhatnak. Orvosilag ellenőrzött körülmények között fogyasztva azonban az utóbbiakra is gyógynövényekként tekinthetünk, ezért is alkalmazza őket előszeretettel a gyógyszeripar.
A harmadik csoportba az olyan növények tartoznak, mint a leander, a foltos bürök, az árulkodó nevű gyilkos csomorika, valamint még rengeteg más vadon termő és díszként tartott növény a környezetünkből, melyeknek bizonyos részei már kisebb mennyiségben elfogyasztva is zavart, illetve kóros elváltozást okoznak az emberi és az állati szervezetben. Ezek a mérgező növények.
Mivel árthatnak nekünk a mérgező növények?
A mérgező növények esetében változó, hogy mely részük elfogyasztása jelent veszélyt. Egyes növényeknek a gyökere mérgező, míg másoknak a hajtása, a termése vagy éppen a levele tehet kárt bennünk és az állatokban. Bármelyik növényi rész a problémás, ez a benne található hatóanyag miatt van. A mérgező hatóanyagok közül az alkaloidokat, a glikozidokat, az illóolajokat, a kumarinokat és a toxalbuminokat érdemes megemlíteni. Ezek esetében az elfogyasztott mennyiségtől függ, mennyire számítanak veszélyesnek: némelyikükből már kisebb mennyiség is mérgező lehet.
Kapcsolódó bejegyzések
Vérehulló fecskefű – Gyógyír vagy méreg?
A vérehulló fecskefű külsőleg szemölcsirtásra tökéletes, frissen azonban belsőleg mérgező.
Ezek a leggyakoribb emberre veszélyes növények a közvetlen környezetünkben
A teljesség igénye nélkül lássunk néhány olyan gyakori növényt, amely veszélyt jelenthet gyermekeinkre, ha túlzott kíváncsiságuk okán, vagy esetleg azért, mert összetévesztik valamilyen ehető gyümölccsel, bizonyos részét elfogyasztják!
Tiszafa
A tiszafa az évnek pont ebben a szakában, azaz március és április tájékán virágzik, termései viszont csak nyárra, nagyjából augusztusra érnek meg. Magjait vöröses védőrész fedi, emiatt könnyen felkeltheti a gyerekek figyelmét ez a számos parkban és kertben gyakorinak számító növény. Nem a vörös magköpenyek miatt kell azonban aggódnunk, inkább a tiszafa termése, levelei és vékony gallyai miatt, melyek szétrágása súlyos mérgezést eredményez. A növényi részekben lévő méreganyag néhány óra alatt kifejti hatását. Előbb hányást, szédülést okoz, majd összezavarja a pulzust, vérkeringési zavarokat idéz elő, valamint megbénítja a légzőközpontot, ez pedig halált is okozhat.
Keleti tuja
Gyakori látvány a kertes családi házaknál a sövényként ültetett tuja, mellyel kiválóan elérhető, hogy elrejtsük privát zöldterületünkön zajló magánéletünket az esetleges bámészkodók elől. Nem szabad azonban önfeledten szundikálnunk nyugágyunkban, ha kisgyermekkel időzünk a kertben, hiszen a tuja toboztermése mérgező illóolajat tartalmaz, amely elfogyasztva görcsöket, gyomornyálkahártya-vérzést, valamint máj- és vesekárosodást okoz. Mindehhez tünetként hasmenés, bágyadtság és étvágytalanság társul.
Madárberkenye
A nyár elején virágzik a rózsafélék családjába tartozó madárberkenye. Virágait ugyan sokan büdösnek érezhetik, később viszont kifejezetten szép, pirosas és sárgás bogyók válnak belőlük termésként, amelyek nagy csomókban „hívogatják” a gyanútlan kisgyermekeket. Madárberkenyével találkozhatunk erdei kirándulásaink során, de parki díszfaként is az utunkba kerülhet egy-egy példány. Szerencsére azonban nagy gond csak akkor van vele, ha gyümölcsnek is nézhető terméséből nagyobb mennyiségben fogyasztunk. Ez hányást okozhat.
