Nem jó mostanában kanalasgémnek lenni Magyarországon

Nem jó mostanában kanalasgémnek lenni  Magyarországon
Nem jó mostanában kanalasgémnek lenni  Magyarországon

A téli, kora tavaszi időszakot sújtó aszály, majd a szokatlanul hideg május időjárás miatt a tavalyihoz hasonlóan az idei szezon sem lesz alakul megfelelően a költeni készülő kanalasgémeknek. Olyannyira nem, hogy az egyik, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) által jeladóval követett egyed már vissza is vonult afrikai telelőhelyére.

A KNPI 2003 óta kíséri fokozott figyelemmel egyedi azonosítóval ellátott színes gyűrűk segítségével, hogy mi történik a kanalasgémekkel Magyarországon és a vonulási útvonalaikon, 2017 óta pedig több madarat GPS-jeladóval is elláttak, aminek segítségével a kutatás új eredményekkel gazdagodott.

A jeladós vizsgálatok megerősítettek több feltételezést is, amit eddig a színes gyűrűs példányok viselkedéséből csak valószínűsíteni tudtunk: a kedvezőtlen években a kanalasgémek egy jelentős része neki sem kezd a fészkelésnek. Erre adott bizonyítékot a Csaj-tónál 2019-ben jeladót kapott, JP91 kódú öreg tojó kanalasgém.

Tavaly ugyanez a jeladós példány július 7-énkezdte meg a vonulását. Idén ez a madár április közepe és május vége között tartózkodott a Kárpát-medencében, majd május 31-én Bosznia-Hercegovinába repült, onnan pedig egy rövid megállást követően Olaszországba, Manfredoniába vonult. Kedvező széljárást kihasználva június 14-én átrepült Tunéziába, ahol már a Gabesi-öbölben lévő telelőhelye felé tart.

– számolt be dr. Pigniczki Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, aki a hazai kanalasgém-kutatás koordinátora is.

A kanalasgémek őszi vonulása jellemzően augusztus vége és október eleje között zajlik. Ekkor az állatok elsősorban Tunézia és Olaszország vizes élőhelyeire húzódnak, de néhányuk átrepüli a Szaharát is, és a Száhel-öv vizes élőhelyein telel. Az utóbbi években, valószínűleg a felmelegedés miatti enyhébb telek okán Magyarországon is sikeresen áttelelt néhány példány.

A KNPI sajtóközleményéből kiderül, hogy tavaly megfigyeltek olyan kanalasgémeket is, melyek még a mostaninál is korábban, már április közepén visszafordultak. Nem példa nélküliek az ilyen esetek, többször is előfordult már, hogy a tavasszal még Magyarországon azonosított példányokat Olaszországban figyelték meg júniusban. Ahogy írják, ezek az esetek kivétel nélkül száraz, aszályos években fordultak elő.

A kanalasgémek egy része ezekben a kedvezőtlen években olyan döntést hoz, hogy nem bajlódnak a fiókák nevelésével, hanem saját túlélésükre koncentrálnak.

A kanalasgémek jellegzetes formájú csőrükkel csak a „lábalható”, 40 cm-nél sekélyebb vizekben tudnak táplálkozni, képtelenek a száraz területeken pockot, gyíkot vagy sáskát fogni, mint azt a fehér gólyák, nagy kócsagok, szürke gémek teszik. Emiatt az állományuk különösen megsínyli az aszályos időszakokat.

A KNPI hangsúlyozza, hogy a vízimadár-állományokat leginkább a téli és a tavaszi vizek megőrzésével lehet segíteni, ugyanis ezekben sok vízi gerinctelen élőlény, továbbá kétéltűek és adott esetben a halak is megtalálják a szaporodásukhoz szükséges életfeltételeket. A táplálékállatokkal teli vizek nem csak a kanalasgémek fiókanevelését segítik, de más fajoknak is kedvezőek.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

Borítókép: dr. Pigniczki Csaba

search icon