Az Energiaklub friss tanulmánya összegyűjtötte a világon jelenleg épülő atomerőműveket, és arra a megállapításra jutott, hogy nem csak egy mérhetetlenül költséges és nagyon lassan megvalósuló technológiát jelentenek, de éppen ezért a klímaválság legyőzésében sem játszhatnak komoly szerepet.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nyilvántartása szerint 52 reaktor épül világszerte (ebben Paks II. egyelőre nem is szerepel), felépítésükhöz pedig átlagosan 10 évre van szükség. Vannak azonban olyan erőművek, melyek építése hosszú évtizedekbe kerül, közben a komoly költségek miatt időlegesen parkolópályára is áll.
A paksi beruházás például 8 éve fut úgy, hogy az építkezés érdemi része még el sem kezdődött, és jelenlegi számítások szerint, ha egyetlen napot sem csúsznának vele, 2030-ra készülhet el. Ezzel együtt mégsem kirívó példa Paks esete.
Ezek a problémák részben annak köszönhetők, hogy az iparág csekély számú szereplője, tehát azok a cégek, melyek képesek atomerőműveket építeni, zömmel pénzügyi problémákkal küzdenek és/vagy nagyon leterheltek.
Az Energiaklub tanulmánya szerint az 52 épülő erőmű összkapacitása 54,515 GW lesz, ha egyszer elkészülnek. Ez azonban elenyészően kevés, ha csak a 2020-ban beépített új megújuló erőművekkel hasonlítjuk össze: napenergiából 132 GW, szélenergiából pedig 73 GW új kapacitás került beépítésre.
Ráadásul csak ahhoz, hogy az atomerőművek jelenlegi termelési szintjét fenntartsuk, 2030-ra 110-120 új reaktornak kellene elkészülnie, ez azonban a jelenlegi állás szerint elképzelhetetlen. Ebben persze az is közrejátszik, hogy a reaktorok életciklusa limitált, 2030-ra 207 reaktor éri el tervezett életciklusa végét.