A Klímapolitikai Intézet szerint egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot spórolhatna a tudatos, otthoni élelmiszer-gazdálkodással, a pazarlás csökkentésével.
Az élelmiszer-pazarlás globális probléma, melynek visszaszorítása komoly feladat, mely az emberiség karbonlábnyomának csökkentésében igen fontos terület lehet a jövőben. Ennek megfelelően egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogyan lehetne megoldani a már lejárt élelmiszerek és élelmiszer-maradékok újrahasznosítását, vagy épp azt, hogy megelőzzük ezek keletkezését.
Kapcsolódó bejegyzések
A termőföldről a szemetesbe? Beszéljünk az élelmiszerpazarlásról!
Óriási mennyiségű élelmiszer végzi a kukában, sajnos Magyarországon is. Mit tehetünk ellene?
Mindez azért fontos, mert világszerte az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada megy veszendőbe az ENSZ statisztikák szerint. A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges, ami a Föld mezőgazdasági területének csaknem 30 százaléka.
A Klímapolitikai Intézet szerint az élelmiszerellátási lánc bármely fázisában keletkezhetnek hulladékok, de a lakossági pazarlás mennyiségében felülmúlja az élelmiszeripar hulladéktermelését. Ezzel együtt fontos megjegyezni azt is, hogy az élelmiszer-pazarlás mértékében lényeges eltérések vannak egyes országok között.
A fejlett országokban 105 kilogramm/fő élelmiszerhulladék keletkezik évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában csupán 8 kilogramm. Ahogy arról már mi is írtunk, sajnos hazánkban is komoly mennyiségű élelmiszer kerül a kukába, évente 1,8 millió tonna élelmiszert dobunk ki, ennek harmadát a háztartások.
A Klímapolitikai Intézet szerint fejenként 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik az országban, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lett volna, ráadásul ezzel egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni. Azt is hozzáteszik, hogy az ünnepek (húsvét és a karácsony) alatt gyakran akár háromszor annyi adag étel is készülhet, mint amennyi szükséges.
Az élelmiszer-pazarlás mérséklése a fogyasztói tudatosság növelésével, a vásárlás és tárolás megszervezésével, illetve a gyermekkori neveléssel ösztönözhető a leginkább. De emellett az élelmiszerlánc többi szereplőjének az együttműködésére is szükség van a probléma teljes orvosolása érdekében.