A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a vizes élőhelyek megóvása és rehabilitációja segíthet megküzdeni az éghajlati válsággal. Ráadásul számos olyan ökoszisztéma szolgáltatást is nyújtanak, melyek haszna felbecsülhetetlenül nagy.
Bár csak bolygónk 4%-át borítják, de az összes állatfaj 40%-a él vagy szaporodik a vizes élőhelyeken, miközben az összes szervesanyag egyharmadát tárolják, például csak a tőzeglápok és tőzegtalajok kétszer annyi szenet raktároznak mint a világ összes erdejének teljes biomasszája együttvéve. Emellett pedig világszerte több mint 1 milliárd ember jut a vizes élőhelyek segítségével tiszta vízhez és élelemhez.
Ennek ellenére nem becsüljük meg őket kellőképp. Az 1970-es évek óta világszerte 35%-kal, lokálisan pedig akár 60%-ban semmisültek meg ilyen területek. Az okok sokrétűek, elsőrendűen viszont a gátépítések, a talajvízhasználat valamit a mezőgazdaság előretörése tehető felelőssé a folyamatban. Ráadásul amikor ezek a területek elpusztulnak, a bennük tárolt szén is felszabadul, így kétszeresen is károsul a klíma.
Az éghajlatváltozással egyre szélsőségesebbé válnak az időjárási események. Ezek hatását a vizes élőhelyek, például a partvidékek mangrove mocsarai jelentősen képesek csökkenteni. Például egyes számítások szerint az Egyesült Államok keleti partvidékén található mocsarak 625 millió dollárral csökkentették 2012-ben a Sandy hurrikán okozta károkat.
Az ilyen területek hasznosságát még hosszan lehetne sorolni, de a védelmükre hozott intézkedésekről keveset hallani. Ma a Föld vizes élőhelyeinek egyötöde áll csupán védelem alatt, miközben a klímaváltozással szembeni és a biodiverzitás megőrzését célzó harcban az egyik legerősebb szövetségesünket jelentik.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(dw.com)