Nem beszélhetünk fenntartható repülésről, de ha mindenképp muszáj repülnünk, erre a 6 dologra figyeljünk!
Nem beszélhetünk fenntartható repülésről, de ha mindenképp muszáj repülnünk, erre a 6 dologra figyeljünk!

Miközben a repülés globális részesedése a szén-dioxid-kibocsátásból 2-3 százalékkal viszonylag kicsi, a világ népességének egy elenyésző hányada, kb 5-11 százaléka részesedik belőle. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization) előrejelzése szerint ugyanakkor 2050-re akár 700 százalékkal is nőhet a repülésből származó kibocsátás (főként az ázsiai középosztály növekedése miatt). Ha ezek az előrejelzések valóra válnak, a repülés a szén-dioxid-kibocsátás globális megugrását fogja okozni. Egyéni szinten pedig nem beszélhetünk fenntartható repülésről, hiszen ha elosztjuk az IPCC által becsült globális szén-dioxid-keretet személyenként, akkor évi 2,3 tonna CO2-t kapunk. Mielőtt még figyelembe vennénk a lakás fűtését, az étkezést vagy az ingázást, egy oda-vissza repülőút az USA és Európa között személyenként 4,3 tonna CO2-nek felel meg.

Amíg a légi közlekedés fosszilis tüzelőanyagoktól függ, a repülés egyszerűen nem fenntartható közlekedési mód. Ha azonban a légi közlekedés képes lesz áttérni a tiszta technológiákra, akkor talán beszélhetünk majd fenntartható repülésről. Számos megújuló megközelítés van előkészítés alatt, és nem meglepő módon az iparág optimista azzal kapcsolatban, hogy innovációval ki tud szabadulni a szén-dioxid-kérdésből. A fenntartható repülési üzemanyagok (SAF) ígéretes eredményeket mutattak néhány légitársaság számára. A KLM például akár 75 százalékkal is csökkentette az egyetlen járat kibocsátását a SAF használatával, amely a meglévő repülőgépek üzemanyagaként is használható. A SAF azonban hosszú távon megvalósíthatatlanná teszi a szükséges méretarányok miatt. A zöld hidrogént olyan cégek is vizsgálják, mint a Boeing, de még messze van a széles körben való alkalmazástól.

A hibrid-elektromos repülőgépek több reményt nyújtanak, de az akkumulátorok súlya és költsége még mindig megfizethetetlen. Az egyik legjelentősebb eddigi siker a kilencüléses eCaravan hibrid-elektromos repülőgép volt, amely 2020-ban 30 perces repülést hajtott végre Washingtonban. Eközben Norvégia vállalta, hogy 2040-ig csak elektromos repülőgépeket használ rövid távú járatokon, az easyJet pedig a Wright Electric céggel kötött partnerséget, hogy 2030-ra egy 180 férőhelyes, teljesen elektromos repülőgép 500 km-t repüljön.

Máshol számos ígéretes innováció még nem került teljes körűen tesztelésre: például az útvonalak megváltoztatása a vízgőzt, aeroszolokat és nitrogén-oxidokat termelő kondenzcsíkok káros, nem szén-dioxid-kibocsátással járó hatásának elkerülése érdekében, valamint a Big Data és az AI felhasználása a globális légiforgalmi irányító rendszerek hatékonyabbá tételére.

Egyelőre azonban rajtunk múlik, hogy a lehető legjobban korlátozzuk a hatásunkat. Íme néhány tipp, ha etikusan szeretnénk repülni.

  1. Válasszuk a turista osztályt! Egy hosszú távú repülőútra szóló első osztályú jegy körülbelül négyszer annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint egy turistaosztályú ülés. Sőt, ha egy olyan olcsó légitársaságot választunk, ahol az egyik osztályon magas a töltöttségi tényező (mennyire van tele a repülőgép), akkor még jobban csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátását.
  2. Repüljünk közvetlenül! A csatlakozó járatok nemcsak sokkal nagyobb távolságot tesznek meg, mint a közvetlen járatok, de a fel- és leszálláskor több károsanyag-kibocsátást is okoznak (a járat teljes kibocsátásának körülbelül 25 százalékát). A közvetlen járatok választása mindig hatékonyabb. Ha már megérkeztünk a célállomásra, kerüljük a repülőgépes utazást, és inkább keressünk szárazföldi lehetőségeket – a tömegközlekedés szinte mindig a leghatékonyabb módja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének.
  3. Legyünk tájékozottak a repülőgépekkel kapcsolatban! Általános szabály, hogy minél újabb a repülőgép, annál kevesebb a károsanyag-kibocsátás, ezért érdemes az olyan gépeket keresni, mint az Airbus A320neo és a Boeing 787 Dreamliner. A Boeing azt állítja, hogy a Dreamliner utasonként 20 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mint az általa leváltott régebbi gépek. Az Airbus szerint a ma gyártott repülőgépek CO2-kibocsátása 80 százalékkal alacsonyabb, mint az 1970-es években gyártottaké.
  4. Csomagoljunk kevesebbet! Minél kevesebb a súly, annál kevesebb üzemanyagra van szükség; a könnyű csomagolás nem fogja megmenteni a bolygót, de minden apróság segít.
  5. Támogassuk a “zöldebb” légitársaságokat! A zöld mosás széles körben elterjedt, ezért óvakodjon a “Legfenntarthatóbb légitársaság” állításoktól, inkább keressük a szilárd kötelezettségvállalásokat a műanyagcsökkentés, a súlycsökkentés, a vegán és vegetáriánus menük kínálata és az élelmiszerhulladék csökkentése terén. A JetBlue például élelmiszer-komposztáló létesítményt üzemeltet a JFK repülőtéren, az easyJet könnyű Recaro ülésekbe fektet be, és a legtöbb nagy légitársaság elkötelezte magát az egyszer használatos műanyag valamilyen formában történő megszüntetése mellett.
  6. Kompenzáljuk a kibocsátásunkat! Kutassunk fel olyan kompenzációs rendszereket, amelyek teljesen átláthatóak, harmadik fél által ellenőrzöttek, további szén-dioxid-megtakarítást biztosítanak, fenntartható gazdasági lehetőségeket nyújtanak a közösségeknek, és túlmutatnak a lehető legolcsóbb szén-dioxid-kompenzáción. A meglévő ökoszisztémák védelme vagy regenerálása jobb, mint a monokultúrás faültetés. Használhatunk akár pontos kalkulátort (például az Atmosfairét) annak kiszámításához, hogy mennyivel kell kompenzálnunk az utunkat, mely során azt is fontos figyelembe venni, hogy hogy a repülések negatív környezeti hatásait megsokszorozzák más mérgező gázok, például a nitrogén-oxid és a magasság.

(Independent)

(fotó: pexels – Oleg Magni)

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

search icon