Aranyeső
Az aranyeső termését könnyen össze lehet keverni a babbal hüvelyes formája miatt. A nagyobb probléma vele viszont az, hogy mivel virágai szépek, nemcsak kertekben és parkokban ültetik előszeretettel, hanem iskolák és óvodák udvarán is. A legtöbb aranyesővel kapcsolatos mérgezés ezeken a helyeken történik, a méreganyag pedig már a szervezetbe való bejutása után egy órán belül elkezdi kifejteni hatását. Rosszullétet, hányást, verejtékezést, szomjúságot, izomrángást és fejfájást figyelhetünk meg azoknál, akik fogyasztottak az aranyeső virágából, magjából vagy gyökeréből. A halálos adag gyermekek esetében 3–4 termés, vagyis nagyjából 15 mag. Ennyitől általános bénulás lép fel az emberi szervezetben, és leáll a légzés.
Mit tegyünk, ha gyermekünk valamilyen mérgező növényi részt fogyasztott?
Sajnos előfordulhat, hogy gyermekünk a figyelmeztetésünk ellenére is fogyaszt valamelyik mérgező növényből, ilyenkor pedig minél előbb cselekednünk kell, hogy megelőzzük a tragédiát. A legjobb elsősegélynyújtási gyakorlat a hánytatás. Jegyezzük meg, hogy erre akkor is szükség lehet, ha a gyermek önmagától, akaratán kívül is hányni kezd. Itassuk a beteget langyos vízzel, hogy a gyomra tökéletesen kiürülhessen, ezáltal pedig kevesebb méreganyag szívódhasson fel.
Ha magától nem indul el a hányás, itatás után az ujjunkkal szükséges ingerelnünk a beteg garatjának falát mindaddig, amíg úgy nem látjuk, hogy a megitatott meleg vagy langyos folyadék mennyisége megegyezik a kihányt gyomortartaloméval.
A mérgezett személyt ezt követően azonnal juttassuk kórházba, ahova – ha tudunk – vigyünk magunkkal mintát a hányadékából és az elfogyasztott növényi részből is. Utóbbi alapján a mérgező anyag hamarabb beazonosítható, így az ellátás is hatékonyabb és gyorsabb lehet.
Mi a helyzet a kutyákkal?
Legjobb barátainkat, a kutyákat sem tudhatjuk teljes biztonságban a szabadban való kóborlásaink során. Rájuk – szintén a teljesség igénye nélkül – ezek a mérgező növények jelenthetnek biztos veszélyt:
Muskátli
Muskátlival nemcsak kertekben és parkokban, de akár gangokon, ablakokban is találkozhatunk, ahol kisebb-nagyobb ládákban díszítik a környezetet. A nagymamák kedvenc virága azonban kifejezetten veszélyes az ebekre. Ha nem tartjuk őket távol a muskátlitól, bőrirritáció léphet fel náluk a virág érintésének hatására, elfogyasztása esetén pedig erős hányással kell számolni.
Boglárka
A boglárka szemet gyönyörködtető látvánnyal szolgálhat egy frissítő kutyasétáltatás során, arra azonban ügyeljünk, hogy kedvencünk betartsa a „mindent a szemnek, semmit a mancsnak” szabályt! A boglárkában található illóolaj ugyanis hólyagokat idéz elő a nyálkahártyán, melyektől kutyusunk szörnyen fog szenvedni.
Borostyán
Borostyánnal szinte bárhol találkozhatunk, hiszen sokan futtatják be vele díszként kerítéseiket, falaikat, de a növény nem ritka parkokban, temetőkben sem. Gazdiként azonban nem árt résen lenni, hiszen a borostyán nyáladzást, fájdalmas görcsöket, illetve hányást és hasmenést okozhat kutyánknak, ha az állatnak kedve támad megkóstolni.
