A klímaszorongás egyre többek számára ismerős jelenség. Az egyre-másra érkező klímajelentések és tanulmányok kongatta vészharangok lármájában olykor valóban nehéz optimistán tekinteni a jövőbe. Azt azonban fontos helyretennünk magunkban, hogy bár a tudományos álláspont borúlátása nem kecsegtet sok jóval, igenis rengeteget tehetünk a mindennapi életünkben azért, hogy a jóslatok ne váljanak valósággá!
Helyezzük kontextusba a saját hatásunkat!
Mi is többször foglalkoztunk már a témával, legutóbb pedig az azonnali.hu cikkének olvasásakor éreztem azt, hogy meg vagyok szólítva. A szerző a klímaszorongás kérdését fejtegetve arról ír, hogy szerinte fontos kontextusba helyeznünk mindennapi cselekedeteink következményeit.
Példaként azt hozza fel, hogy alig 200 tengerjáró luxushajó több kén-dioxidot ereget a légkörbe, mint Európa összes autója együttvéve. Ez azonban nem azt jelenti, hogy hátradőlhetünk, és várhatjuk, hogy majd a nagy cégek vagy a politika megoldja a klímaválságot. Sokkal inkább úgy értelmezhető, hogy kicsit oldódhat a szorongásunk.
Nem érdemes kétségbe esni, ha olykor hibázunk
Fontos, hogy lássuk: egy-egy hibás döntésünktől még nem dől össze a világ! Ha valamiért az autót választottuk a tömegközlekedés helyett, vagy épp nem a szelektív gyűjtőbe dobtunk egy műanyag kupakot, még nem kell letargiába zuhannunk. A szorongás helyett le kell vonnunk a következtetést: legközelebb megpróbálunk jobban dönteni!
A szorongást nem lehet és nem is szabad eltüntetni az ember életéből, hanem kihívásként tekintve rá azon kell dolgozni, hogy általa megtanuljunk autentikusabb módon viszonyulni önmagunkhoz és a világunkhoz, a természethez
– írta dr. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus korábban a témában.
A tudatosság lehet a kulcs
Másfelől viszont érdemes végiggondolnunk, hogy a mindennapi életvitelünkben melyek azok a területek, ahol képesek lehetünk változtatni. Ez azért is fontos, mert a fenntarthatósággal kapcsolatban igen gyakran futhatunk bele téves információkba.
Mi a Greendexen hétről hétre beszámolunk olyan megoldásokról és új szempontokról, melyek révén fenntarthatóbbá válhat életünk. A tapasztalat ráadásul azt mutatja, hogy ezek a változtatások, „lemondások” valójában inkább hozzátesznek életünkhöz, mintsem elvennének belőle.
A fent említett cikk szerzője elsősorban a közlekedéssel példálózik, de beszélhetünk az étrendtől kezdve, a szabadidő eltöltésén át szinte bármiről. Mindenhol megtalálhatjuk azokat a megoldásokat, amelyek nem járnak túl nagy lemondással, miközben a fenntarthatóság felé komoly lépéseket teszünk általuk. Azt is sokan és sokszor elmondják, hogy nem tanácsos egyik napról a másikra 180 fokos fordulatot vennünk, mert ez jó eséllyel nem hoz tartós eredményt. Ehelyett érdemes kis lépésekben, fokozatosan változtatni, így a sikerélmény nem marad el.
Fontos a tisztánlátás
Legtöbbünk valószínűleg nem klímaszakértő, hisz az egy főre eső klímatudósok száma viszonylag alacsony. Átlagemberként is fontos azonban tisztán látnunk a bolygó és rajta élők jövőjével kapcsolatban. Ez hozzásegíthet ahhoz is, hogy cselekedeteink, szokásaink súlyát is a helyén kezeljük. Ennek jegyében próbáljunk hiteles forrásokat találni a tájékozódáshoz, és minél inkább törekedjünk arra, hogy a hozzánk közel álló témáknak magunk járjunk utána!
Vannak, akik úgy győzik le a klímaszorongást, hogy nem hallgatnak, néznek vagy olvasnak híreket. Ez ugyan időlegesen jó módszer lehet, de a valóság nem fog megváltozni attól, hogy a homokba dugjuk a fejünket.
Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, lényeges megértenünk és a környezetünkkel is megértetnünk, hogy az, amit az utóbbi időben gyakoribb viharok, nyáron nagyobb hőség, télen kevesebb hó formájában észlelünk, hamarosan sokkal jelentősebb klimatikus változásokban fog megnyilvánulni. A várható hatások azonban jóval szelídebbek lehetnek, ha már ma elkezdjük végiggondolni, hogy az életünk mely területein tudnánk fenntarthatóbban működni.
Az már egy ideje nem kérdés, hogy a fogyasztásra épülő életmódunkon változtatnunk kell. Az alternatívák nem feltétlenül nehezebbek vagy bonyolultabbak, inkább csak más szemléletmódot és logikát követnek. Ha ezt megértjük, rájöhetünk, hogy például a körkörös gazdaságot vagy a sharing economy-t könnyedén beépíthetjük a mindennapjainkba, ezt különféle szolgáltatások használatával valószínűleg már meg is tettünk.
Kevés az időnk, de egymással maradjunk türelmesek!
Közös érdekünk, hogy a szorongás és a pánik helyett inkább a cselekvést válasszuk, közben viszont ne bélyegezzünk meg másokat! Természetes, hogy nem mindenki ugyanazzal a tempóval halad a fenntarthatóság felé vezető úton. A hibáztatás helyett sokkal fontosabb megértetnünk másokkal is, hogy a növényi alapú étrend nem valami új divathullám, és a kerékpárosok sem arra születtek, hogy az autósokat bosszantsák.
Közben azért ne tévesszük szem elől a problémát (és a nagykibocsátókat se)!
Bár még csak néhány kóstolót kaptunk a klímaváltozás negatív hatásaiból, azt már talán beláttuk, hogy közelít. Némelyeknek a klímaváltozás még mindig távolinak és absztraktnak tűnhet, ami megakadályozza, hogy igazán komolyan foglalkozzanak vele. Ezért fontos tudatosítani, hogy azok a baljós változások, amelyeket például az IPPC legutóbbi jelentése vázolt, tényleg meg fognak történni, ha nem kezdünk el dolgozni az életmódunk átalakításán.
A politika és a nagy cégek felelőssége ettől nem lesz kisebb, de ne feledjük, hogy a politikusokat mi szavazzuk meg, a cégek pedig a mi mindennapi döntéseinkből élnek! Ha azt gondoljuk, hogy a gépezetben csak apró porszemek vagyunk, tartsuk szem előtt azt is, hogy a nagy egész a sok kis porszemből épül fel! Ha a mindennapokban tudatosabban, mindig egy kicsivel jobban a fenntarthatóságra törekedve élünk, ezzel nemcsak a saját életünket, de az összképet is meg tudjuk változtatni!