Németország megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását.
Az atomenergia felhasználásának befejezését és az áttérést a fosszilis fűtőanyagokkal működő erőművekről a megújuló energiaforrásra Gerhard Schröder kancellár balközép kormánya hirdette meg 2002-ben.
A most leállítandó három erőművet először az 1980-as évek közepén helyezték üzembe.
Németországban többen javasolták az atomerőművek leállításának újragondolását, arra hivatkozva, hogy a már működő erőműveknek viszonylag kevés a széndioxid-kibocsátásuk. Az atomenergia támogatói szerint az atomenergia segíthet Németországnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.
Az új német kormány azonban a héten kijelentette, hogy az összes atomerőmű leállítása és a szénfelhasználás 2030-ig történő beszüntetése nem befolyásolja az ország energiabiztonságát, sem azt a célt, hogy a német legyen 2045-re „a legnagyobb európai klímasemleges gazdaság”.
Németország több szomszédja már leállította az atomerőműveit, illetve bejelentette, hogy ezt tervezi, míg mások kitartanak az atomenergia mellett, sőt, Franciaország újabb reaktorok építésére készül.
Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter mindeközben kizárta, hogy az új generációs atomerőműveknek köszönhetően Németország ismét változtatna az irányvonalán.
„Az atomerőművek továbbra is magas kockázatú létesítmények, mert erősen radioaktív atomhulladékot termelnek” – mondta a miniszter egy interjújában.
A németországi atomerőművekben keletkezett több tízezer tonnányi atomhulladék sorsáról még nem született meg a végleges döntés. Szakértők szerint egyes hulladékok 35 ezer nemzedéknyi esztendő után is veszélyesen radioaktívak maradnak.
