Modern világunkban életünket behálózzák az újabbnál újabb technológiai vívmányok, amelyek nagyban megkönnyíthetik mindennapjainkat. Azonban az bizonyára mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem csak pozitívumokat rejtenek magukban az új találmányok. A műanyagok és egyéb kemikáliák elterjedésével a környezet szennyezésén kívül saját egészségünket is számtalan módon veszélyeztetjük. Ennek egyik kritikus eleme agyunk károsítása, ami akár mentális állapotunkat is hátrányosan befolyásolhatja. Hogyan működik az agyunk? Milyen részei vannak? Hogyan juthatnak az agyba káros anyagok? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Az agy működése

Az emberi test egyik legbonyolultabb része, nagyjából másfél kiló tömegű, és nélküle nem lenne emberi élet. Az agyunk rengeteg funkciót ellát szervezetünkben, többek közt a gondolkodásért, az érzékelésért, a mozgásért is felel.

Három fő részből áll, az előagyból (nagyagy), a középagyból és az utóagyból (kisagy), amelyek más-más feladatért felelősek szervezetünkben, ugyanakkor együttműködve tudják ellátni funkcióikat.

A nagyagy

Nevéből is adódóan a nagyagy teszi ki az agy legnagyobb és legfejlettebb részét, agytekervényeinket is ez foglalja magában. Többek között az emlékezés, a gondolkozás, a felismerés képességét ennek a régiónak köszönhetjük, amely további két részből áll, a jobb- és a bal agyféltekéből. Ezek egymással speciális idegsejtekkel kommunikálnak, és feladataik nagyban különböznek egymástól. A bal agyféltekénk például a beszédben, az olvasásban, a számolásban segít, illetve a logikai és az analitikus gondolkodásmódot köszönhetjük neki. Ezzel szemben a jobb agyféltekénk segítségével éljük meg az érzelmeket, ezenfelül például a problémamegoldó képességért és a vizuális megjelenítésért is ez a felelős. Érdekesség, hogy a jobb agyféltekénk testünk bal oldalát irányítja, a bal pedig jobb oldalunkat. Ezért, ha például valaki agyának a jobb része sérül, akkor ez a testének a bal oldalát béníthatja le, és fordítva.

A középagy és a kisagy

A nagyagyba mélyen beágyazva található a középagy, amely különböző reflexes tevékenységeinkért és például a szemmozgásért felelős. A kisagy, másik nevén utóagy tartalmazza a gerincvelő felső részét és az agytörzset. A létfontosságú funkciók betöltéséért felelős, mint például a légzés és a vérnyomás fenntartása.

A műanyagok jelen lehetnek az agyunkban is

Agyunk egyik legfontosabb része az úgynevezett vér-agy gát, amelynek elsődleges feladata a káros anyagok (nagy méretű molekulák és egyéb fehérjék) központi idegrendszerbe történő bejutásának akadályozása, miközben az agy számára nélkülözhetetlen tápanyagokat és az egyéb hasznos anyagokat átengedi. Az itt található, egymással szorosan összekapcsolódó sejtekből álló hálózat lényegében amolyan védőbástyaként funkcionál agyunkban, így megőrizve annak épségét. Éppen ezért is rémisztő, hogy ezen a gáton már a műanyagok is képesek lehetnek átjutni.

Kapcsolódó bejegyzések

Mikroműanyag mindenhol! – A csapból is ez folyik?

Számos helyről hallhatjuk a hétköznapokban, hogy ne használjunk egyszer használatos műanyagokat, hanyagoljuk a plasztikcsomagolású termékeket, ne vásároljunk műszálas ruhákat, illetve ritkábban mossuk őket. De miért probléma a rengeteg műanyag a világban? Hiszen megkönnyíti az életünket, olcsó és könnyű anyag. Mik azok a mikroműanyagok, és miért olyan veszélyesek? Azt már tudjuk, hogy mit ne tegyünk, de ideje tisztázni azt is, hogy mit tehetünk a probléma elharapózása ellen hétköznapi emberként.

Egy friss osztrák kutatás ugyanis felfedte, hogy egerek esetében a nanoműanyagok (amelyek átmérője 0,001 milliméternél is kisebb) a szervezetbe jutástól számított két órán belül az agyban is megjelentek [1].

A kísérlet során polisztirol (PS) részecskéket tartalmazó vizet adtak az egereknek. A polisztirol ma is megtalálható sok étellel érintkező tárolóban, tehát mi magunk is sokszor bevisszük szervezetünkbe. Sajnos már a műanyagok számtalan fajtája lehet jelen testünkben itt-ott, például a vérünkben, a létfontosságú szerveinkben, de még az anyatejben is.

Ez már önmagában is ijesztően hangzik, de a műanyagok bejutása az agyba további végzetes gondokat is okozhat. A vér-agy gáton átjutva ugyanis ezek a részecskék gyulladást okozhatnak az agyban, ami hosszú távon neurológiai elváltozásokat és akár betegségeket is kialakíthat, így például növelheti az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. A tudósoknak még nem sikerült egyértelműen feltárni az összefüggést, azonban így is több mint valószínű, hogy rövid távon az agyban lévő műanyagok ronthatják többek között a kognitív képességeinket, ami viselkedésbeli változásokat is eredményezhet. Az Alzheimer-kórról és a vele történő megküzdésről korábbi cikkünkben is olvashatnak:

Kapcsolódó bejegyzések

Lehet, hogy visszafordítható lesz az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór régóta ismert komoly betegség. Azonban úgy tűnik, most lehetőség nyílik a memória visszaszerzésére.

Összegzés

Sajnos mérhetetlen mennyiségű műanyag jelent már meg az agyunkban is, ami akár nagy károkat is okozhat bennünk. Sajnos ezt szinte lehetetlen kikerülni, mindössze annyit tehetünk, hogy odafigyelünk arra, hogy megfelelően karbantartsuk agyunkat, így csökkentve a demencia és más mentális betegségek kialakulásának kockázatát.

Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.

Kiemelt kép: canva

Forrás:

[1]      V. Kopatz et al., “Micro- and Nanoplastics Breach the Blood–Brain Barrier (BBB): Biomolecular Corona’s Role Revealed,” Nanomaterials, vol. 13, no. 8, 2023, doi: 10.3390/nano13081404.