Amikor Millan M. Millan, a mediterrán éghajlat szakértője még kisfiú volt, apja magával vitte őt a dél-spanyolországi száraz bozótos vidékén, a maquis nevű területen gyakran végzett vadászatokra és sokszor megállt, hogy megmutassa neki, hogyan kell olvasni a környező időjárásról, rámutatva arra, hogy „egy felhő, amely reggel egy bizonyos helyen van, délutánra máshová költözik és esőt indít el”.
Figyelték az esők kialakulását a tájban, és megtervezték a hazafelé vezető útvonalat, hogy ne ázzanak el. Millan nem tudhatta, hogy 40 évvel később az Európai Bizottság felkérte, hogy derítse ki, miért tűntek el a délutáni esők, amelyeket ő és az apja olyan szívesen követett a hegyoldalakon, a Földközi-tenger nyugati medencéjében, és miért száradtak ki a folyók a nyomukban.
Veszélyes konfliktusforrás a napsugárzás és a csapadék manipulálása
A „víz nemzi a vizet”, vagyis az egészséges tájak mintha vizet termelnének.
A leendő Dr. Millan, a Földközi-tengeri Környezetvédelmi Központ vezetője, aki áramlástanból, ipari mérnöki tudományokból, repüléstudományból, légkörfizikából és spektroszkópiából, szinoptikus meteorológiából és időjárás-előrejelzésből szerzett diplomát, valóban rájött, miért tűnnek el a nyári esők.
A Földközi-tenger nyugati medencéje egykor buja volt, hatalmas tölgyerdőkkel, forrásokkal és kiterjedt parti mocsaras területekkel. A korai rómaiak szerint egy mókus a Pireneusoktól a Gibraltári-szorosig képes volt ágról ágra haladni úgy, hogy soha nem érintette a földet. Kétezer évvel ezelőtt, a Római Birodalom folyamatos terjeszkedésével ez kezdett komolyan megváltozni, és a változás napjainkban is tart.
A földhasználat zavaró hatásai (bányászat, ipari terjeszkedés, erdőirtás, talajművelés, urbanizáció), amelyek a történelmi idők során felhalmozódtak, és az elmúlt 30 évben jelentősen felgyorsultak, alkalmatlanná tették a tájat arra, hogy támogassa a régió éghajlatát.
„A termőtalaj maga az élet” – Interjúnk Kökény Attila no-till-szakértővel
Aki kíváncsi Millan részletes történetére, és hogy a talaj, a víz és a növények hogyan működnek együtt a víz újrahasznosításában, az a teljes írást Kökény Attila Talajmegújító Mezőgazdaság oldalán olvashatja el.
