A KecskemĂ©ti Neumann János Egyetemen rendezett szakmai kerekasztal beszĂ©lgetĂ©sen Magyarország kutatĂłi, mĂ©rnökei Ă©s szakemberei kerestĂ©k a válaszokat a jövĹ‘ alternatĂv közlekedĂ©sĂ©re. Â
A világ földrĂ©szein más Ă©s más a gondolkodás jelenleg a CO2 kibocsátás csökkentĂ©se terĂ©n. Ez Ăşj gondolkodást feltĂ©telez a mĂ©rnökök rĂ©szĂ©rĹ‘l, hiszen az elĹ‘zĹ‘ száz Ă©vben ugyanazt az ĂĽzemanyagot használtuk, Ă©s a járművet fejlesztettĂĽk az ĂĽzemanyaghoz. Ez a tendencia most megfordul, az ĂĽzemanyagokat teszteljĂĽk, Ă©s ehhez Ă©pĂtjĂĽk a kĂĽlönbözĹ‘ járműveket. Az egyes földrĂ©szek szabályozásában fontos kĂĽlönbsĂ©g, hogy százalĂ©kos arányban a tankban használt Ă©rtĂ©k vagy a teljes jármű Ă©letciklusa jelenti a környezeti terhelĂ©si Ă©rtĂ©ket.
Kerekes Ervin, az AVL Hungary KFT. projektvezetĹ‘je szerint, az egyes földrĂ©szeken a politikai Ă©s ĂĽzleti Ă©rdekek is befolyásolják a szabályozást, szakmailag Japán tĂ©nyalapĂş gondolkodása áll legközelebb a valĂłdi környezetvĂ©delmi törekvĂ©sekhez, ahol a hibrid meghajtás irányában vĂ©gzik a fejlesztĂ©seket. A kecskemĂ©ti Neumann János Egyetem InnovatĂv Járművek Ă©s Anyagok TanszĂ©kĂ©n világszĂnvonalĂş kutatásfejlesztĂ©s folyik a hidrogĂ©n Ă©s a napelem hajtásĂş járművek kialakĂtásában.Â
Kun Krisztián, a NJE JárműtechnolĂłgiai KutatĂłcsoport-vezetĹ‘je bemutatta az egyetem világversenyeken bizonyĂtott napelemes Megalux autĂłját, Ă©s az elektromos motorokat. Egyre inkább a hosszĂştávĂş elektromos autĂłzás felĂ© tolĂłdik a lakossági igĂ©ny, de ezek egyre nagyobb akkumulátorokat feltĂ©teleznek. Az elektromos meghajtás is rövid hatĂłtávon, városi közlekedĂ©sre lehet alkalmas, de a szakember továbbra is azokat az ĂĽzemanyagokat tartja fenntarthatĂłnak, ami visszatáplálhatĂł, szigetszerűen ĂşjrahasználhatĂł.
Dr. Zöldy MátĂ©, a BME tudományos fĹ‘munkatársa Ăşgy vĂ©li, nem lehet az infrastruktĂşra kĂ©rdĂ©s mellett elmenni, hiszen, ha hirtelen a világon mindenki elektromos autĂłra váltana, akkor a jelenlegi hálĂłzatokat is ehhez kell kiĂ©pĂteni. A szakember szerint Ă©rdemesebb a meglĂ©vĹ‘ hálĂłzat használatában gondolkodni olyan megĂşjulĂł ĂĽzemanyaggal, ami etikai szempontbĂłl nem Ă©lelmiszer alapĂş, de visszatáplálhatĂł, mint pĂ©ldául a hidrogĂ©n vagy hulladĂ©kbĂłl előállĂtott ĂĽzemanyag. A vegyĂ©szmĂ©rnökök Ă©s a járműmĂ©rnökök egyĂĽtt gondolkodása mĂ©g sosem volt ennyire fontos.
Dr. Hanula Barna, a SzĂ©chenyi Egyetem JárműmĂ©rnöki Kar volt dĂ©kánja szerint, ha globális problĂ©mát kell megoldani, akkor a globális számokat kellene vizsgálni. Az emberisĂ©g Ăşgy működik, hogy feltalálunk valamit Ă©s azt mindenre akarjuk alkalmazni, de nem biztos, hogy ez a helyes irány. JĂł ötlet-e az áramtermelĂ©st növelni, ha mĂ©g nem oldottuk meg a forrást? Milyen a minĹ‘sĂ©ge a kĂĽlönbözĹ‘ eszközökkel megtermelt elektromos áramnak? A rendszerek közötti költsĂ©ghatásokat, megĂşjulĂł energiát mire használjuk, hogyan kötjĂĽk be a hálĂłzatba? Az akkumulátorokon energiát tárolni nem lehet hosszĂştávon a vegyi anyagok lekötött formáihoz kĂ©pest, tehát az erĹ‘műveket szigetĂĽzemmĂłdban Ă©rdemes használni. A versenysportban is vannak kutatások, fejlesztĂ©sek a CO2 kibocsátás csökkentĂ©sĂ©re, azonban az itt dolgozĂł mĂ©rnökök is azt állĂtják, az elektromos meghajtással jelenleg jĂłval több környezeti megterhelĂ©st mĂ©rtek, mint a belsĹ‘ Ă©gĂ©sű motorokkal – tette hozzá a szakember. Â
MĂ©száros Virág, a HUMDA HidrogĂ©n Munkacsoport vezetĹ‘je szerint a legjobb terĂĽlet a kĂsĂ©rletezĂ©sre a motoros Ă©s autĂłs versenysport, hiszen a világ kiválĂł vegyĂ©szei Ă©s mĂ©rnökei tesztelik a hatĂ©konyságot a gyakorlatban. Jelenleg a karbonsemleges szintetikus ĂĽzemanyagban látják azt a megoldást, amellyel 65 százalĂ©kkal csökkenthetĹ‘ a károsanyag kibocsátás.
Talmácsi Gábor világbajnok, egykori gyorsasági motorversenyzĹ‘, a rendezvĂ©ny moderátora is ezt az irányt látja kivitelezhetĹ‘nek, hiszen az ĂĽzemanyag felhasználás csökkentĂ©se a versenysportnak elemi Ă©rdeke, de a belsĹ‘ Ă©gĂ©sű motorokat nem lehet lecserĂ©lni elektromosra a versenysportban hiszen a teljesĂtmĂ©nyt nem akarják elengedni. Â
dr. Homoki Tamás, KecskemĂ©t város alpolgármestere Ăşgy látja, egy város napi Ă©letĂ©nek a közlekedĂ©si tervezĂ©se összetett, nem minden városban van lehetĹ‘sĂ©g metrĂł, villamos, troli Ă©pĂtĂ©sĂ©re. Az is fontos szempont, hogy az elektromos buszok mekkora sĂşlyterhelĂ©st jelentenek az akkumulátorok miatt az ĂşthálĂłzatra, Ă©s mekkora távolságot tudnak egy töltĂ©ssel megtenni. KecskemĂ©ten jelenleg 70-80 autĂłbusz van forgalomban, a tisztán elektromos meghajtásĂş buszok egy töltĂ©ssel nagyjábĂłl 150 kilomĂ©tert tesznek meg, Ă©s jelenleg dupla annyiba kerĂĽlnek, mint a dĂzel meghajtásĂşak. Ráadásul a fűtĂ©st, az utastájĂ©koztatást is ugyanabbĂłl a töltĂ©sbĹ‘l kell megoldani, az alföldön sĂk a terep, de máshol a hegyi menet is csökkenti a megtehetĹ‘ távolságot. Jelenleg környezeti terhelĂ©sben 1,7-szerese a terhelĂ©se egy elektromos busznak a belsĹ‘ Ă©gĂ©sű motoros meghajtással szemben, a cĂ©l a szemĂ©lygĂ©pjárművek használatának csökkentĂ©se a belvárosban, az elektromos busz a zĂ©rĂł emissziĂłs centrumban rövid távolságon lehet megoldás. Â
A szakemberek egyetĂ©rtettek abban, hogy a jövĹ‘ közlekedĂ©sĂ©ben a legfontosabb irány a tárolásra Ă©s visszatöltĂ©sre alkalmas rendszerek fejlesztĂ©sĂ©ben rejlik. A jövĹ‘ közlekedĂ©sĂ©ben most mindennĂ©l fontosabb, hogy a mĂ©rnökök Ă©s a vegyĂ©szmĂ©rnökök szakmai kutatásait támogassuk, hogy minĂ©l hamarabb ki tudjon alakulni a jelenlegi, önmagukban is elĹ‘remutatĂł Ă©s innovatĂv, de többmegoldásos rendszerek után a tömegcĂ©lra használhatĂł, környezetbarát átállás. A hidrogĂ©n bár nagyon kicsi elem Ă©s könnyen „szökik”, a jelenlegi kutatások azt támasztják alá, hogy a jövĹ‘ben a benzinkutakon akár gazdaságosan lehet majd ĂĽzemanyagkĂ©nt használni a fuvarozásban, a szemĂ©lyi, illetve a közössĂ©gi közlekedĂ©sben.
(NJE)Â