A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legújabb, a mesterséges intelligencia (AI) energetikai vonatkozásairól szóló jelentése szerint a globális AI-boomnak köszönhetően az évtized végére az adatközpontok villamosenergia-fogyasztása a 2024-es szint duplájára emelkedhet.
Az Energiastratégia Intézet publikációja rámutat arra, hogy bár az extra energiaszükségletet nagyrészt fedezi majd a megújulók termelése és a növekvő akkumulátoros tárolókapacitás, az adatközpontok energiaigényének kielégítéséhez elengedhetetlen lesz a gáz- és szénalapú energiatermelés növelése. Ez komoly mennyiségű üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásával jár. Ugyanakkor az AI alkalmazásának széleskörű elterjedése összességében a kibocsátás csökkenését eredményezheti.
Kapcsolódó bejegyzések
Mennyi energiát használnak az AI-chatbotok?
Az AI becslések szerint 2030-ra már akár a villamosenergia iránti globális kereslet 3,5%-át is kiteheti.
Az információtechnológiai (IT) eszközök (processzorok, chipek, tárolók stb.) üzemben tartása az adatközpontok teljes villamosenergia-fogyasztásának körülbelül 45%-át teszi ki; minél nagyobb egy adatközpont hálózati kapacitása, annál nagyobb az energiaigénye is. Emellett az IT-eszközök működésük közben jelentős mennyiségű hőt is termelnek, ezért minden szerverterembe hűtőberendezéseket kell telepíteni a processzorok és a szerverek optimális hőmérsékleten tartása érdekében, megelőzve túlmelegedésüket és károsodásukat.
A hűtőberendezések az adatközpont energiafogyasztásának átlagosan 38%-áért felelnek. A fogyasztás fennmaradó részét az IT-eszközök védelmét szolgáló biztonsági rendszerek, a tartalék áramellátó rendszerek, a villamos berendezések és a világítás teszik ki. A processzorok és az IT-szerverek hűtéséhez nagy mennyiségű víz is szükséges: egyetlen adatközpont naponta több mint 3,5 millió liter vizet használ el működése során. A víz beszerzéséhez és felhasználásához szükséges villamos energia további ÜHG-kibocsátással jár.
Kapcsolódó bejegyzések
Az AI-képek forradalmát éljük
A Ghibli-stílusú AI-képek elterjedése nemcsak az etikai, hanem a szerzői jogi határokat is feszegeti.
Az összetett műveleteket és kódokat futtató adatközpontok – például a mesterséges intelligenciát fejlesztő vagy alkalmazó létesítmények – nagy mértékben használnak grafikus (GPU) és számítási feldolgozóegységeket (CPU). A számítások komplexebbé válásával a GPU-k és a CPU-k energia- és vízfogyasztása is egyre növekszik. Az adatközpontok energiaigényét pedig kihasználtságuk és méretük is meghatározza.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva