Lássuk, mi van a testápolókban, és hogyan készíthetünk krémet saját magunk!
Lássuk, mi van a testápolókban, és hogyan készíthetünk krémet saját magunk!

Hogyan készülnek a krémek, és miket tartalmaznak? Tudunk-e otthon saját krémet készíteni, és ha igen, akkor mire kell figyelni? Vajon egy készítmény mely összetevői helyettesíthetők környezetkímélőbb társaikkal?

Kezdjük azzal, hogy pontosan mitől krém a krém, mit kell tartalmaznia, és mik azok az anyagok, amelyek opcionálisak?

Az „emulzió” jelentése

Főzéskor mindenki tapasztalhatta, hogy ha vízbe olajat önt, az nem oldódik benne, hanem olajszigetekként úszik a víz felületén. A krémemulzió a definíciója szerint azt jelenti, hogy az egyik fázis (például az olajos) el van oszlatva egy másik, vele nem elegyedő fázisban (a vizes fázisban). Ezért a krémek elengedhetetlen hozzávalója az emulgeálószer, amely segíti az emulzió létrejöttét, a két fázis keveredését.

Emulgeátorok

Az emulgeálószereket úgy kell elképzelni, mint a lufikat. A lufi feje a poláris rész, amely a vízben oldódik, és a lufira kötött hosszú szalag az apoláris rész, amely az olajos fázisokban oldódik. Akkor, amikor az olajos fázis a vizes fázissal emulgeálószer alkalmazásával összekeveredik, ezek a lufik úgynevezett micellákat képeznek, és a krémek gyártásakor a leggyakoribb esetben az olajos fázist fogják közre. A lufi szárai, amelyek az olajban oldódnak, az olaj felé állnak, míg a lufi feje kifelé áll, a vizes fázis irányába. Így lehet nagyon apró olajcseppecskéket eloszlatni, más szóval finoman diszpergálni a vizes közegben. Ekkor keletkezik a jól ismert fehér, tejszerű, krémes anyag. Maga az állati eredetű tej is emulzió, mivel a zsír finoman diszpergálva van jelen a vizes fázisban.

Ez tehát az olaj a vízben (rövidítve o/v) emulzió, de létezik víz az olajban emulzió (v/o) és dupla emulzió is. Ez utóbbi esetében az olaj a vízben, és ez az olajban van eloszlatva (o/v/o), vagy fordítva: víz az olajban, és ez az egész a vízben (v/o/v). Amikor emulgeálószert választunk egy krém elkészítéséhez, akkor attól függően, hogy olaj a vízben emulziót, illetve víz az olajban emulziót szeretnénk-e kapni, nem mindegy, hogy milyen emulgeálószert alkalmazunk. Ha az olajat öntjük a vízbe, és az ehhez megfelelő emulgeálószert választottuk, akkor fordított esetben (víz öntésekor az olajba) nem biztos, hogy finom, krémes, jó eredményt kapunk.

Különböző emulziók léteznek.

Miután tisztáztuk az emulzió jelentését és fajtáit, érdemes megvizsgálni egy testápoló címkéjén lévő összetevőket és ezek funkcióját. Általánosságban elmondható, hogy pontosan nem adhatják meg a gyártók, hogy miből mennyi és milyen sorrendben kerül az adott termékbe (hiszen ez ipari titok), de azt tudjuk, hogy elölről hátrafelé haladva az összetevők sorában egyre csökken az adott készítményben a jelzett hozzávalók mennyisége.

Testápolóteszt – Mit tartalmaz egy krém?

Találomra kiválasztottam három testápolót, és a címkéjükön lévő hozzávalókat elolvastam. Lássuk tehát, hogy pontosan mi is van egy testápolóban?

Nézzük az összetevőket!

Víz (Aqua/Water):

Ha hidratálni szeretnénk a testünket, akkor ez a hozzávaló elengedhetetlen. Értelemszerűen ez adja a vizes fázist, amelyben eloszlathatjuk az olajos fázist. Ha otthoni krémkészítésbe kezd valaki, semmiképp se csapvízzel kísérletezzen, hanem alkalmazzon desztillált vizet, amely patikákban és drogériákban is kapható! De nagyon fontos, hogy a desztillált víz NEM iható, csak külső használatra alkalmazható. Az ásványvízzel szemben a desztillált víz nem tartalmaz semmilyen sót, ásványi anyagot vagy szennyeződést (ezért alkalmas a bőrfelület hidratálására), azonban nagymértékben károsítja szervezetünk só-víz-háztartását, ha megisszuk. Az emberi szervezetben lévő víz mindig tartalmaz különböző elektrolitokat (nátriumot és káliumot), ha azonban desztillált vizet iszunk, hígul a sókoncentráció. Az egyensúly felborulása veszélyeztetheti a létfontosságú szerveinket is.

Glicerin

A bőr hidratálásáért felelős, ragadós, viszkózus, vízben oldódó folyadék. Különböző vajak, viaszok és olajok (Butter, Wax, Oil), amelyek értelemszerűen az olajos fázishoz tartoznak, és szintén a hidratálásban játszanak nagy szerepet. Itt szintén fontos, hogy otthoni gyártás esetén ne a konyhában található olajokat (például kókuszolajat, napraforgóolajat) alkalmazzuk, hanem külön kozmetikai célra gyártottakat, amelyek drogériákban és bioboltokban is kaphatók. Így biztosíthatjuk a megfelelő tisztaságot. Egyik legnépszerűbb a shea vaj, amelyből – ha növeljük az arányát a készítményben – olajmentes, illetve kevés olajat tartalmazó krémet készíthetünk. Ez hasznos lehet olyanok számára, akiknek zsírosodásra hajlamos a bőrük, de mégis szeretnének hidratáltak maradni.

A hidratálókrémek a víz és az olajok oldásával jönnek létre.

Emulgeátorok

Elősegítik az olajos és a vizes fázis megfelelő keveredését, hogy kialakulhasson az emulzió. Nagyon sok ilyen anyag létezik, például: cetearil olivát (Cetearil Olivate), szukróz sztearát (Sucros Stearate), cetil-alkohol (Cetyl Alcohol) vagy cetearil-alkohol (Cetearyl Alcohol) stb.

Sűrítőszerek

Ilyen például a xantán-gumi (Xanthan Gum) vagy a nátrium-poliakrilát (Sodium Polyacrylate). Megkötik a vizet, ezáltal növelik a vizes fázis viszkozitását, ezzel pedig a termék élettartamát. Annál stabilabb egy emulzió, minél kisebb a sűrűségkülönbség a két (olajos és vizes) fázis között.

Illatanyag (Parfum/Fragrance)

Ennek az összetevőnek a feladatát nem kell részletesebben magyarázni. Természetesen nem elengedhetetlen hozzávalója egy krémnek, de kellemesebbé teszi a használatot, és a gyártók akár egyfajta marketing fogásként is alkalmazhatják. Ilyen például a Linalool, a Citronellol, a Geraniol, a Citral. Legalább egyikük szinte minden készítményben fellelhető.

Az illatszerek alkalmazásának nincs köze a krém hatásfokához.

Tartósítószer

Gyakran fenoxietanolt (Phenoxyethanol) alkalmaznak a kozmetikai cikkek többségében. Általában szintetikusan állítják elő. Léteznek sokkal környezetbarátabb társaik is, mint például a NAP 2. Ezenkívül alkalmazhatnak p-anizinsavat (p-Anisic-Acid), amely fertőtlenítő hatású amellett, hogy segít a készítmény konzerválásában; esetleg levulinsavat (Levulinic Acid) vagy kálium-szorbátot (Potassium Sorbat). A tartósítószerekre azért van szükség, hogy a vizes fázisban ne szaporodhassanak el a mikroorganizmusok, amelyek egy kozmetikai készítmény használatakor elnyújthatnak egy megfázást, vagy hosszú távon megbetegíthetik a krém használóját. Az olajos fázis konzerválása is elengedhetetlen, ehhez pedig E-vitamint (Tocopherol) használnak, amely antioxidáns tulajdonsága révén megakadályozza az olajok, vajak avasodását.

pH-szabályozó anyagok

Ahhoz, hogy a bőrnek megfelelő pH-t (5 és 6 között) beállítsák, lúgos vagy savas kémhatású segédanyagokat alkalmaznak a krémek gyártásakor. Ide tartozik a nátrium-hidroxid és a citromsav, amelyek szinte az összes kozmetika cikk összetevői között fellelhetők. A nátrium-hidroxid más néven marónátron vagy lúgkő, amelyet a kozmetikai iparban csak nagyon kis mennyiségben alkalmaznak, mivel nagy mennyiségben irritálhatja a bőrt. A citromsavat ugyanúgy a pH szabályozására alkalmazzák, mint a nátrium-hidroxidot annyi különbséggel, hogy ennek savas a pH-ja.

Limonén (Limonene)

Ez szerves vegyület, amely a terpének csoportjába tartozik. A citrom és más citrusfélék is nagy mennyiségben tartalmazzák, főként a héjukban. Ez biztosítja a termékben az erős narancsillatot. Ha megfigyeljük, nagyon sok kozmetikai termék címkéjén olvashatjuk összetevőként. „A terpének aromás vegyületek, amelyek a növények illatáért, ízvilágáért és színéért is felelősek, nekik köszönhetjük a levendula, a citromhéj, a fenyő, vagy épp a kannabisz jellegzetes illatát. Feladatuk a káros baktériumok és gombák távoltartása a növénytől, de amint arra a tudomány egyre inkább rávilágít, az emberi szervezetre is kedvező hatással vannak” – olvasható a Hemp Health oldalán. A limonén jótékony hatásai közé tartozik többek között az, hogy antidepresszáns, gyulladáscsökkentő, szorongásoldó. Egyszóval frissé és energikussá teszi használóját.

Természetes anyagokkal, otthoni környezetben is lehetünk igazi kémikusok.

Most pedig nézzünk egy egyszerű, akár otthon is elkészíthető receptet!

Hozzávalók (100 g krémhez):

  • 72 g desztillált víz
  • 2 g glicerin
  • 1 g Aloe vera koncentrátum
  • 6,5 g emulgeálószer
  • 18 g olaj
  • 0,2 g E-vitamin
  • 0,8 g tartósítószer
  • pár csepp illatanyag
  • ha kedvünk tartja, akkor valamilyen színezék (például ételfesték)

A desztillált víz, az Aloe vera kivonat és a glicerin szerepe a hidratálás. Ez a három komponens tartalmazza a vizes fázist. Ezeknek a tartósításához szükséges tartósítószer, amely lehet a fenoxietanol vagy – ha zöldebb megoldást szeretnénk alkalmazni (és miért ne szeretnénk) – a NAP 2 nevezetű keverék.

Az olajok gondoskodnak arról, hogy hosszú távon ne száradjon ki a bőr. Bármilyen olajat alkalmazhatunk, például napraforgóolajat, kókuszolajat, szőlőmagolajat, sárgabarackmag-olajat, jojobaolajat vagy argánolajat. Ezeket tetszőleges arányban összekeverhetjük, kiválaszthatjuk a kedvenceinket, vagy alkalmazhatjuk csak az egyiket. A lehetőségek tárháza végtelen. Emellett szintén tetszőleges arányban adhatunk az olajos részhez shea vajat, amelyet bármelyik bioboltban megtalálhatunk. Ha olajosodásra hajlamos az arcbőrünk, akkor érdemes csak shea vajat alkalmazni és kihagyni az olajokat. Ha erősebb, hosszabban tartó hidratálást szeretnénk, akkor valamelyik olajat javaslom.

Az emulgeálószer a fentebb írtak alapján elengedhetetlen. Használhatunk BTMS 25 vagy BTMS 50 rövidítésű emulgeátorokat, segédemulgeátorként cetil-alkoholt vagy cetearil-alkoholt. A lényeg csupán annyi, hogy az összmennyiség a receptnek megfelelő legyen.

Az E-vitamin antioxidáns, amelyre – amellett, hogy jótékony hatása van a bőrre – azért van szükség, hogy megakadályozza az olajok, illetve a shea vaj avasodását, ezáltal a termékünk romlását.

Az illatanyag és a színezék tetszés szerint választható és alkalmazható.

Elkészítés:

  1. Egy hőálló főzőpohárban összekeverjük a desztillált vizet, a glicerint és az Aloe verát. Egy másik pohárban pedig az olajat és az emulgeálószert (segédemulgeátort, ha használunk). Mindkét poharat felmelegítjük, hogy megolvadjon az olaj, és a bennük lévő folyadékok hőmérséklete közel azonos, 70 °C-os legyen. Ezt távhőmérővel tudjuk ellenőrizni.
  2. Miután elértük a kívánt hőmérsékletet (fontos, hogy a víz ne forrjon fel, és az olaj se melegedjen túl, mert ez káros hatással lehet a termékre), a vizes fázisba lassan és óvatosan beleöntjük az olajos fázist folytonos kevergetés közben. Ezt a műveletet célszerű botmixerrel végezni, hogy minél intenzívebb legyen a folyamat. Ekkor képződik a tejfehér színű emulziónk, ez az a lépés, amikor az olajos fázist finoman diszpergáljuk a vizes fázisban.
  3. Miután kellően összekevertük az anyagokat, és figyeltünk arra, hogy ne habosodjon fel (mert ekkor a légbuborékokkal további szennyező anyagokat juttatunk a krémbe), hagyjuk lehűlni az emulziót. Ha mégis felhabosodott a krém, akkor várunk egy kicsit, és a tetejéről eltávolítjuk a habréteget.
  4. Miután kellő mértékben lehűlt, körülbelül 40 °C-ra, hozzáadhatjuk a tartósítószert, az E-vitamint, az illatanyagot és a színezéket.

Használjuk tetszés szerint, egészséggel!

search icon