A Magyar Nemzeti Bank szerdán prezentálta a Zöld pénzügyi jelentését, melyet innentől évente tervez bemutatni. A zöldítésben komoly szerepe van a bankoknak.
Dr. Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a jelentés bevezetőjében kiemelte, hogy a járvány ellenére egyértelmű előrelépés történt a zöld pénzügyekben tavaly, számos bank dolgozik zöldhitelek bevezetésén, a magyar állam pedig zöld állampapírokat bocsátott ki sikeresen.
Először is, fontos, hogy folyamatosan mérjük és tudjuk hol tart a pénzügyi szektor, valamint, hogy mennyire tudnak finanszírozóként jelen lenni a bankjaink.
– mondta Gyura Gábor, a jegybank fenntartható pénzügyek főosztályvezetője.
Hogy áll Magyarország gazdasága és bankszektora a zöldítésben?
A jelentésből kiderül, hogy hazánk bizonyos mutatókban előzi az EU-s átlagot, egyesekben megegyezik vele, de sokban még van hova fejlődnie.
Üvegházhatású gázok tekintetében Magyarország jóval átlagalatti kibocsátó, az egységnyi GDP-re vetített szén-dioxid kibocsátásunk veri még a V4-eket is. Bár a hulladék újrahasznosításban az EU-s átlag 48%, nálunk pedig csak 36%-on áll ez a mutató, de a korábbi évekhez képest így is komoly a javulás.
Kapcsolódó bejegyzések
Az Ecomate app segíthet majd a zöld pénzügyekben
Az ff.next és az Ecomate Solutions Kft. közösen, a GreenUp GmbH-val fejlesztett digitális megoldása, az Ecomate olyan innovatív applikáció, amely ötvözi a pénzügyi edukációt és a környezeti tudatosságra való nevelést.
Az Unió 2030-ra a mezőgazdaságban 25%-ra kívánja emelni az ökológiai termelés alatt lévő területeket; hazánk ezen a téren sajnos komoly lemaradásban van, hiszen nálunk ez az arány jelenleg csupán 5%. Elektromos és hibrid hajtású autókban sem állunk túl jó, hiszen a magyar utakon közlekedő autók csupán 0,11%-ka alternatív hajtású.
Hazai pénzrendszer szerepe a fenntarthatóságban
A bankok kulcsszerepe az, hogy mennyire támogatják tőkebevonással a fenntartható projekteket.
A pénzügyi közvetítői rendszer eddig csekély mértékben integrálta működésébe a környezeti fenntarthatósági szempontokat. A hazai pénzügyi tőke csupán néhány százaléka tekinthető zöldnek, míg a nemzetközi és a nemzeti célkitűzések eléréséhez nagyságrendekkel több privát beruházásra van szükség – mondta Gyura Gábor. Hozzátette azt is, a tavaly az MNB által kibocsátott zöld kötvények megmozgatták a piacot, és arra ösztönzik a vállalatokat, hogy ők is fektessenek zöld portfóliójú kötvénycsomagokba.
Kapcsolódó bejegyzések
Komoly lehetőséget szalasztunk el, ha nem átgondoltan újítjuk fel otthonunkat
Nagy mennyiségű energiát lehetne megtakarítani, ha az épületek felújításakor energetikai tervek is készülnének.
A jegybank felmérése szerint Magyarországon jelenleg 68 százalék azoknak a bankoknak az aránya, ahol a legfőbb döntéshozó szerv nem vitatja meg a klímakockázatokat, szemben az uniós 25 százalékkal. A hazai bankok 81 százaléka nem elemezte a klímakockázatok valószínűségét és hatását, míg uniós átlagban ez az arány 48 százalék. Pozitív fejleménynek nevezte, hogy a bankok több mint egyharmadánál nőtt a klímaváltozás stratégiai súlya.
Megállapították azt is, hogy az energiahatékony lakóingatlanok arányát is növelni kell, ami jelenleg 3%, míg az EU-ban 9,8%. A jegybank ennek ösztönzését a zöldjelzáloglevél-vásárlási programmal tervezi segíteni. A tőkepiacon látható pozitív trendek közé sorolták, hogy a kormányzati zöldkötvényállomány számottevően nőtt 2020-ban, az Uniós átlag 0,95%-hoz képest 1,9%-ra. Az európai piac egészén 15% körül van a zöld alapon kezelt befektetési alapok aránya, mely itthon sajnos még csak fél százalékot tesz ki, viszont így jócskán van tere a növekedésnek. Az MNB reményei szerint ez az állomány tovább nőhet a közeljövőben.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
Forrás: MNB, MTI