Nézd meg, hogyan változott a bioélelmiszerek aránya Európában és hazánkban, és melyek azok a logók, amelyeket keresve organikus ételt találsz a boltban! Ha pedig úgy döntenél, hogy biokertészkedésbe fogsz, a következő tanácsokat jobb lesz szem előtt tartani.

Növekvő igény a bioélelmiszerekre

A válságok közepette egyre fontosabbá válik, hogy mit milyen forrásból szerezhetünk be. Sajnos a legutóbbi magyar statisztikai adatok a bioélelmiszerek fogyasztói piacát tekintve 2016-ból származnak, így az elmúlt évek felívelése nem látható, de így is érdemes megnézni a koronavírus-járvány és a háború előtti békeévek emelkedő számait.

A biotermékek fogyasztásában élen járnak a fejlett nyugati és skandináv országok. Dániában, Svájcban, Ausztriában, Svédországban, Németországban, Luxemburgba és Hollandiában már 2016-ban is meghaladta a 3%-ot a biotermékek részesedése a teljes élelmiszerpiacból. Összességében a közép- és kelet-európai országokban komoly lemaradás volt látható. A magyar bioélelmiszer-piac 30 millió eurós forgalmú volt, ami a teljes élelmiszerpiac 0,3%-át adta. Az egy főre jutó bioélelmiszer-fogyasztás 3 euró/fő/év volt, ami jócskán elmaradt a nyugat-európai országok átlagától (például Ausztria 254 euró/fő/év, Németország 180 euró/fő/év, de a csehországi adat is több mint ötszöröse a magyarnak, 19 euró/fő/év).

(Ez az arány azóta minden bizonnyal változott, de biztos, hogy nagy a különbség az egyes régiók között. Az sem zsákbamacska, hogy az egyes országok jövedelme és a bioélelmiszerek fogyasztása részben összefügg: ahol magasabb az életszínvonal, ott több jut biotermékekre is.)

Hogy döntsem el, mi a bio? – A logó sem mindegy

Ha piacon vagy kistermelőtől vásárolsz, egyrészt megvan a személyes bizalom, és a termelő munkában edzett keze lehet a bizonyíték az élelmiszer eredetére. A szabály azonban az, hogy ha egy gazdálkodó nem áll szerződésben egy tanúsító szervezettel – amely az éves tevékenységét üzemmérettől függetlenül évente legalább egyszer helyszíni szemle keretében felülvizsgálja –, akkor nem értékesítheti bioként sem a saját, sem pedig a beszerzett termékét. Lehet, hogy piaci környezetben erre nincs is szükség, de a szupermarketekben annál inkább.

Előrecsomagolt termékek esetében a tudatos vásárló logók után kutat. Ha egy terméken szerepel az „EU bio” logó, akkor biztos lehet benne, hogy a bioélelmiszer előállítása ellenőrzött módon történt.

Magyarországon két független szervezet adhat „bio” hitelesítést a termékeknek, amelyekre a szervezetek kódszáma is felkerül. Az „EU bio” logó mellett tehát a „HU-ÖKO-01” és a „HU-ÖKO-02” kódszámot is keresheted. Előbbit a Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Nonprofit Kft. adja ki, utóbbit pedig a Hungária Öko Garancia Kft.

Nincs különbség bio-, öko- és organikus termék között

Bár már 10 éve van jelen a EU „öko” címkéje, még sokszor összezavarodik a vásárló, ezért fontos tudni, hogy az Európai Unióban jogszabályban rögzítették, hogy a „bio”, az „öko” és az „organikus” kifejezések egymás szinonimai lehetnek. Velük szemben a többi hívogató passzusnak – mint a „friss”, a „natúr” vagy a „természetes” – már nincs ilyen erős szabályozása, érdemes ezekre odafigyelni.

Kilőtt az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya

Bár a biotermékekről régi a statisztika, az ökológiai gazdálkodás alá vont területekről 2020-as adatok is elérhetőek. (Noha a biotermékek aránya nem azonos az ökológiai gazdaságokéval, mégis jelzi, hogy 2016-tól ezen a területen is fejlődtünk.)

