A legújabb elemzések szerint a generatív mesterséges intelligencia a korábban feltételezettnél mérsékeltebb módon gyakorol közvetlen hatást a választásokra.
Az Energiastratégia Intézet publikációja rámutat arra, hogy a 2024-es tapasztalatok szerint a demokratikus folyamatokra továbbra is inkább az olyan hagyományos tényezők vannak a legnagyobb befolyással, mint a pártok politikai stratégiái vagy a társadalmi és a médiakörnyezet. Az MI-eszközöknek legfeljebb csak kiegészítő szerep jut ezen a téren. Új típusú kockázat viszont, hogy a politikai szereplők most már gyakran a valós eseményeket is kétségbe vonják, és ezeket mesterségesen generált tartalomként állítják be, ha az érdekük úgy kívánja.
Kapcsolódó bejegyzések
A mesterséges intelligencia egyre többet hallucinál
A hallucinációk az MI működésének inherens velejárói, ezért a kutatók úgy vélik, hogy teljesen szinte soha nem lehet majd megszabadulni tőlük.
Az elmúlt években jelentősen felgyorsult a mesterséges intelligencia (MI), azon belül is a generatív mesterséges intelligencia fejlődése. A technológia rövid idő alatt a társadalmi és a politikai viták középpontjába került.
Ezek kapcsán az elmúlt időszakban gyakran felmerült az a kérdés, hogy az új megoldások milyen módon és mértékben befolyásolhatják a demokratikus választások folyamatát, illetve kimenetelét; megjelenésükre például sokan egyfajta „dezinformációs apokalipszisként” tekintenek. Ez utóbbi aggályokat főként a nagy nyelvi modelleket és az egyéb tartalomgeneráló rendszereket övező félelem táplálja; ezekkel az eszközökkel ugyanis hitelesnek tűnő, de valótlan, ezáltal megtévesztő információkat is elő lehet állítani.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi várható a mesterséges intelligenciától a közeljövőben?
A mesterséges intelligencia olyan feladatok ellátását is megtanulhatja, amelyek esetében az emberek kiváltása korábban elképzelhetetlen volt.
Az eddigi – különösen a 2024-es évből származó – empirikus tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy a technológia a vártnál mérsékeltebb hatással van a választásokra. A témában készült nemzetközi kutatások, illetve politikai és szakmai elemzések mind arra jutottak, hogy a választások eredményét továbbra is elsősorban az emberi és az intézményi tényezők határozzák meg, a technológiának pedig inkább csak kiegészítő szerep jut a folyamatokban: bár kétségkívül új kockázatokat teremthet, az eddigi vizsgálatok alapján nem gyakorol döntő befolyást az eseményekre.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva