A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói vadon élő és állatkertekben, szafariparkokban lakó maszáj zsiráfok testarányait vizsgálták.
A National Geographic magazin publikációja szerint, a kutatók arra jutottak, hogy a testmérethez viszonyítva a nem harcoló nőstények nyaka hosszabb. A vizsgálatok szerint a nőstények nagyobb tápanyagigénye állhat a nyakhossz hátterében.
A zsiráfok nyakával már Lamarck és Darwin is foglalkozott. A két természettudós arra a következtetésre jutott, hogy hosszabb nyakkal elkerülhető a többi növényevővel való versengés. Később azonban új elmélet látott napvilágot, amelyben már úgy vélték, hogy a zsiráfok nyakának hossza a párválasztás során zajló harcokkal áll összefüggésben.
A hímek ugyanis a nyakukat egymáshoz ütik, illetve azt erőkarként használva a fejükön lévő csontkinövésekkel igyekeznek nagy lendítésekkel ütéseket mérni egymásra. A hosszabb nyak ezekben a harcokban előnyt jelenthet (hosszabb erőkarral nagyobb ütésre képes az állat), és a hosszabb nyakú győztes adhatja át a génjeit a következő generációnak. Ez alapján azonban a hímeknek hosszabb nyakúaknak kellene lenniük, mint a nőstényeknek.
Technikailag értve valóban hosszabb is, ám a hímek alapvetően nagyobb termetűek, 30-40 százalékkal haladja meg testméretük a nőstényekét
– magyarázta Doug Cavener, a kutatás vezetője.
Kapcsolódó bejegyzések
A zsiráfok, a sárgarépa és a statisztika
A zsiráf intelligensebb, mint amilyennek eddig gondolták.
A nőstény nyaka és törzse hosszabb a hímekénél, míg a hím mellső lábai hosszabbak, és a nyaka is vastagabb a nőstényekénél. Különbség még az is a két nem között, hogy a hím függőlegesen felegyenesedve tartja a fejét, a nőstény pedig testalkatából adódóan előre dőlve, ferdén. Az állatok testméretei az ivarérettségre válnak véglegessé, a nőstények ezt követően szinte folyamatosan vemhesek, vagy szoptatják kicsinyüket. Ez pedig hatalmas energiaigényt jelent.
Kapcsolódó bejegyzések
Szomjaznak a zsiráfok az afrikai aszályban
Egyes hírek szerint akár 4000 zsiráf is elpusztulhatott a súlyos aszály miatt, de sok kenyai számára sem rózsásak a kilátások.
A zsiráfok csak néhány fafaj leveleit eszik meg, és nem a fák tetejéről, hanem azok belsejéből szeretnek legelni. Ezt pedig a hosszú nyak igencsak segíti, így beljebb tudnak nyúlni a fák közepébe. Ez a fajta legelés különösen a nőstényekre jellemző. A felfedezés alapján még fontosabb a fogyatkozó létszámú maszáj zsiráfok egyre csökkenő élőhelyének megőrzése, hiszen csak így biztosítható a megfelelő táplálkozás a számukra.
A Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott állatfajaink védelme és fenntartása, melyet a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.
Fotó: Canva