Mitől függ a hazai benzinár?

Az elmúlt hetekben egyre több hírt olvashattunk a benzinárak emelkedésével kapcsolatban, ami sokaknál kiverte a biztosítékot. Sok magyarnak még mindig az autó a fő közlekedési eszköze, így a megnövekedett költségek nagy terhet rónak az autótulajdonosokra. De mi okozza ezt a jelentős áremelést? Vajon a benzinár-krízis elég lehet ahhoz, hogy leváltsák szeretett járművüket, vagy inkább dühösen továbbra is a négykerekűben ülnek majd? Egyáltalán mekkora az autósok felelőssége?

Mielőtt a helyzet közlekedési aspektusát vizsgálnánk, következzék egy kis áttekintés arról, honnan is érkezik a benzin, miként változott az ára az elmúlt évtizedekben, és mi vezetett árának hullámzásához.

Kapcsolódó bejegyzések

Tudtad, hogy különböző közlekedési eszközeink mennyire szennyeznek?

Közlekedési eszközeink komoly karbonkibocsátással bírnak. Jó, ha tudjuk: egy repülőút akár 5 tonna CO2 emissziót jelenthet.

Fekete aranyból színtelen üzemanyag

A gépjárművekben használt benzint nyers kőolajból állítják elő. A kőolajról két fontos dolgot talán mindannyian tudunk: a kitermelése, a szállítása és a feldolgozása meglehetősen olcsó, ezért is ez az első számú energiaforrás. Mivel azonban nem megújuló energiaforrás, már csak véges mennyiség áll rendelkezésünkre. Ezzel is számolnunk kell majd a jövőben, amikor az árakat figyeljük, hiszen minél kevesebb van belőle, annál magasabb lesz a piaci ára.

Miből tevődik össze a hazai benzinár?

A hazai árakat két tényező befolyásolja leginkább. Az egyik az, hogy a nyersolaj árát amerikai dollárban számolják, így az árfolyamváltozások nagy hatással vannak az üzemanyagárakra is. Az elmúlt évek során mi is tapasztalhattuk, hogy a forint leértékelődött. A forintárfolyam alakulása bizonytalan, és a szakértők szerint a jegybanki politika, illetve az ország gazdasági helyzete nem indikálja a javulást. Így pedig minél gyengébb a forint a dollárral szemben, annál drágább lesz a pénznemváltás miatt az üzemanyag.

A másik tényező a magyar árak alakulásában a Brent nyersolajára, amelyet hordóra szabva adnak meg. Egy hordó nagyjából 160 liter nyersolajat tartalmaz, amelyből kb. 40 liter benzint lehet előállítani. A többiből melléktermék, például bitumen vagy pakura lesz. Jelenleg 85 dollár körül mozog egy hordó olaj ára: negyedelve 21,25 dollár a 40 liter benzin, 0,531 dollár az egy liter benzinhez szükséges nyersanyag ára. Mivel a dollár árfolyam 313 forintnál áll ebben a pillanatban, ez 166,2 forint/liter árat jelent.

Ezek ismeretében nézzük meg, miből is áll a benzinár Magyarországon (a sportmotor.hu korábbi számításait alapul véve). Visszafelé haladva megismerhetők az árakat befolyásoló szereplők is. A cikk írásának időpontjában a Holtankoljak.hu adatai alapján a 95-ös üzemanyag átlagára 497 forint/liter, hiszen a MOL nemrég bejelentette az újabb áremelést.

