Pécsett a minap már a városban is látták Toldi Miklós híres ellenfeleit, a toportyánokat. A ragadozó egyáltalán nem ritka itthon, és meg sem közelíti az Arany János által leírt veszélyes fenevadságot. Ugyanakkor mégis van mire figyelni, ha megjelennek a környezetünkben.

Röviden lezárhatnám a témát azzal, hogy úgysem fog vele találkozni senki. Ez igaz a városon kívül, ugyanis annyira rejtett életmódot folytat, hogy hiába vannak mára számosan, még a területen gyakran kerülő vadász is ritkán akad rájuk. Pedig hangjuk sokszor messze hallatszik az éjszakában, de szem elé nem kerülnek.

Nem úgy a városban, ahol tudják, hogy szinte semmilyen veszély nem leselkedik rájuk, kaja viszont van bőven. Rendkívüli alkalmazkodóképességű vad. Gondoljunk bele, hogy alig 30 év alatt úgy visszatelepült a Balkánról, hogy mára egész évben vadászható dúvad, annyi kárt okoz a csülkös- és apróvadban.

Roppant intelligens vad, ezért pontosan tudja, meddig „mehet el” a városban. Tisztában van azzal, hogy fényes nappal is grasszálhat, és a rengeteg szemét valódi terülj-terülj asztalka. Félni nem kell tőle, mert Arany Jánoson kívül eddig más nemigen „dokumentált” nádifarkas-támadást. Ez nem jelenti azt, hogy erre ne lehetne példa, ha például hirtelen meglepjük, és sarokba szorul. Erre azonban kevés az esély.

Sokkal nagyobb bajt jelenetek a különféle házi kedvencekre, jószágra és emberre is veszélyes kórokozók, amelyek rajta és benne bejutnak a városba. Ezért kell mihamarabb elejét venni a nem kívánt szomszédságnak.

Te is segíthetsz! Ne szemetelj, ne etesd, ne itasd őket, mert odaszoktatod őket!

Kapcsolódó bejegyzések

A toportyán meghódítja Európát

Hazánk területéről a 20. század közepére tűnt el a faj, azóta azonban újra megjelent, ráadásul minden évben növekszik az egyedszámuk.