A generatív mesterséges intelligencia ma már nemcsak képeket hoz létre, hanem felismeri és újraalkotja a vizuális stílusokat, gyakran tömegesen, az alkotók tudta és hozzájárulása nélkül. Az Energiastratégia Intézet publikációjában az AI-képek világszintű terjedését elemezte.
A japán animáció mestere, Mijazaki Hajao talán sosem gondolta volna, hogy művészi világa egyszer algoritmusok által generált mémként hódítja meg a közösségi médiát. A Studio Ghibli stílusát idéző képek ma szinte mindenhol felbukkannak: politikai jelenetekben, popkulturális eseményeken, sőt hétköznapi szelfiken is. Ez első pillantásra puszta technológiai bravúrnak tűnhet, de vajon valóban ártalmatlan rajongói tisztelgésről van szó?
Kapcsolódó bejegyzések
Mi várható a mesterséges intelligenciától a közeljövőben?
A mesterséges intelligencia olyan feladatok ellátását is megtanulhatja, amelyek esetében az emberek kiváltása korábban elképzelhetetlen volt.
A Ghibli-stílusú AI-képek elterjedése nemcsak az etikai, hanem a szerzői jogi határokat is feszegeti. Ha egy algoritmus képes tökéletesen utánozni egy művész stílusát, mi marad az alkotói szabadságból és a szerzői jogokból? A válasz a művészet jövőjét és a globális kreatív iparágak működését is alapjaiban befolyásolhatja.
A Studio Ghibli mára nemcsak egy animációs stúdió, hanem egy jól felismerhető vizuális világ márkaneve is. Az akvarellszerű tájak, a természetközpontú világ, a lebegő mozdulatok és a melankolikus hangulat olyan vizuális elemek, amelyek túlmutatnak az esztétikán: egy teljes kulturális élményt hordoznak. Ez a stílus azonban manapság algoritmusok által könnyedén reprodukálható vizuális sablonná vált: a generatív AI-modellek – mint a Midjourney, a DALL-E vagy a Stable Diffusion – másodpercek alatt képesek rekonstruálni ezt az évtizedek alatt felépített vizuális univerzumot.
Kapcsolódó bejegyzések
Mennyi energiát használnak az AI-chatbotok?
Az AI becslések szerint 2030-ra már akár a villamosenergia iránti globális kereslet 3,5%-át is kiteheti.
A „Ghibli-stílus” az AI-képgenerátorok egyik legnépszerűbb kulcsszava lett: influenszerek szelfijei, politikai mémek és popkulturális utalások tűnnek fel egyre gyakrabban a stúdió látványvilágát idéző formában. A felhasználók gyakran nyugalmat vagy nosztalgiát keresnek ezekben az alkotásokban, miközben nem tudatosul bennük, hogy ezzel akaratlanul is hozzájárulnak egy egyedi stílus üzleti célú felhasználásához.
Mijazaki Hajao, a Studio Ghibli társalapítója korábban úgy nyilatkozott, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott alkotások az élet megsértését jelentik. Világosan kifejezte azt az értékrendet, amely a stúdió munkáit áthatja: az emberi alkotás értékét és a természet tiszteletét állította szembe a tömegesen gyártott, kontextus nélküli, algoritmikus képekkel.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva