Mit tudunk tenni Magyarországon, hogy tisztábbak legyenek a tengerek?
Mit tudunk tenni Magyarországon, hogy tisztábbak legyenek a tengerek?

Magyarországot minden oldalról szárazföld határolja, a világ 48 olyan országának egyike, amelynek nincs tengerpartja. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy itthon nem sokat tehetünk a tengeri ökoszisztémák védelméért, ez azonban tévedés. Nézzük meg, milyen lehetőségeink vannak, ha tenni akarunk a világtengerek egészségéért!

A folyók a tengerig érnek

Magyarországon nincs lefolyástalan terület, ami azt jelenti, hogy minden folyóvizünk végül a tengerbe jut. A Kárpát-medence esetében ez a tenger nem más, mint a Fekete-tenger, ahova a Vaskapu-szoroson át hömpölygő Duna szállítja a vizet. Ebből következően tehát, ha a hazai folyóvizeinket szennyezzük, végeredményben a tengert szennyezzük.

A legnagyobb szennyezők az ipar és a mezőgazdaság, amelyekre magánemberként sajnos viszonylag kevés közvetlen befolyásunk van. Ugyanakkor mi döntünk arról, hogy háztartásunkban hogyan menjenek a dolgok, a statisztikák pedig azt mutatják, hogy ennek a mezőgazdaságéhoz mérhető hatása van vizeink tisztaságára. 

A legnagyobb szennyezők

A vízhez kötődő iparágak egy része a folyóvizekbe engedi a gyártási folyamatok során felhasznált vegyszereket és más, az élővilágra nézve veszélyes anyagokat. Ez a művelet lehet kontrollált, törvényileg szabályozott határértékekhez igazodó, de sajnos időről időre előfordulnak szándékos szennyezések, illetve balesetek is. 

A második legnagyobb szennyezőnek a mezőgazdaság számít. Elsősorban a túlzott mennyiségben alkalmazott műtrágyák és növényvédőszerek bemosódásából adódnak problémák. A vizekben felhalmozódó foszfor és nitrogen (mint növényi tápanyagok) olyan folyamatokat indíthatnak el, amelyek veszélyt jelentenek a vízi ökoszisztémákra. A tengereken előforduló holt zónákban például a tápanyagtúltengés nyomán algavirágzás indul, melynek következményeként drasztikusan lecsökken a víz oxigéntartalma, illetve esetenként a víz mérgező toxinokkal is szennyeződik. Ezekről a területekről az állatvilág eltűnik.

Algavirágzás a túltengő tápanyagtartalom miatt

Mit tehetünk magánemberként?

  • Háztartásodat vezesd környezettudatosan!

Otthonunk, ruháink vagy épp tárgyaink tisztaságának kulcsát nem a vegyszerek jelentik. Természetes tisztítószerekkel hasonló eredményeket érhetünk el. Azontúl, hogy az ilyen megoldásokkal legtöbbször spórolhatunk is, a szennyvízbe sem kerülnek olyan anyagok, melyek veszélyesek lehetnek a környezetre!

  • Gyűjtsd külön az olajat!

A használt sütőolaj rendkívül veszélyes, ha élővizekbe kerül. Egyetlen csepp használt étolaj akár 1000 liter élővizet is elszennyezhet. Ma már számtalan helyen leadhatjuk az összegyűjtött sütőolajat, amelyből aztán bioüzemanyag vagy más hasznos anyag készül. 

  • A vécén csak azt húzd le, ami oda való!

Az élelmiszer-maradék, a sütőolaj vagy épp a lejárt gyógyszerek semmiképp sem valók a vécébe! Utóbbiakat le tudod adni a gyógyszertárakban, így veszélyes anyagaiknak esélyük sincs a természetes vizekbe kerülni.

  • Gyűjtsd szelektíven a hulladékot!

Számos olyan hulladék keletkezik a háztartásban, melynek a legjobb helye a szelektív gyűjtőben van. A műanyagok esetében például a mikroműanyagok miatt, az elemek esetében pedig a veszélyes vegyi anyagok miatt fontos, hogy ne hulladéklerakóban vagy – még rosszabb esetben – erdő szélén vagy folyóparton végezzék.

A fentiek csupán néhány példa arra, hogy mely területeken tehetünk környezetünk és folyóvizeink épségéért. A legfontosabb talán az, hogy próbáljunk minél tudatosabbak lenni a mindennapokban, legyen szó vásárlásról, hulladékkezelésről, utazásról vagy bármilyen háztartási tevékenységről. 

Magyar cég a szennyvízkezelés élvonalában

A magyar Pureco számos saját fejlesztésű megoldásával azon dolgozik, hogy a szennyvízkezelés fenntartható és környezetbarát legyen. Projektjeik a világ számos pontján futnak, olyan helyeken is, ahol a szennyvízkezeléshez szükséges infrastruktúra lényegében nem létezik. Megoldásaik az esővízgyűjtésre, -kezelésre, -tárolásra és -visszaforgatásra, valamint a szennyvízgyűjtésre és az ivóvízelosztási rendszerek létrehozására, tisztítására is kiterjednek. 

Nemzetközi összefogásra és civil kurázsira is szükség van

Jelentős folyóink szinte mindegyike határainkon túlról érkezik hazánkba. Ebből az is következik, hogy ha mi mindent meg is teszünk vizeink védelmében, az eredmény nem csak rajtunk múlik. Mindannyian emlékezhetünk például a tiszai ciánszennyezésre, mely Románia felől érkezett hozzánk. Napjaink egyik legjelentősebb szennyezése a Tiszán és mellékfolyóin főként Kárpátaljáról érkező műanyag és háztartási hulladék, aminek oka a nem megfelelő vagy épp nem is létező hulladékkezelés északkeleti szomszédunknál. Hogy elkerülhetők legyenek az ilyen események, nemzetközi összefogásra, közös szabályok elfogadására és ezek hatékony betartatására is szükség van.

A probléma megoldásának előmozdításában a civileknek is komoly szerepük lehet. A PET-Kupa nevű szerveződés például már egy évtizede dolgozik azon, hogy a Tiszába és a mellékfolyóiba kerülő hulladékot eltávolítsa, megóvva ezzel a folyó és az árterek élővilágát. 

Többet szeretnél megtudni?

Ha szeretnél többet megtudni arról, milyen veszélyek fenyegetik a tengereket, és hogy mit tehetünk a megvédésük érdekében, látogass el a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvényére, a Kék Bolygó Alapítvány szervezésében megrendezésre kerülő Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expóra és Élményprogramra! 

Az esemény egyedülálló élményeket, tartalmát és látványvilágát tekintve is kiemelkedő kiállítást, kézzelfogható megoldásokat, szakmai programot és interaktív játékokat kínál a fiatalabb generációnak, a nagyközönségnek és az üzletnek egyaránt. A rendezvényre a belépés díjtalan.

Találkozzunk 2023. szeptember 27. és október 1. között a Hungexpón! 

További részletek: planetbudapest.hu

search icon