Lilaakác
Kutyatartóként óvakodjunk a lilaakáctól is! Az ugyancsak gyakori növény virágának elfogyasztása komoly zavarodottságot idézhet elő kedvencünknél, mely őrült körözéssel, hányással és hasmenéssel társulhat. A legrosszabb forgatókönyv szerint egy lilaakác-mérgezés az állat életét is követelheti, erre nagyobb mennyiség elfogyasztása esetén van esély.
És mi a helyzet a macskákkal?
A legtöbb cicás gazdi jobban szereti a lakásban tartani kedvencét, hiszen így könnyebb megóvni az állatokat a szabadban rájuk leselkedő fertőzésektől, valamint attól sem kell tartani, hogy a hűtlen macska annyira belejön a kalandozásba, hogy aztán „elfelejt” visszatérni az otthon melegéhez. Gondolhatnánk tehát, hogy macskásokként így nem kell aggódnunk a növényi mérgezések miatt, ami igaz is lehet, amennyiben nem gondozunk szobanövényeket. Lássuk – ismét csak a teljesség igénye nélkül –, hogy melyek azok a szobanövények, amelyekkel nem árt vigyáznunk!
Mikulásvirág
Nem a mikulásvirág jelenti a legnagyobb veszélyt cicánkra, ám mivel sok háztartásban fellelhető, legyünk óvatosak vele! Ez az egyébként csinos növény irritálhatja a cirmos torkát és száját, ha pedig nagyobb dózis kerül a szervezetébe a növényből, az komolyabb emésztőrendszeri problémákat is okozhat.
Fikusz
A fikuszt kerüljük cicás háztartásokban, amennyiben lehetőségünk van rá, hiszen tejnedve fulladásos tüneteket, valamint hányást és hasmenést okoz!
Leander
A leander igazi macskagyilkos növény, hiszen egyrészt minden egyes része súlyosan mérgező hatású, másrészt már kisebb mennyiségben történő elfogyasztásától is elpusztulhat a cirmosunk. A szokásos hányással, hasmenéssel itt is számolni kell, ám ha a macska leandert vacsorázik, levertség, szívritmuszavar is jelentkezhet nála, aztán a szervezete végleg feladja a küzdelmet.
Hogyan segíthetünk kedvenceinken, ha növényi mérgezésre gyanakszunk?
Természetesen a leghatékonyabban akkor tudunk segíteni kutyusunkon vagy cicusunkon, ha a mérgezés tüneteit észlelve minél hamarabb állatorvoshoz juttatjuk. Ahogy a gyermeki mérgezés esetében, ilyenkor is próbáljunk magunkkal vinni valamennyit abból a növényből, amelyből az állat fogyasztott, vagy legalább egy fotót készítsünk róla, hogy az állatorvos ennyivel is előrébb legyen.
Szerencsére a tragédiával végződő növényi mérgezés kutyáknál és macskáknál egyáltalán nem gyakori, mert a legtöbb esetben az állatok nem fogyasztanak annyi méreganyagot, amennyi a pusztulásukhoz vezetne. Ha tehát azt látjuk, hogy házikedvencünk bágyadt, levert, nyáladzik, nehezen lélegzik, esetleg hány vagy hasmenése van, cselekedjünk rögtön és hidegvérünket megőrizve, így nagy valószínűséggel meg tudjuk majd menteni az életét.
Felhasznált irodalom:
Horst Altmann: Mérgező növények, mérgező állatok. Lícium-Art. Debrecen, 1993.
Pokorny László: Mérgező növények kézikönyve. Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2003.
Dr. Haraszti Ede – Dr. Kalmár Zoltán: Ismerjük meg a mérgező növényeket. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1972.
Kizárólag a felelős állattartás fenntartható! A fenntarthatóság további fontos tudnivalóiról a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó Your Planet nevű kiállításán hallhattunk.
Kiemelt kép: Canva
