Az Under2 egy nemzetközi kezdeményezés, melynek tagjai elkötelezték magukat amellett, hogy 2050-re 1990-hez képest legalább 80%-kal csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat. A törekvéshez való csatlakozásról és a célok időarányos teljesítéséről beszélgetett Áder János Szemereyné Pataki Klaudiával (Fidesz–KNDP), Kecskemét polgármesterével és Szarvas Péterrel (Független), Békéscsaba polgármesterével a Kék bolygó című podcast legújabb adásában.

Maga a kezdeményezés 2015-ben indult. Mára a mozgalomnak 270 tagja lett, akik körülbelül 2 milliárd embert képviselnek a károsanyag-kibocsátás elleni harcban. A Megyei Jogú Városok Szövetsége 2018-ban csatlakozott. Mindegyik város kidolgozta a saját programját, valamint öt év után a teljesítés módszerét is a célkitűzés eléréséhez. A beszélgetés során Áder János a helyi megoldásokról kérdezte a polgármestereket.

Kecskeméten egy rendkívül újszerű kezdeményezést hívtak életre a cél érdekében: úgynevezett energiaközösséget hoztak létre. Ennek szakmai vezetésével zajlik a projekt megvalósítása.

A cél az, hogy első körben a közszolgáltatókat, később a vállalkozásokat és a lakosságot is bevonva, a város energiaigényét a fenntarthatóság jegyében a helyi megújuló energiaforrásokból külön hálózati kapcsolattal fedezzék. Erre Szemereyné Pataki Klaudia azt a példát említette, hogy a város szennyvíztelepe mellett építik a hőszolgáltató biomasszaüzemét, amelynek a működtetéséhez a szennyvíztelepen megtermelt biogázt is tudják használni. Mindezt úgy oldják meg, hogy nincs szükség külső energiára, tehát a működtetés a hálózatot sem terheli.

Békéscsabán is hasonlóan innovatív megoldásban gondolkodtak. Ez pedig a megújuló energia hasznosítására alkalmas rendszer, az úgynevezett Smart Grid. Magáról a projektről Szarvas Péter az adásban elmondta, hogy hat évvel ezelőtt indult a kormány támogatásával, és a projektnek két eleme már majdnem teljesen elkészült. Az egyik egy 1,3 megawattos naperőműrendszer egy 2 megawattnyi energia tárolására alkalmas akkumulátorházzal. Ennek építése be is fejeződött.

A projektnek a másik eleme a termálvízre épül. A város egyik előnyös adottsága, hogy alatta 2400 méter mélyen 110–120 °C-os termálvíz található. Ennek a felhasználásával több mint 15 fogyasztót tudnak ellátni energiával földgáz helyett.  

A beszélgetés során szóba került a városi tömegközlekedés zöldítésének kérdése is. Ezzel kapcsolatban Szemereyné Pataki Klaudia elmondta, hogy az elmúlt tíz évben az egész város buszparkját lecserélték, jelenleg öt évesnél fiatalabb buszaik vannak. Az elektromos buszokkal kapcsolatban pedig azt az állásfoglalást fogalmazta meg, hogy ők már inkább következő generációs, azaz hidrogénmeghajtású buszokra készülnek.

Békéscsabán a tömegközlekedést egyelőre dízelüzemű buszokkal tudják megoldani, de már engedélyezve van egy elektromos buszok működtetésére alkalmas telephely és egy 1,3 megawattos napelempark megépítésének a kivitelezési terve. Ennek a finanszírozása a Modern Város Program keretében, kormányzati támogatással történik. A polgármester úgy nyilatkozott, hogy ezen egyelőre „kis fék van”, de Áder János szerint már nem sokáig. Szarvas Péter bízik abban, hogy ez – mint fontos energetikai projekt – előbb-utóbb zöld utat kap.

Áder János a beszélgetés végén arról kérdezte a polgármestereket, hogy a két város hol tart most a zöldítésben.

Kecskeméten örömteli hír, hogy a város a károsanyag-kibocsátás csökkentésében már most meghaladta a 40%-ot, így Szemereyné Pataki Klaudia kijelentette, hogy azt, amit vállaltak 2050-re, biztosan tudják teljesíteni.

Békéscsabán is 40% körülire becsülik az eddigi eredményeket. Ezzel kapcsolatban Szarvas Péter kiemelte, hogy a városban az ipar is átalakult, így a nagyobb károsanyag-kibocsátású cégek helyett már kisebb kibocsátású cégek működnek.