• A benzin 21%-os áfája jelen esetben ~104,37 forint.
• Emellett jövedéki adót is fizetni kell utána, ezt a NAV határozza meg negyedévenkénti Brent olajátlagár alapján. A NAV számítása szerint 72,43 dollár volt a Brent hordónkénti ára július 1-je és szeptember 15-e között. Mivel ez magasabb a törvényben rögzített 50 dollárnál, a benzin literenkénti jövedéki adója 120 forint.
• A Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) tagi hozzájárulási díjával is számolni kell, amit egy 90 napra elegendő biztonsági készlet tárolásáért szükséges kifizetni. Ez nem állandó, a tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg, legutóbb a járvány miatti visszaesés és a kormányzati intézkedések miatt döntöttek emelésről, ez most ~4,1 forint literenként.
• 2015-ös adatok alapján a fogyasztói ár kb. 12%-át tették ki a kis- és nagykereskedelmi árrések, ez kb. 60 forintot jelent ma, a nagykereskedelmi árat a nagyrészt monopolhelyzetben lévő MOL határozza meg.
• Az így megmaradó ~208,53 forint jelenti a benzin termelői árát, amely a nyersolaj, a szállítás, a finomítás és az adalékolás költségeit fedezi.
  • A fent számoltak alapján ~166,2 forint az egy liter benzin előállításához szükséges nyersanyag világpiaci ára, így 42,33 forint marad.
  • A szeptemberi hírek alapján a MOL finomítói árrése augusztusban 6 dollár/hordó volt, ez 160 liter nyersanyagra 11,73 forintot jelent literenként.
  • A szállítási költségek folyamatosan drágulnak, hiszen Európa-szerte sofőrhiány tapasztalható, de Nagy-Britanniában is hasonló állapotok uralkodnak. Igyekeznek minél több bért kínálni a jelentkezőknek, ezáltal a végső ár is csak emelkedik.

Az üzemanyagok árában nagy szerepet játszik még a bioüzemanyagok bekeverési aránya, amit hazánkban 2020. január 1-jén vezettek be. „Mivel nő az EU és a hazai közélet nyomása, hogy egyre több üzemanyagot használjunk karbonsemleges, megújuló vagy újrahasznosított forrásból, így jó eséllyel növelni kell az olajfinomítással és -kereskedelemmel foglalkozó vállalatoknak a bioüzemanyagok bekeverési arányát a teljes üzemanyag-kínálaton belül. Vagy olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az újrahasznosított alapanyagok (mint a mezőgazdasági hulladékok vagy a használt sütőolaj) nagyobb arányú felhasználását a finomítás során. […] Mivel ezek a termékek jellemzően drágábbak, mint a tradicionális forrásból származó szénhidrogének, a finomítók és olajcégek költségei nőnek” – írja a G7 cikkében Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.

A legfrissebb eu-s adatok alapján 2021. október 18-án euróra átszámítva Magyarországon még kedvezőbb a helyzet a benzinárak tekintetében (1,36 EUR/liter). Egy másik térkép szerint a magyarországi literenkénti adómérték a legalacsonyabbak közé tartozik, egyedül Románia előzött meg minket ebben a rangsorban. Adót legmagasabb százalékban az olasz, a görög és a finn benzin literenkénti ára tartalmaz (60%). Az első hivatkozási térképen látható, mely országokban magas a literenkénti benzinár.

Az egyes szereplők bár nagy hatással vannak az árakra, az igazi mozgatórugó a kereslet és a kínálat változása. A keresletet pedig nagyban befolyásolják a világ történései.

A koronavírus bedöntötte, az átoltottság felélesztette a közlekedést

Egy egész regényt ki lehetne adni a benzinár 2000-től bekövetkezett változásainak részleteiről. Fókuszáljunk most arra az időszakra, amely a jelenlegi árakat befolyásolja! Ehhez – bár nagyon sokan szeretnénk inkább elfelejteni ezt az időszakot – repüljünk vissza 2020 tavaszára!

A járvány megérkezett Európába, és egyre több országban azóta is komoly veszélyt jelent. 2020 tavaszán itthon is bejelentették az első korlátozásokat, aminek következtében jelentősen lecsökkent az utazásaink száma. Ebből egyenesen következik, hogy szerte a világon jóval kevesebben ültek autóba, a turizmus alábbhagyott, az üzemanyagok iránti kereslet is csökkent, ezzel párhuzamosan pedig az olajkereslet is bezuhant, a HOLD Alapkezelő szerint 25–30%-kal.

