A városi környezet, az ipari csarnokok és a hatalmas panelházak rengeteg lehetőséget adnának a zöldítésre. Egy fiatal startup, a GIBox a csapadékgyűjtésre, a szigetelésre és a városi tetők kihasználására keresi a megoldást. Nem mindennapi termékével pedig meg is találta. Ez segítség lehet a városokban keletkező hőség kezelésében és a csapadékmegtartás problémájának megoldásában is.
A városokat nemcsak a kánikula hozhatja nehéz helyzetbe, hanem a nagy mennyiségben lezúduló csapadék is. Habár a zöldtetős rendszerekről már több esetben is írtunk, a csapadék tárolására is alkalmas változatuk, az úgynevezett kéktető egy kicsit más lehetőségeket rejt magában. A GIBox moduláris rendszeréről Nágel Péter Sebestyénnel, a cég ügyvezetőjével beszélgettem.
Kapcsolódó bejegyzések
Komposzt, bioszén és a szivacsvárosok
Az Agrofutura Kft. agroökológiai tevékenységet, valamint Gardenfutura néven szivacsváros-technológiát szolgáltat.
Miért éppen kéktető?
A vállalkozás családi eredetű. Péter édesapja kertészmérnök, 30 éve van a szakmában, tetőkerteket és zöldtetőket épít. Péter pedig mérnök, így kettejük ötletéből született meg a modul gondolata. Péter családjával lakótelepen nőtt fel, ahol nyáron a panelházak forrósága szinte kibírhatatlan volt. Ez az élmény és édesapja több évtizedes tapasztalata hívta életre a GIBoxot.
A szigetelés ugyanis nem terjedt ki a panelházak tetőire, így a felső emeleti hőség problémát okozott. A vízmegtartásra is képes moduláris zöldtető, vagyis kéktető többek között erre a nehézségre is kereste a választ: miként lehetne úgy szigetelni egy tetőt, hogy közben környezetbarát és fenntartható terméket állítsunk elő?
Mi is az a kéktető?
Ahhoz, hogy a GIBox lényegét értsük, Péter elmondta, hogy a hagyományos, extenzív zöldtető és a GIBox rendszere között a fő különbség a csapadékmegtartásban rejlik. A zöldtetők esetében egy növényzetet hordozó közeg kerül a tetőre, míg jelen esetben ez kiegészül egy csapadékmegtartó funkcióval is.
Kapcsolódó bejegyzések
Napelemes, zöld- vagy hűvös: így lehet klímabarát a tető
Az épületek tetői többféleképpen átalakíthatók úgy, hogy ezáltal nemcsak a tető hőmérséklete, de az épület energiafelhasználása is érdemben csökken. Vajon melyik a legjobb megoldás?
Ez nemcsak az aszályos időszakokban támogatja a modulokba telepített növényeket a túlélésben, hanem a csatornák megkímélését is elősegíti rendkívüli csapadékmennyiség esetén. Így a városokban tompítható a villámárvizek hatása, ráadásul a megtartott víz nyáron kontrollált körülmények között kerül ki a dobozokból, és ezzel kedvező mikroklímát idéz elő a házak tetején.
A GIBox moduljainak felépítése is izgalmas. Maga a doboz növényekkel együtt nagyjából 12–14 kg-ot nyom. A modult egy 60 cm hosszú, 40 cm széles és 30 cm magas dobozként kell elképzelni, amelyben egy 10 cm vastag hőszigetelő réteg is helyet kap. Így a növények ültetőközege 8 cm-es, emellett a teljes víztároló kapacitás 21 liter. Ez utóbbi 87 mm csapadéknak megfelelő térfogat.
A modulokba varjúhájfélék kerülnek, amelyek nemcsak jól bírják a szárazságot, de beporzóbarát növények is, így az adott kert biodiverzitását is segíthetik.
Hol lehet ideális megoldás a kéktető?
Városi környezetben az alapötletet hozó panelházak esetében igen eredményes lehet a telepítés. Ezenkívül a nagy ipari csarnokok fenntartási költségei is nagymértékben csökkenthetők a hűtés-fűtés és az energiafelhasználás vonatkozásában. Ehhez Péter és csapata pilot projektet is keres, amelynek keretében szemléltetni lehetne a különbségeket.
De családi házaknál is remek megoldás lehet a kéktető, ugyanis így a csapadékmegtartás és a hőszigetelés is adott egyetlen elemben.
Könnyebb javíthatóság, jó hatásfokú csapadékmegtartás
A modularitás nagy előnye, hogy a tető javítása sokkal könnyebb, mint egy hagyományos zöldtető esetében. Utóbbinál ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a tető vízszigetelése nem megfelelő, sőt, sok esetben javításokat kell végezni rajta más okok miatt is. Egy zöldtető kapcsán ez hatalmas munka: a földet le kell hordani, majd visszarakni, így a költségek is sokkal markánsabbak lehetnek.
Ezzel szemben a moduláris rendszer javítása sokkal egyszerűbb: ahol ázást észlelünk, ott elég pár ládát kiemelni, a javítás elvégzése után pedig minden visszakerül a helyére.
Péter több esetben is kiemeli a csapadékmegtartás fontosságát és a modulok nagy előnyét. Ugyanis a GIBox négyzetméterenként 87 liter csapadékot tud „befogni”, mindezt maximum 150 kilogrammos négyzetméterenkénti terhelés mellett. Hagyományos, extenzív zöldtető esetében ez a csapadékmennyiség kétszer-háromszor nehezebb tetőrendszert eredményezne.
Merre visz a moduláris kéktető útja?
A GIBox szép lassan utat tör magának: nagy érdeklődés övezi a terméket, több családi ház tetején már megtalálhatók a modulok. Péter egy több száz négyzetméteres ipari csarnok pilot projektjében látja a jövőt, de egyetemekkel és panelházakkal is terveznek.
A városokban megjelenő kéktető nagyságrendekkel javíthatná az ott élők életminőségét. Péter szerint a tetők egy kiaknázatlan területet nyújtanak a zöldfelületek növelésében és a csapadék okozta problémák megoldásában.
A jövő mindenképp a nagy épületfelületek zöldítése és a hőhatás csökkentése felé visz. A GIBox jó megoldás lehet több területen is arra, hogy fenntarthatóbb körülmények között élhessünk és dolgozhassunk az épületeinkben.
Képek: Nágel Péter Sebestyén