A KSH adataiból kiderül, hogy 2019-ben több mint 303 ezer hektárnyi terület állt ökológiai művelés alatt. Ez majdnem másfélszerese az egy évvel korábbinak, és két és félszerese az öt évvel ezelőttinek. 2019 volt a csúcsév a hazai mezőgazdaságot tekintve. 2021-re a szóban forgó terület minimálisan, 293 ezer hektárra csökkent, de az arányok nem különösebben változtak, mert csökkent a termelők száma is.

2016-ban új uniós támogatási formák nyíltak meg, amelyek felgyorsították az átállást. Az elmúlt évekre jellemző felfutást elég jól mutatja, hogy 2019-ben hazánkban közel 120 ezer hektárnyi ökológiai átállási terület volt. De ehhez az is hozzátartozik, hogy a teljes terület 60%-át az ökológiai gazdálkodásba bevont legelők és rétek képezik.

Nemzetközi összevetésben ugyanakkor itthon a teljes mezőgazdasági termelés arányában még mindig elég visszafogott a biogazdálkodás aránya. Ez 2020-ban nálunk a hatalmas ugrással együtt is csak 5,7%, miközben az Európai Unióban átlagosan már az előző években is 7–7,5% volt.

Érdekes jelenség, hogy noha szinte minden országban nő a biogazdaságok aránya, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban csökken. Ez szemléletbeli eltéréssel függhet össze; a fejlett, intenzív mezőgazdaságot folytató Hollandiában és Angliában alig 3% körül mozgott az ökológiai gazdálkodás aránya.

Legjobb a saját biokert

Szépkuthy Katalin, az ÖMKI szaktanácsadója elmondta, hogy míg pár évvel ezelőtt nem volt trend, most az új kertek kialakításakor egyre többen döntenek úgy, hogy kisebb-nagyobb területet kertészkedés céljára leválasztanak. Ám az ökológiai termelésnek még kiskerti méretben sem lehet csak úgy nekiesni, ez a vállalás tervezést és átgondolást igényel, különben a sikertelenségnek a motiváció esik áldozatul.

Először is szilárdan el kell határoznunk, hogy biokertészek leszünk. Ez az elhatározás megkívánja, hogy egész hozzáállásunkat, gondolkodásunkat átalakítsuk. Azt is tudnunk kell, hogy több fizikai munkára kell számítanunk. Az nem járható út, ha az ökológiai módszerek mellett itt-ott még használunk vegyszert. Csak a teljes vegyszermentességnek van értelme!

Vegyük szemügyre a kertünket! Milyen a tájolása? Milyen a lejtése? Hol haladnak a vízösszefolyások? Ha mellőzzük a vegyszereket, az ökológiai sokféleségre kell támaszkodnunk. A természet egyensúlyra törekszik, így legjobb fegyverünk a növénytársítás lesz.

Bízd a növénytársításra!

Klasszikus hármas a kukorica, a bab és a tök együttélése. A kukorica szára támaszként szolgál a babnak, amely a talaj nitrogénpótlásáról gondoskodik, a tök pedig leveleivel véd a gyomosodás és a talaj kiszáradása ellen. A tökfélék és a hüvelyesek párosítása magaságyásban is remekül működik. És ültessünk az ágyásainkba védőnövényeket is: fűszernövényeket, bársonyvirágot, sarkantyúkát, körömvirágot!

Legyünk türelmesek! Figyelembe kell vennünk, hogy a bioeljárások hatását csak később tudjuk lemérni, és a korrigálás is hosszabb időt vesz igénybe. Egy biokertet nem lehet egyik napról a másikra kialakítani, a folyamat 2–4 évet is igénybe vehet. És az a legjobb, ha a biokertészkedés nem ér véget a telekhatáron. Az a kiskert, amelyet olyan területek vesznek körül, ahol a kémiának van elsőbbsége, csupán egy kis sziget a tengeren. Sok élőlény számára olyan, mint a bibliai történetből ismert Noé bárkája. Ezért okos dolog, ha a biokertész minél több szomszéddal szövetséget köt!