„Márciusban a világ vezető kőolajtermelő országainak képviselői (elsősorban Oroszország és Szaúd-Arábia) nem tudtak megállapodni a kitermelés csökkentéséről, ami bizonytalanságot, túltermelést okozott a nemzetközi olajpiacon. Ezáltal – az energiahordozók iránti kereslet hirtelen megcsappanásával párhuzamosan – az olajkészletek április elejére nagymértékben felhalmozódtak” – írja a KSH. Ezzel a benzin nagykereskedelmi ára 2020. április 1-jén 290 forintra mérséklődött, ami utoljára tíz évvel ezelőtt volt ennyire alacsony.

Ősszel, a járványügyi intézkedések enyhítésekor a kereslet azonban újra megnőtt, többet utazunk, városon belül is újra autóval közlekedünk. Ennek következtében az árak is emelkedtek, de az olajkitermelés nem tudott visszaállni a koronavírus előtti volumenre. Több vállalat is csődöt mondott, a piaci szereplők száma tehát csökkent, illetve a rendelkezésünkre álló kőolaj mennyisége is fogyóban van. A benzin iránti igény azonban minden korábbinál magasabb szintet mutat.

Elhozhatja ez a közlekedési forradalmat?

Amerikában Joe Biden zöldebb országot ígért megválasztásakor, és Európában is egyre nagyobb a törekvés a kőolaj-kitermelés csökkentésére, az energiaforrások zöldítésére. Ez azonban rendkívül lassú folyamat, számos szabályozás, befektetés, innovatív fejlesztés áll még a tervek megvalósítása előtt. Addig pedig részben az autósoké a felelősség. Bár az elektromos autók évről évre nagyobb számban jelennek meg itthon is, míg van kereslet az üzemanyagra, és sok régi típusú autó jár az utakon, a kőolaj és ezzel együtt a benzin ára is csak felfelé fog haladni.

„Ezen az időhorizonton [szerk.: 5–10 éven] belül ugyanis még emelkedik a feltörekvő országok növekvő autó- és műanyaghasználatból fakadó olajéhsége is. Ennek hatása ebben az évtizedben még erősebb lehet annál, amilyen mértékben az elektromos autózás terjedése és egyéb zöld lépések révén mérsékelhető az olajfelhasználás” – írja a HOLD Alapkezelő.

Így várhatóan nem lesz forradalmi változás az utakon és a járműpiacon. Bár érzékelhető, hogy sokkal kevesebb új autót vásárolnak már az emberek, az említett feltörekvő országok esetében továbbra is a robbanómotoros járművek jelentik a közlekedés alapját. Gondoljunk csak bele, hogy itthon, Magyarországon és Európában is milyen nagy problémát okoz még mindig az e-autókhoz kapcsolódó infrastruktúra kialakítása, karbantartása! Mit várunk hát az elmaradottabb országoktól?

Véleményem szerint az emberek kevés százaléka fogja letenni az autóját 500 forint feletti benzinár mellett. Már beleszoktak, belekényelmesedtek az autós közlekedésbe, és amíg nem lesz olyan környezetbarát opció, amely 100%-ban kielégíti az igényeiket, és nem jelent plusz idegeskedést a fenntartása és működtetése, addig fogukat összeszorítva, de ki fogják fizetni a szükséges litereket. Legfeljebb egyszerre kisebb mennyiséget vásárolnak várva, hogy talán a következő hétre csökkenni fog az ár.

Ne felejtsük el, hogy nem csak mi közlekedünk egyik városból a másikba, vagy épp bevásárolni! A kereskedelem is nagy szeletét teszi ki a világ közlekedésének, emiatt nemcsak a benzinárainkon, de például az élelmiszerárakon is meglátszik majd az olajár (és a szállítási költségek) változása. Így érdemes felkészülni minden eshetőségre, és mérlegelni, hogy valóban annyira fontos-e autóval közlekednünk.